MNL-OL-XIX-A-83-b 3001-3015/1955
3004/1955. Az állami vállalatok 1954. III. negyedévi beszámolója
á vállalatéi a III. negyedévben teljes termelésüknek 4*5 ^-kal magasabb hányadát /cca 200 millió Ft/ adták át a belkereskedelemnek, mint a II. negyedévben. t, Az élelmi-szeripari vállalatok tervük túlteljesítésével a Miniszter- tanács által előirt 318 millió Ft-os többlet-árualapot biztosítani tudták. Az élelmiszeripar termelése az elmúlt év. hasonló időszakával szemben 15 kai nőtt. , 'v- 3 -• A Minisztertanács az 1954. Svi beruházási kereteket 2.821 millió Ft-tsl csökkentette. A keretcsökkentés azonban nem valósult meg teljes mértékben, mert a későbbiekben a Minisztertanács a globális keretek csökkentését kisebb-nagvobb összegben hatálytalanította, illetve uj feladatokra további, kereteket bocsátott rendelkezésre. Rá kell mutatni orra, hogy a beruházások csökkentése, illetve leállítása általában csak igen kevés épitői kapacitás és anyag felszabadítását eredményezte. Ennek oka főként sz, hogy a beruházók elsősorban a szerződéssel le nem kötött /szabad/ kereteket zároltatták, vagy pedig ott hajtották végre a csökkentést, ahol amúgy sem állt megfelelő kivitelezői kapacitás rendelkezésre. A szerződéssel lekötött keretek csökkentésénél a beruházási tervek és a szerződések megfelelő módosítása csak részben történt meg és ezért a csökkentéssel egyidejűleg nem lehetettt mindenütt a kereteket elvonni. Ebből kifolyólag a keretgazdálkodásban zavarok keletkeztek, ami végső fokon a beruházások megvalósitását hátráltatta. 'A beruházások csökkentésének egyik célja az volt, hogy építőipari, anyagok szabaduljanak fel a lakosság számára, A Minisztertanács 200 millió 'Ft-ban'jelölte meg az Építésügyi M. készletátadási kötelezettségét. A beruházások csökkentése körüli bizonytalanságok és formális zárolások azt eredményezték, hogy október végéig csak mintegy 100 millió Ft értékű készlet került a lakosság részére átadásra. Mig a beruházások csökkentésével felszabaduló készletek lakosság részére történő átadása az előirányzottnál kisebb mértékig történt, a leállított, illetve félbemaradt beruházások további hasznosítására nézve még mindig nincs átfogó intézkedés. Az árualapot növelő 100 millió Ft-os beruházási keretből október végéig megközelitően 90 millió Ft-os hxtelnyitás történte A konstrukcióból kis részben már 1954-ben, nagyobb részt azonban 1955-ben és 1956. évben jelentős, a ráfordításokat sokszorosan meghaladó eredmények várhatók. Lakásépítési tervének teljesítésétől az építőipar jelentősen elmaradt. Az éves előirányzat 38 a valósult csak meg az I-III.. negyedévben ,/3«947 lakás/o. A lakosság ellátását bonyolító kiskereskedelem III. negyedévi forgalmi előirányzatát nem teljesítette 7aII~EisicerT 9o-^4 szöv.kisker 95.2 //. A kiskereskedelem tervlempradása kedvezőtlenül befolyásolta a pénztári • terv teljesítését. Az állami kereskedelem 227 millióval, a szövetkezetek 108 millióval kevesebb bankjegyet kötöttek le a tervezettnél. A kész- pénzbevételi tervektől való loméra-'is döntő mértékben az árualap mennyiségében és a választékban rejlő hibákra vezethető vissza. A mezőgazdasági lakosság igényeit sem mezőgazdasági szeráruk, sem textiliák tekintetében nem tudta a kereskedelem megfelelően kielégíteni* A kiskeresMNL OL XIX-A-83-b
