MNL-OL-XIX-A-83-b 3001-3015/1955

3004/1955. Az állami vállalatok 1954. III. negyedévi beszámolója

kedelmi tervteljesités alakulására vidéki viszonylatban - az árualap mennyiségében és választékában jelentkező hiányosságokon kivül - kedvezőtlenül hatott a begyűjtés eltolódása is.

Mur^aerőgazdálkodás_.

A munkaerőgazdálkodás terén a munkaerővándorlás és a bérfeszültség a legdöntőbb kérdés.

Az építőiparban a munkáslétszám a II. negyedévhez képest további 8.800 fővel /mintegy 12 $-kai/ csökkent* A munkaerőhiány miatt több épitő- . anyagipari vállalatnál át kellett térni az egy műszakos termelésre. Az Épitésügyi Minisztérium helyzetét a létszámcsökkentés azért teszi súlyossá, mert elsősorban a kisebb építkezések kivitelezéséhez nagyobb mértékben szükséges szakmunkások hagyják el az állami vállalatokat.

AZ Épitésügyi Minisztérium késedelmesen hajtoxta végre az uj feladatoknak megfelelő szervezeti átcsoportosítást. Az átszervezésre a korábbi kezdeményezések ellenére az építőipar legdöntőbb termelési időszakában a III. negyedévben került csak sor. A dolgozók helyzetének az átszervezéssel kapcsolatos bizonytalansága károsan befolyásolta a termelést.

Ugyancsak jelentős a munkaerővándorlés a többi ipari minisztérium vállalatainál. A könnyűiparban pl. az I. negyedévben 11.7 a II. negyedévben 12.7 1° volt, a III. negyedévben 16 rs ugrott fel. A munkaerőhullámzás bérfeszültségre vezethető vissza. Bérfeszültség jelentkezik az állami vállalatok között az egyes szakmák közti béraránytalanságok következtében, de munkaerőhullámzást von maga után az is, hogy a közszükségleti cikkekre érvényes bérkategóriák alacsonyabbak a termelési eszközök gyártására érvényes bérkategóriáknál. A koszükségleti cikkek termelésének fokozása érdekében ezt a kérdést a KGM-nak mielőbb meg kell oldania.

Elszívó hatást jelentenek a tanácsi és szövetkezeti vállalatoknál alkalmazott, a minisztériumi vállalatokéhoz képest jelentősen lazább normák és jobb kereseti lehetőségek, továbbá a kisipari, valamint a mezőgazda- sági bérek is /70-80 Ft-os napszámbérek/.

A_termelési_költségeket a legtöbb minisztérium túllépte /2. sz. mellélc- Ie:E7~£ég3eIén:E$seEbeIc"'voltak a költségtúllépések a KGM. /4.1 1°/% Épitésügyi M* /6.9 $/, Vasút /5.8 $/ vállalatainál.- 4Rá kell azonban mutatni arra, hogy a termelési költségek III. negyedévi szintje a Nehézipari Minisztériumnál 1^-kal, a KGM-nél 0,7 %-kal, a Könnyűipari Minisztériumnál 1.6 ?o-kal, Vasútnál 1«1 ^-kal kedvezőbb, mint a II. negyedévben volt. Hasonló a helyset az. építőanyagiparban is. /Élelmiszeripari M. és az Építésügyi M. építési vállalatai iuényszerü- ségük miatt ebbe az összehasonlításba nem vonhatók be./

Készlet és_hitelgazdálkodás.

A készletek alakulása számos területen egészségtelen tendenciát mutat. Az ipari és építőipari vállalatok átlagos készletei /Élelmiszeripari M. kivételével/ a II• negyedévhez viszonyítva további mintegy 270 millióval /2 i°/ emelkedtek, termelésük ugyanakkor 3 $-kal csökkent. Kedvezőtlenebb a kép az első háromnegyedév viszonylatában, mert a készletnövekedés az 1.200 millió Et-ot is meghaladja.

A készletek emelkedésében döntő része van a Kohó- és Gépipari M. vállalatainak, ahol az emelkedés háromnegyed év alatt megközelíti a 700 miiMNL OL XIX-A-83-b