MNL-OL-XIX-A-83-b 4231-4260/1955
4234/1955. A Kalocsai Farostlemezgyár mohácsi telepítéséről
Mezőgazdasági Osztály fäf fbe Szigorúan Titkos_[ oo995/Tük / □ Kozma elvtársnak, Helyben. A farostlemezgyár kérdése 1949. óta húzódik. A Könnyűipari Minisztérium elgondolása az volt, hogy a farostlemezgyár két másik üzemmel együtt Kalocsán épüljön fél. A Minisztertanács 1994. májusában az építendő farostlemez- gyár tervezési feladatát jóváhagyta. A Kalocsai Farostlemezgyár jóváhagyott tervfeladattal 1954. IX.3o-án a Könnyűipari Minisztériumtól az OEF-hez került át. Az OEF 1954. októberében mea akarta kezdeni a vasúti szárnyvonal épitését, valamint a felvonulást, azonban a Beruházási Bank a kivitelezésre vonatkozó szerződéseket nem fogadta el. 1954. október 8-án vált ismeretessé az OÉH elgondolása, ho y a Kalocsára tervezett farostlemezgyár Győrött nyerjen elhelyezést, az ottani be nem fejezett nehézipari beruházások helyén. A" győri elhelyezés viszonylagos gazdaságosságot és félévi időnyerést eredményezett volna. Azonban Győrött a farostlemezgyár további fejlesztése nem lehetséges, ugyanakkor a farostlemezgyár akadályozna a nehézipar fejleszlését. A gazdaságosság mellett sok szó esett a kalocsai elhelyezés bizonytalanságáról isi Kalocsán a sünnedékes talaj miatt kutalanozás szükséges., továbbá-mind a •fföTdär, mind a jégár veszélyeztetheti az alapozási nTúnkálatotcat'. JS bizonytalanságokat és" veszélyeket akkoriban"ar generáltervező Könnvuinari Tervező Intézet erősen kidomborította. A Kalocsai Farostlemezgyár győri telepítésével az OT mindvégig nem értett egyet. Ezért is nem nyert végrehajtást a győri elhelyezés. Az elhelvezés körül folyó vita lezárása érdekében az OEF megvizsgálta a í)una Budapest alatti szakaszát. A vizsgálat hét telepítés lehetőségét állapította meg. Ezek közül Mohács látszik a leggazdaságosabbnak. A mohácsi telepítés költségkihatásainak szembeállitása a kalocsai és győri elhelyezéssel, a Minisztertanács Titkárságán, az OT és az OEH-on belül egységes álláspontot szült. MNL OL XIX-A-83-b
