MNL-OL-XIX-A-83-b 4231-4260/1955
4238/1955. Az 1955. évi árkiegyenlítési tervről
I-2A külkerouko.deIni árkiogy e nlités ogyv.nlc.go tehát az .előző évh,.z viszonyítva 3»46o II üt emelkedést mutat, esni döntően az export- támogatás 3 «543 II Ft-ot kitevő növelte de sehol adódik. Az exporttámogatás összegének kialakit ás ónál az export árut érvben szóra p- lő és még nem specifikált tételeknél a vállalati, illetőleg az összes árkiegy említési átlag alapján terveztünk, _ Az 1954. évi tényszámok non hasonlíthatók közvetlenül az 1955« évi tervszánokkal a forgalmiadé mértékének 1955.1»l-ével történt változtatásakövetkeztében, amelyek tulnyonórészben a termelői árak emelésével jártak v, tültröződilt a forgalniadóvissza- térités tervezett ossz ege/nz eSport volumenének 23 %-os növekedésével szemben kevesebb, mint 1 %-kc.l emelkedik, A kiviteli árténogatás emelkedés0 nagyságrendileg a köVetkézőkből származik j í,6 Md Ft a belföldi termelői árak emelkedéséből, 1.2 I.Id Ft e, kivitel volumenének emelkedéséből, további 0.7 Ild Ft az alacsonyabb árszínvonalú tőkés exporthány. d és a magasabb ártámogatást • igénylő / főleg mezőgaz das.ági/ áruk ró szar ára áriak növéie dóséból. Az árkiegyenlités még nagyobb emelkedése cll.n hatott az, hogy exportunkban a nehézipari anyagok és gépek kiviteli részesedése növekedik, illetve a könnyűipari export viszonylag csökken. Az exportcikkek külföldi 'arának csökkenése együttvéve kisebb mértékben, 14o - 150 M Ft-tal növeli az árt-ám ogat -ási igénybevételt. Ehhez járul még a reexport,_ amely a nultévi 12,7 M Ft-os lefölözési egyenleggel szemben a folyó évben nettó 44 la Ft / 6.1 %-os/ ártámogatást igényel. Importoldalon az ár— kiogycnlitési főösszeg 251 M Ft-os netto bevételi többletet irányoz jlő az c-lmult évhez viszonyítva. 2,/ A külföldi p.ic.jook_jé_s_ _árak .alakulása, Az ár ki egyenlítés folyóévi alakulását a tőkés országok részesedésének forgalmunkban való jelentős növekedése és az 'rak kedv - zőtlonül befolyásoljak, 1955-ben / az árki egyenlítési terv alapján/ kivitalünknok mintegy 4o %-a irányul tőkés viszonylatokba, a nultévi 24 %-kal szemben. A gép és j ér nükiv it elünk- 25 %-át irányítjuk a tőkés piacokra / a nultévi 8 %-lral szemben/, a könnyüvillanóssági, finornechanikai és tömegcikk kivitulünlan k 4o-44 %-a k.rül tőkécpiaci értékesítésre / 1954-ben csele 2o - 24 %-a/. Hiv-1 a műszaki árukat tőkés viszonylatok felé csak jóval olcsóbban tudjuk értékesíteni, mint a demokratikus országokban, az áttolódén közel loo M Ft többlet ártámogatással jár. A gépek, berendezések ős készülékek tőkés pi .cón azok a versenytársak, akik a szállítási hat áridő.és hosszúlejáratú hitelnyújtás t-:rón hátrányos helyzetben vannak, további árcsökkentésekkel kísérlik meg ve rSenykóposcégük fenntartását, Mü- sz .ki cikkeink árképzésénél gyakran konstrukciós és kivitelezési hiányosaágakat is számba kell vennünk. Mindezek miatt a góp-ós járnükivitel, valamint a könnyüvillamossági, finomhech - nikai és tömegeiig kivitelünk a nultévi 51 %-os átlagos export támogatással szemben 1955-ben 70 %-os árki^£y említóst igényel. kJ' MNL OL XIX-A-83-b
