MNL-OL-XIX-A-83-b 3106-3140/1956
3106/1956. A felsőoktatási intézmények szervezetének és működésének szabályozásáról hozott 1012/1956. Mt. sz. határozat kiegészítése
- 2 tatásra építenénk. Ez azt jelenti, hogy az általános iskolát végzett 14 éves - fiatalok az M.T.H. intézeteiben egyelőre 2, illetve a továbbiakban - a f. > évben bevezetett képzési mód szerint — 3 év alatt vájár szakmunkási kepei— * tést szereznének. Ezután kezdenék meg 4 éves technikumi tanulmányaikat, amelyek befejeztével azonnal technikusi munkakörbe lennének állíthatók. Az M.T.H. intézeteiből természetesen csak a legjobb eredménnyel végzők kerülnének technikumba, minthogy a 3 éves képzési idő alatt mód lenne a tanulók képességeinek megismerésére. Tekintettel arra, hogy az M.T.H. vájártanulói ösztöndíjat kapnak, Jigükséges lRnnfl a taehniknmi tanulmányok ideiére is ezen a tagozaton ösztöndíj rend- -.qy.PTnpn’ i-.ánon 1 <anwányg»m szerint átlagosan 400.- Pt-os ösztöndíj mellett biztosítható lenne megfelelő színvonalú hallgatóság jelentkezése. Ez a tétel gyakorlatilag nem jelentene különösebb tölHet-költ séget a népgazdaság számára. A jelen előterjesztés szerint tervezett oktatási módszerben u.i. a technikumit végzett tanulók még másféléves kötelező szakmai gy akorlaton / / vennének részt. Ekkor ugyan effektive dolgoznának, de még nem végeznének n :,f teljes értékű munkát. Minthogy a gyakorló technikus besorolása 900.- It. k körül mozog, másféléves szolgálata alatt cca 16.000.- Pt. illetményben " részesülne, tehát a két költségtétel lényegében kiegyenlítené egymást. Az általam javasolt képzési forma szerint a 14 éves, általános iskolát végzett tanuló 17 éves korában vájár, majd 21 éves korában teljes értékű, technikusi képesítéssel rendelkezne, tanulmányi ideje összesen 7 év lenne, amelynek során a szskmunkási és technikusi képesítést is elnyerné. Az előterjesztés szerint viszont 14-15 éves korában egyéves szakmai gyakorlaton, 15-19 éves korában technikumban, majd 19-től 20-21 éves koráig újabb kötelező szakmai gyakorlaton venne részt a technikusi képesítést elnyerni kívánó személy, vagyis összes tanulmányi ideje 6 és l/2 év lenne. Ez a képzési mód javaslatommal szemben félévvel rövidebb idő alatt nyújtana technikusi oklevelet, a bányaipari technikumok esetében azonban nem adna egyúttal megfelelő szakmunkáéi képesítést a már előzőkben körülirt okok folytán. \ ad II. 15./: Indokolatlannak tartom, hogy a tanulók az első évfolyam befejeztével válasszanak szakot. Véleményem szerint, ha a tanuló az első év n , ^ előtti gyakorlat alapján még nem döntötte el, hol kivan képesítést szerezni,. ^7Y ' “ az általános jellegű első évfolyaia alatt nem fog különösebb benyomásokat szerezni pályaválasztására vonatkozóan. ad II. 17./ a,/: A dolgozók tagozatán a felső jelentkezési korhatárt 45 év ^ ivCt*ajmCv helyett 40 évben javasolom meghatározni. j ll ad. II. 18./: A levelező tagozaton az előirt felvételi feltételek között a müszakszám, illetve szakképzettség tekintetében az érdekelt tárca részére ! n álljon rendelkezésre lehetőség kivétel megadására a vezető állású dolgozók HÍ AXaMjWúfQ s et é b e n. <, vUfpii ■ ^í>d II. 19./: A Technikumi Tárnicsot, vagy ennek hatáskörét átvevő valamilyen U \^rcaközi szervet a továbbiakban is fenn kell tartani az elvi kérdések, ' * rtLj \ valamint a tárcák közöttti tapasztalatcsere biztosítására. i). f . ad II. 21./; Azok részére, akik már hosszabb idő óta tervezési, könyvviteli és statisztikai munkakörben dolgodnak, ezután i-s lehetővé kell tenni, hogy P* jj iamegfelelő tanfolyamok utján szerezzék meg Jfépesí-tő 'ojcleveinket, amennyiben tío.ezt más módon elérni nem tudják. Ay' ^ s' Budapest, 1955. október 11. 4 I- ^ Á U MNL OL XIX-A-83-b
