MNL-OL-XIX-A-83-b 3071-3105/1956
3080/1956. Bér- és Munkaügyi Tanács hatásköre és feladata
9 Jzate &■ ooi/í p^/p^k fitter. A kereskedelmi csoport_1956. I. negyedévi munkátérve. 1./ A Központi Vezetőség, az Országgyűlés különös súllyal foglalkozott a külkereskedelem problémáival. Gerő elvtárs - akinek referátumában különös súllyal szerepelt a külkereskedelem problémáinak oka és a megoldás iranya - elvi alakon is^megvilágította a feladatokat. Gerő elvtárs referátumából kitűnik, bogy külkereskedelmünk az utóbbi években nem vette figyeleaibe azokat a változásokat, melyek különösen a^gyarmati országokban a nemzeti felszabadító harc eredményeképpen bekövetkeztek. Kern ott kerestük első-* sorban a külkereskedelmi piacokat, ahol arra kedvező lehetőség kínálkozott, ahol megnövekedett termelésünk árufeleslegeit megfelelően értékesíthettük volna és ahol e zzel is támogattuk volna ezeknek az országoknak gazdasági függetlenségük iránti törekvéseiket, az imperialista piacoktól való elszakadásukat. Megállapította továbbá Gerő elvtárs, hogy nem elég jó a tervállamok közötti gazdasági kereskedelmi kapcsolat, nem használtuk fel a tervállamok.közötti kooperáció hatalmas előnyeit. Ennek következtében nem éltünk a nemzetközi munka- megosztás hatalmas előnyeivel, nem használtuk fel eléggé ezt is tervgazdaságunk megszilárditásáre. Felüthette fejét olyan nézet, hogy szükséges csökkenteni a külkereskedelem monopóliumát a rugalmasabb, a külföldi, elsősorban a nyugati piachoz való "alkalmazkodás" érdekében. A Központi Vezetőség határozatából és Gerő elvtárs beszédéből világos, hogy nem a külkereskedelmi monopólium lazításával, a tervgazdálkodás gyengítésével kell külkereskedelmünk egész munkáját megjavítani /mint ahogy az Jugoszláviában^ pillanatnyilag a külkereskedelmi monopólium teljes felszámolása révén bekövetkezett/, hanem ellenkezőleg, a tervgazdálkodás megszilárditása ás megjavítása, a népidemokráciák közötti kooperációk megjavítása utján. Külkereskedelmi munkánk alapvető és gyors megjavítására van szükség. Meg kell szervezni az eddig elhanyagolt piackutatást, szervezeti változásokat kell végrehajtani a külkereskedelmi apparátusban, nagyobb hatással kell érvényesüljön a külkereskedelem reális igénye, az ipart /főleg uj gyártmányok, műszaki fejlesztés, stb. terén/ fejleszteni kell, a tervgazdalkodas módszereit, hogy ne akadályozza, hanem alatamassza a külkereskedelem munkáját. Meg kell vizsgálni, milyen intézkedések szükségesek a bérezés terén annak érdekében, hogy az anyagi érdekeltség is fokozottabb szerepet töltsön be a külkereskedelmi dolgozók feladatainak megvalósitasaban. MNL OL XIX-A-83-b
