MNL-OL-XIX-A-83-b 3001-3015/1955

3004/1955. Az állami vállalatok 1954. III. negyedévi beszámolója

kedelmi tervteljesités alakulására vidéki viszonylatban - az árualap mennyiségében és választékában jelentkező hiányosságokon kivül - kedvezőtlenül hatott a begyűjtés eltolódása is*

A munkaerőgazdálkodás terén a munkaerővándorlás és a bérfeszültség a legdöntőbb kérdés.

Az építőiparban a munkáslétszám a II* negyedévhez képest további 8.800 fővel /mintegy 12 %-ksl/ csökkent. A munkaerőhiány miatt több épitő- anyagiparl vállalatnál át kellett térni az egy műszakos termelésre. Az Építésügyi Minisztérium helyzetét a létszámcsökkentés azért teszi súlyossá, mert elsősorban a kisebb építkezések kivitelezéséhez nagyobb mértékben szükséges szakmunkások hagyják el az állami vállalatokat.

Az Építésügyi Minisztérium késedelmesen hajtoxta végre az uj feladatoknak megfelelő szervezeti átcsoportosítást. Az átszervezésre a korábbi kezdeményezések ellenére az építőipar legdöntőbb termelési időszakában a III. negyedévben került csak sor. A dolgozók helyzetének az átszervezéssel kapcsolatos bizonytalansága károsan befolyásolta a termelést.

Ugyancsak jelentős a munkaerővándorlás a többi ipari minisztérium vállalatainál. A könnyűiparban pl. az I. negyedévben 11.7 a II. negyedévben 12.7 % volt, a III. negyedévben 16 %-ra ugrott fel. A munkaerőhullámzás bérfeszültségre vezethető vissza. Bérfeszültség jelentkezik az állami vállalatok között az egyes szakmák közti béraránytalanságok következtében, de munkaerőhullámzást von maga után az is, hogy a közszükségleti cikkekre érvényes bérkategóriák alacsonyabbak a termelési eszközök gyártására érvényes bérkategóriáknál. A köszükségleti cikkek termelésének fokozása érdekében ezt a kérdést a KGM-nnk mielőbb meg kell oldania.

Elszivó hatást jelentenek a tanácsi és szövetkezeti vállalatoknál alkalmazott, a minisztériumi vállalatokéhoz képest jelentősen lazább normák és jobb kereseti lehetőségek, továbbá a kisipari, valamint a mezőgazda- sági bérek is /70-80 3?t-os napszámbérek/.

A_termelési_költségeket a legtöbb minisztérium túllépte /2. sz. mellék- Ie:E7”£ögoeIen:EoseEDeíc~voltak a költségtúllépések a KGM. /4.1 ^/» Építésügyi M. /6*9 1°/, Vasút /5.S %/ vállalatainál.

Rá kell azonban mutatni arra, hogy a termelési költségek III. negyedévi szintje a Nehézipari Minisztériumnál 1^-kal, a KG-M-nél 0,7 $-kal, a Könnyűipari Minisztériumnál 1.6 $-kal, Vasútnál 1.1 /-kai kedvezőbb, mint a II* negyedévben volt. Hasonló a helyset az épitőanyagiparban is. /Élelmiszeripari M. és az Építésügyi M. épitési vállalatai idényszerü- ségük miatt ebbe az összehasonlításba nem vonhatók be./

Ké szlet^és_hitelgazdálkodás.

A készletek alakulása számos területen egészségtelen tendenciát mutat.

Az ipari és építőipari vállalatok átlagos készletei /Élelmiszeripari M. kivételével/ a II. negyedévhez viszonyítva további mintegy 270 millióval /2 // emelkedtek, termelésük ugyanakkor 3 /-kai csökkent. Kedvezőtlenebb a kép az első háromnegyedév viszonylatában, mert a készletnövekedés az 1.200 millió Ét-ot is meghaladja.

A készletek emelkedésében döntő része van a Kohó- és Gépipari M. vállalatainak, ahol az emelkedés háromnegyed év alatt megközelíti a 700 mii- 4 MNL OL XIX-A-83-b