MNL-OL-XIX-A-83-b 4261-4285/1955
4268/1955. Az Építésügyi Minisztérium 1954. évi gazdálkodásáról
r / .... f MIHTSZTERTAIÍACS TITKÁRSÁGA /W??.X S ylXf Szigorúan Titkos! 00921/TÜK Készült 13 példányban. Kapják: Hegedűs András Gerő Ernő Hidas István Apró Antal Mekis József Szabó Gergely Tauszk György Feljegyzés Tárgy: Építésügyi Minisztérium átdolgozott jelentése az 1954- évi gazdálkodásról. Az átdolgozott beszámolójelentést tárgyalásra alkalmasnak találjuk. Az építőipar problémáit több oldalról megvilágítva veti fel. Az alábbiakban néhány kritikai észrevételt teszünk: Elsősorban helytelenítjük, hogy fi» Minisztertanács határozata ellenére az átdolgozott jelentést olyan késői időpontban adták át a Pénzügy- /, ) minisztérium részére, hogy az értékelésre mindössze másfél nap^aTdoirfc t rénaelKéz^fe' Az előterjesztésben szereplő határozati rész túlságosan sok pontot tartalmaz. A határozatok jórésze általánosságban mozog, illetve a tervfcürvén^ egy részüket már úgyis kötelezővé tette. Az eredményromlás értékelésénél jelen előterjesztés sem beszél arról, hogy az építésügyi minisztérium eredeti éves terve 559 millió Ft (nyereséget irt elő. Az első félév eltelte után a te ivet módosították és 8.4- millió Ft-ra csökkentették a nyereségtervet, amelyhez képest 4-95>8 millió Ft-os eredményromlás következett be. Ez a tervmódositás az objektiv okokból származó lemaradás mellett legalizálta a vállalati hibákból eredő lemaradásokat is. Az előterjesztés felveti ugyan, hogy az építőipar átszervezése elhúzódott, de - véleményünk szerint - nem ad kellő magyarázatot arra, hogy a megváltozott feladatokhoz képest miért ragaszkodtak hosszú ideig a trösztszervezethez, amelynek fenntartása komoly többletkölt- 1 séget okozott. Egyébként a minisztérium központi appar^tugáh.Jaelül Imég ma is a régi trös z t s z ervézetneJf^egTeTeTo^iinny11o szervezet müAz előterjesztés vitatja ugyan - de változatlanul fenntartjuk korábbi véleményünket, hogy az építőipar az átállítás kapcsán jelentkező többletköltségeket /a le és felvonulási költségeket/ megkapta, illetve az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően a beruházóknak felszámíthatta. Ezzel kapcsolatban meg kell emliteni, hogy a Beruházási Bank megvizsgálta a kiszámlázásokat és 250 millió Ft jogtalanul felszámított tételt hivott vissza. /A vizsgálat csupán a leszámlázott tételek negyedrészét vette alapul, ahhoz képest a 250 millió Ft összeg igen komoly nagyságrendiség/. MNL OL XIX-A-83-b
