MNL-OL-XIX-A-83-b 3001-3015/1955
3004/1955. Az állami vállalatok 1954. III. negyedévi beszámolója
vállalatai a III. negyedévben teljes termelésüknek 4.5 To-kal magasabb hányadát /ccn 200 millió Ft/ adták át ,?v-.belkereskedelemnek, mint a II. negyedévben. Az élelmi-szeripari vállalatok tervük tűit el je sité sével a Miniszter- tanács által előirt 318 millió Ft-os többlet-árualapot biztosítani tudták. Az élelmiszeripar termelése az elmúlt év hasonló időszakával szemben 15 $-knl nőtt.- 3 A Minisztertanács az 1954. évi beruházási kereteket 2*821 millió Ft-tsl csökkentette. A keretcsökkentés azonban nem valósult meg teljes mértékben, mert a későbbiekben a Minisztertanács a globális keretek csökkentését kisebb-nagyobb összegben hatálytalanította, illetve uj feladatokra további kereteket bocsátott rendelkezésre. Rá kell mutatni arra, hogy a beruházások csökkentése, illetve leállítása általában csak igen kevés épitői kapacitás és anyag felszabadítását eredményezte. Ennek oka főként ez, hogy a beruházók elsősorban a szerződéssel le nem kötött /szabad/ kereteket zároltatták, vagy pedig ott hajtották végre a csökkentést, ahol amúgy sem állt megfelelő kivitelezői kapacitás rendelkezésre. A szerződéssel lekötött keretek csökkentésénél a beruházási tervek és a szerződések megfelelő módosítása csak részben történt meg és ezért a csökkentéssel- egyidejűleg nem lehetett! .mindenütt a kereteket elvonni. Ebből kifolyólag a keretgazdálkodásban zavarok keletkeztek, ami végső fokon a beruházások megvalósitását hátráltatta. A beruházások csökkentésének egyik célja az volt, hogy építőipari anyagok szabaduljanak fel a lakosság számára. A Minisztertanács 200 millió Ft-ban jelölte meg az Építésügyi M. készletátadási kötelezettségét. A beruházások csökkentése körüli bizonytalanságok és formális zárolások azt eredményezték, hogy október végéig csak mintegy 100 millió Pt értékű készlet került a lakosság részére átadásra. Mig a beruházások csökkentésével felszabaduló készletek lakosság részére történő átadása az előirányzottnál kisebb mértékig történt, a leállított, illetve félbemaradt beruházások további hasznosítására nézve még mindig nincs átfogó intézkedés. Az árualapot növelő 100 millió Pt-os beruházási keretből október végéig megközelítően 90 millió Pt-os hitelnyitás történt. A konstrukcióból kis részben már 1954-ben, nagyobb részt azonban 1955-ben és 1956. évben jelentős, a ráfordításokat sokszorosan meghaladó eredmények várhatók. Lakásépítési tervének teljesítésétől az építőipar jelentősen elmaradt. Az'éves előirányzat 38 $-a valósult csak meg áz I-III. negyedévben /3«947 lakás/. A lakosság ellátását bonyolító kiskereskedelem III. negyedévi forgalmi előirányzatát nem teljesítette yiiUlTzisIcerT“^*4 szöv.kisker 95.2 $>/• A kiskereskedelem tervlemaradása kedvezőtlenül befolyásolta a pénztári terv teljesítését. Az állami kereskedelem 227 millióval, a szövetkezetek 108 millióval kevesebb bankjegyet kötöttek le a tervezettnél. A készpénzbevételi tervektől való lomara«'is döntő mértékben az árualap mennyiségében és a választékban rejlő hibáiéra vezethető vissza. A mezőgazda- sági lakosság igényeit sem mezőgazdasági szeráruk, sem textiliák tekintetében nem tudta a kereskedelem megfelelően kielégíteni* A kiskereski MNL OL XIX-A-83-b
