MNL-OL-XIX-A-83-b 3131-3199/1957
3136/1957. 1957-ben végrehajtandó bérügyi intézkedések
II/1. melléklet Főleg a rendkívül alacsony keresetek miatt a növénytermelésben foglalkoztatott munkásoknak 7o-8o ?»-a évről-évre állandóan cserélődik, a munkások között igen nagy számmal lump elemek és cigányok szerződnek le; akik soha sem tudják elvégezni a növény- termelés szempontjából legelőnyösebb időben az első, második, harmadik kapálást. Igen gyakori hogy mindössze egyszer, vagy kétszer kapálnak. Megjegyezzük még, hogy jelenleg a szükségei mintegy 7o.ooo növénytermelési dolgozo közül alig szerződtek In néháhy ezren'., főleg a fent említett okok miatt. II. Az erdősítésnél 758 forint az átlagkereset Ho-I34 7ó-os normatel jesités^ mellett. Megjegyezzük, hogy ezeket a munkákat n-cin Ts lenne s^aHaTTeTJFsT^ény bére zésben végeztetni, mert igy jó minössgü munkát nem lehet'me gkövetelni és biztosítani. Ennek a gyakorlatnak a következménye, hogy a telepítéseknél alig érjük el a 7o ?í-os megmaradást, főleg a rossz kereseti lehetőségek miatt. Telepítési munkákra évente 35o millió forintot fordítunk, n megmaradási százalékot gondos,*lelkiismeretes munkával könnyen fel lehetne emelni 8o-82 5®-ra. Ha a megmaradást lo /ó-kal növelni tudnánk - amire minden lehetőség meg van - 35 millió forintot évente nem kellene lényegében feleslegesen kifizetni. Még rosszabb a helyzet a fakitermelésnél, ahol az elmúlt évek átlagában 38 /a-os a kitermelt fánál az ipari szerfakihozatal. A 38 ió-ból 6-8 $ rendkívül gyenge minőségű. Figyelembevéve az évenként kitermelt famennyiséget és azt a tényt, hogy 2-3 /'ó-ka 1 az ipari szerf akihozatalt növelni lehetne, évente 7o.ooo nf-rel lehetne növelni a szerfckihozatalt. Az Erdészeti Főigazgatóság és a gazdaságokban dolgozó szakemberek véleménye szerint ezzel évenként 8-lo millió devizaforint megtakarítást lehetne elérni. A munkaegészségügyi kérdésekkel foglalkozó orvosok kimutatják,^hogy a bányászat után a fakitermelés veszi igénybe legjobban a munkás fizikai erejét, itt kell legnagyobb mennyiségű kr.lóriáju élelmet elfogyasztani. Az állami gazdasági és erdőgazdasági dolgozók - a falunak a legrosszabb helyzetben élő dolgozni - hosszú évek óta és az októberi ellenforradalmi események után sem részesültek semmiféle kedvezményben, ugyanakkor egyéni gazdálkodó parasztoknak a beadás elengedésével jelentősen növekedett a jövedelmük. Minden gyűlésen, megbeszélésen erre terelik a szót és rámutatnak, hogy a párt és kormány részéről mostohagyermekként kezelik őket.- 2 Budapest, 1957» március 12. MNL OL XIX-A-83-b
