MNL-OL-XIX-A-83-b 3141-3170/1956

3143/1956. A sport területén működő edzők munkafeltételeinek és munkabérének szabályozásáról

-V

igy amrgas órabérek lehetőséget adtak arra, hogy a .mellékfoglalkozása edző havi díjazása sok esetben megközelítette, vagy túlhaladta a nem mellékfoglalkozású edző díjazását. Ha heti 24 órai oktatási időt veszünk figyelembe, megállapítható, hogy a legritkább esetben - és csak a magasabb osztályán szereplő csapatoknál - töltötték ki a heti 24 órás oktatási időt.

Helytelen volt a mellékfoglalkozású edző óradijának összegszerű megállapítása is, mert pl. a mesteredző óradija 22-24 Ft volt /itt is a legmagasabb összeget vették alapul/. Nem volt megállapítva a maximális oktatási idő, illetve az, hogy hány óra alapján fizethető ki az edző részére a munkabér.

A sportkörök és az edzők visszaéltek a hiányos rendelkezéssel és a sportkörök egyes edzők részére, különösen a felsőbb kategóriákba soroltaknál, amugyis tulmagasan megállapított óradijak alapján - indokolatlanul tulhosszu oktatási idő beállításával - a végzett munkájukhoz képest aránytalanul magas díjazást fizettek ki.

A 472-944 Pt-ban megállapított havi átalány alkalmazható volt az edző minősítésétől, munkaterületétől, az oktatás időtartamától és színvonalától függetlenül minden mellékfoglalkozású edző részére.

A sportkörök az átalány maximumát vették alapul /944 Pt/ és igen sok esetben előfordult, hogy a segédoktató többet keresett, mint a magasabb minősítéssel rendelkező edző.

Mivel az összes sportágak edzői részére - kiemelt sportágak figyel- menkivül hagyásával - egyforma díjazást állapítottak meg, igy előfordult, hogy a kiemelt sportágak azonos minősítéssel rendelkező edzői kevesebb fizetést kaptak, mint más, nem kiemelt sportágak edzői.

Az uj tervezet pontosan meghatározza a legalacsonyabb és legmagasabb foglalkoztatási időt, a működési területetr A foglalkoztatási idő pontos meghatározása biztosítani fogja a rendszeres sportoktatáshoz szükséges minimális és maximális időt, A működési terület pontos meghatározása lenetővé' teszi, hogy az edzőt megfelelő kategóriába lehessen sorolni, ami pedig ösztönözni fogja arra, hogy a versenyzői magasabb minősítést érjenek el, mert ezáltal az edző is - saját minősítésétől függetlenül - magasabb kategóriába kerülhet.

Az uj tervezet az edző részére havi átalányt - alsó és felső bérhatárral - állapit meg, figyelemmel az edző minősítésére, működési területére, A bérezés ilyen megállapítása kizárja, hogy alacsonyabb színvonalon végzett munkája után az edzőt ugyanolyan díjazásban részesítsék, mint a magasabb színvonalon végzett edzői munkát, így ösztönözni fogja az edzőt arra, hogy ha magasabb díjazásban akar részesülni, akkor magasabb minősítést szerezzen a meghatározott tanfolyamok elvégzése utján.

A mellékfoglalkozású edzők 3 csoportját állapítja meg az uj tervezet, kiemeli a legfontosabb 12 sportagat és itt az edzők részére munkaterületükex, minősítésüket, valamint a sportág színvonalát fi- gyelembévévé, magasabb fizetést állapit meg. Eddig helytelen volt, hogy pl. a cselgáncs vagy gyeplaoda edző ugyanolyan díjazásban részesüljön, mint pl, az atléta edző, akkor, amikor ezeknek a sportágaknak színvonala nem áll egyforma szinten.

c./ A múltban a sakk edzők ugyanolyan elbírálásban részesültek, mint a . többi sportágak edzői.

Az uj tervezet figyelőmbeveszi az eddigi tapasztalatokat, különösen e sportág jellegének sajátosságait és igy a sakk edzőket 4 kategóriába sorolja és az eddigi tapasztalatokat figyelembevéve, állapítja meg működési területüket és díjazásukat.- 2 MNL OL XIX-A-83-b