MNL-OL-XIX-A-83-b 3071-3105/1956
3074/1956. Az Ausztriával folytatandó pénzügyi tárgyalásokról
- 6 Az osztrákoknak az 1953. évi tárgyaláson tett azon bejelentésének, hogy hajlandók a meglévő elhurcolt javakat visszaadni, 10 évvel az elhurcolás után, nagy jelentőséget nem tulajdoníthatunk. Elsősorban tehát arra törekszünk, hogy az elhurcolt javakért pénzbeli kártérítést kapjunk, a természetben visszaszolgáltatott javaknál pedig téritsék meg a 10 évi használat folytán bekövetkezett értékcsökkenést, A_vita_tárgyát_Gzért_kártéritési_igényünk^fogja képezni, Megnehezíti helyzetünket az a körülmény, hogy Ausztriát nem kötelezi államközi szerződés a magyar javak visszaszolgáltatására vagy kártalanitás fizetésére® Tekintettel arra, hogy restituciós igényünk jogos és megalapozott és összegszerűen is a legnagyobb,a magyar delegációnak a fősúlyt ennek érvényesítésére kell helyezni. 2./ A jelenleg büntetését töltő Eszterházy Pál tulajdonát képezi Ausztriában 102.000 kát.hold mezőgazdasági, nagyobb részben erdő ingatlan, 18 kastély és nagyobb épület, 564 lakóház és gazdasági épület, élő és holt felszerelés és nagy mennyiségű müértékek. Ezek becsült értéke mintegy 500 millió forint. Osztrák részről a 40 . 000 hold szántóterületet 67 millió forintra értékelik. A felszabadulás után az ausztriai Eszterházy birtokot az USIA vette át. A szántóterületeket részben kishaszonbérletbe adták, mig az erdőgazdaságokat saját kezelésben tartotta az USIA. Az osztrák államszerződés után az ausztriai német javaknak átadásával egyidejűleg az Eszterházy birtokot átadták az osztrákoknak, annak megjelölése mellett, hogy ez magyar tulajdont képez. - Nem hivatalos értesülésünk szerint felmerültek olyan tervek, hogy osztrák részről a szántóterületet földreformmal, vagy vétellel egybekötött telepítéssel osszák el. A megváltási ár szolgálna ebben az esetben az Eszterházy birtok mezőgazdasági részének a kártalanitására® Fellépésünket arra alapítjuk, hogy az Eszterházy birtok Ausztriában különböző korlátozások alá esik és ezért az ezzel kapcsolatos magyar érdekeket éppúgy meg kell védenünk, mint ahogy az osztrákok védik a magyarországi osztrák tulajdon korlátozásával kapcsolatos érdekeiket, Osztrák részről előreláthatóan arra hivatkozhatnak,hogy a Magyarországon történt vagyon elkobzást az ország területén kivül nem ismerhetik el, a tulajdonjog korlátozásával szemben pedig elsősorban a tulajdonosnak kellene fellépnie., kK MNL OL XIX-A-83-b
