MNL-OL-XIX-A-83-b 4086-4114/1955
4091/1955. A folyamszabályozásnál és kavicskotrásnál alkalmazott úszóműveken dolgozó hajósok bérrendezése
Papp elvtárs feljegyzésében nem tartja helyesnek, hogy a Minisztertanács túlzott részletességgel határozzon meg bértételeket. Javasolja továbbá, hogy meg kell vizsgálni azokat a határozatokat, amelyek megkötik a minisztériumok kezét és ezeknek módositá- sával kell nagyobb hatáskört és felelősséget biztosítani a minisztériumoknak. I y Papp elvtárs észrevételeinek van reális magvuk, amellyel egyet fálap jóban ázohT5arr~arfelfogás teljeseir^évesT^f ény az, x ^Ogy van bizonyos leíTetöség a "Minisztertanács elé kerülő kis ügyek számának csökkentésére. Ezek a lehetőségek a következők: 1. / A miniszterek hatáskörét bizonyos mértékig bőviteni kell. Ezzel kapcsolatban már az elmúlt év őszén dolgoztunk ki javaslatot, azonban az nem került Minisztertanács elé. 2. / Ma már a minisztériumok és üzemek munkaügyi apparátusának viszonylagos - de koránt sem kielégítő - megerősödése lehetővé teszi, hogy az alapbéreket tartalmazó különböző bértételek összevontak legyenek és ezáltal lehetőséget adjanak újonnan alakult vagy szervezés következtében átalakult munkakörök bérének megállapitására. A nomen- klaturák ilyen értelmű változtatása azonban csak egy-egy iparág általános bérrendezésével egyidejűleg lehetséges, mert bérmozgással jár. I A bérkérdéseknek ezen túlmenő decentralizálása azonban nem I volna helyes és^igen komoly károkat okozna. Alapvető elvi különbség (van ugyanis a bérkérdések ^és az egyéb terv, beruházási, számviteli, stb. rendezésektől. Ez utóbbiaknál tett intézkedések ugyanis csak közvetve hatnak ki a dolgozókra és igy ezeknél nem áll fenn annak a veszélye, hogy valamelyik minisztérium területén végrehajtott intézkedés más minisztérium területén azonnal elégedetlenséget keltene vagy^hasonló intézkedést vonna maga után. Ezzel szemben bérkérdéseknél valamely minisztérium területén esetleg csak néhány emberre szóló intézkedés is más területen komoly súlyú intézkedéseket vonhat maga xxtán, vagy komoly elégedetlenséget és politikai zavarokat kelthet. Ha pl. a statisztikus bérét valamely minisztérium önhatalmúlag megváltoztatja, az kétségtelenül maga után vonja a többi minisztériumhoz tartozó statisztikus hasonló igényét is. Igen jól mutatja a központi szabályozás szükségességét ha a keresetek legfontosabb háron összetevőjének: az alapbérnek, a normának és a prémiumnak alakulását vizsgáljuk. E három összetevő közül a prémium és az alapbér viszonylag központosán van szabályozva, a normát központilag képtelenség szabályozni. Az alapbérek és a prémiumok vonalán pl. a műszaki és MNL OL XIX-A-83-b
