MNL-OL-XIX-A-83-b 4231-4260/1955

4238/1955. Az 1955. évi árkiegyenlítési tervről

A táblázatból kitűnik, hogy a doviznszorzés szempontjából jel.ntős különbségek vannak az egyes ipar ágak között, A vacuxinto chnikai cikkok utón közvetlenül a gépipar gy ár tn anyai / a. közúti gépj ár~ nüvek kivételével / bizonyulnak a. legjobb devizaszerző exportcikk nők - A gépipar gyártnanyainak devizanyxresóge tovább fokozható a selejtvesztesog és hulladék csökkentése, valón int a tulnórotérések kiküszöbölése révén. Pl. az ííVB esztergák és karusszelek de— vizanyc-resóge legkisebb nértékü a szórsz ári gépeken belül, nivel e gépek súlya indokolatlanul ne.gy a. teljusitnónyhoz képest. Lldsrósz- ről a legkisebb dovizanyoroségot biztosítják a tcxtilkószáruk / főleg karton-6s dv_ lenszövőtek/, továbbá az olyan a lun on cikkek /pl. hengerelt áruk, cement/, ahol a pótlólagos nunknróf ordit ás a nyer sanyagér tér tokhoz viszonyítva asak lo - 15 %, a devizofuvar- költség pedig az exportárnak 12 - 2o %'-a.

b./ A kivitel gazdaságosságáról tájékoztat egy olyan mutató szán, hogy hány folyóforint tényleges belföldi ráfordítással érünk el 1 Dft nyereséget. Ez a nutatószám tulajdonképen nr.gábanfoglalja a devi- zanyerosóget, násrészt kifejezi a hazai és a nenzetközi nunke. térnél ékcnységi viszonyát a különböző espőrtgyártHányok tekintetében. E mutatók kiszámítása azonban nehézkes, nivel jelenlegi árrendszerünk non tükrözi a tényleges hazai munkaráfordításokat.

Az ilyenirányú, eddig Hint egy 3oo exportárura, kiterjedő számítások azt mutatják, hogy a. nagy devizanyerőséget biztosító exportáruk általában ebből a szempontból is kedvezőek. Pl. nig a ;épip • ri 6s vacuumtechnikai cikkek tőkés eladásnál 1 Dft devizanyeresésre mindössze 1.7 — 3*5 folyóforintot fordítunk, a pamut szöveteknél 8-14, a fogyasztási jellegű könnyüvillanossági cikkeknél /rádió, háztartási villaxioskőszülókok / 16 - 18, a hengerelt áruknál 22-27, a cementnél tengerentúlra 32 -34 folyóforintba kerül 1 Dft deviza- nyereség megszerzése.

a,/ A néző gazdasági termékek gazdaságossági sz ám it ásainál az előzetes devizaráforditás a termelőeszközök megfelelő. amortizációs hányadában, a. felhasznált műtrágyában ós növónyvódőszerokbén, valamint a csomagolóanyagokban jelentkezik. A termelőeszközök amortizációs hányadában rejlő devizátártalom a termékek exportárához képest csekély, és felmérése bonyolult. így alábbi sz ámításainknál csak a csomagolóanyagokat, műtrágyát és nővényvédőszéréket vettük előzetes devizar áf ordit ásnak, A számításokat hátráltatja továbbá az, hogy a különböző mezőgazdasági szektorok költségtényezői igen nehezen állapíthatók meg, s egyben jelentős eltéréseket mutatnak. Az állami gazdaságok önköltségi adatainak alapján a következő nutatósz ámol^jkap j-.'k a fontosabb mezőgazdasági exp or t c ikkc k•C e

vr-pyyfs-g-gj:'— TTZtnETtör-"Tűrné s"^ ' T 12f ^JvTza- " egységre ju- nőieséhez lag hol- hozam, Dft tó deviza'..o- szükséges Bt,dánként zan Dft.

MNL OL XIX-A-83-b