MNL-OL-XIX-A-83-b 3200/1957
3200/1957. Az 1957. évi népgazdasági tervről - Melléklet a népgazdaság 1957. évi tervéhez
7 kokszot, olajat és szenet. A hengereltáru keményoikknek számit és ezért keményárut kapunk. 63.000 tonna hengereltáru értékéből a külkereskedelem keresne is éo tudnánk vásárolhi baráti országokból olyan anyagokat, amelyek szükségesek a 90.000 tonna hengereltáru előállításához. Ebből 63.000 tonna el lenne adva az említett anyagokért és 27.000 tonna maradna a gépiparnak, amelyből fel tudnánk menni 10 milliárd 700 milliő forintos termelési értékre és a javasolt 300 millióból tudnánk exportra és belkereskedelmi árualapra további árut rendelkezésre bocsátani. Felmerült az a vélemény - jogosan - az elvtársak részéről,hogy a Szovjetunió ezt a kérdést hogyan nézi, mivel 150.000 tonna árut kaptunk tőlük és ugyanakkor 63.000 tonnával ilyen üzletet akarunk lebonyolítani. A Szovjetunióban történt tárgyalásoknál - ez Kádár elvtár3 és Apró elvtára előtt ismeretes - a nyersvasat nem kaptuk meg mind, kokszból 40-50.000 tonnával kevesebbet kaptunk, 3zénből is valamivel kevesebbet. A szovjet elvtársak tudják,hogy nekünk milyen hiányunk van. Azt hiszem, hogyha baráti országokból be tudunk szerezni hengerelt- áruért olajat, kokszot és szenet, ezt a szovjet elvtársak tudomásul fogják venni. Természetesen ha csak a baráti országokból, mert véleményem szerint kapitalista piacra menni hengereltáruval nem szabad, nem volna helyes. Konkrét javaslat az,hogy a Kormány adjon megbízást az Országos Tervhivatal elnökének, a Külkereskedelmi Minisztérium vezetőjének és nekem,hogy ezt a lehetőséget vizsgáljuk meg és próbáljuk meg a baráti országoknál a javaslat megvalósitápát, realizálását. Ezzel elérnénk azt,hogy nem kellene ilyen nagymértékű leépítést végrehajtani, ami ebből a tervből adódik.Több mint 10.000 embert kell a gépipar területén májustól junius végéig elküldeni. Eddig több mint 45.000 embert küldtünk el. A másik probléma az ütemezés kérdése negyedévről negyedévre. Már tavaly MNL OL XIX-A-83-b
