Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1940-1944

K_1973.0242.1

J^Jeo{én_véb BUDAPEST SZÉKESFOVAROS POLGÁRMESTERE 1942 december 30. \.r K—9930 1942—VUI. szám. Budapest székesfőváros és a környékén lévő városok és községek közellátásának szabályozása tárgyában kiadott 7640/I942. M. E. számú rendeletben, valamint a hús és húskészítmények forgalmának szabályozása tárgyában kiadott II4.070/I942. K. M. számú rendeletben foglalt felhatalmazások alapján #Budapest székesfőváros, Budafok, Kispest, Pestszentlőrinc, Pestszenterzsébet, Rákospalota és Újpest megyei városok, Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Csepel, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszent- Imre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár és lfecsés községek területén a hús és húskészítmények forgalma tekintetében a következő intézkedéseket teszem: I. Általános intézkedések. A fentebb felsorolt helységekben 1943. január 1-től kezdődően sertés- (malac-), marha- (bivaly-), borjú- (bivalyborjú-), juh- (bárány-) és ló- (csikó-) húst, valamint ezek készítményeit— beleértve a kon- zervet is— fogyasztó részére csak hatósági jegy (hús­jegy, húsvásárlási igazolvány) ellenében szabad for­galomba hozni. A felsorolt húsféleségekből húsiparos (kereskedő) további intézkedésig a húsjegy egy-egy szelvényére a következő mennyiségeket köteles kiszolgáltatni : A húsjegy „A“ jelű szelvényeire: Csontnélküli sertéshúsból (sonkából, lapockából) 10 dkg színhús és 2 dkg nyomtaték (összesen 12 dkg) szolgáltatandó ki. Csontos sertéshúsból (karaj hosszú és rövid és tarjából a bennük lévő csonttal együtt) nyomtaték nélkül 12 dkg. Oldalasból a benne lévő csonttal, nyomtaték nélkül 15 dkg, kocsonyahúsból 20 dkg. Malachúsból az összes húsféleségekből a húsban lévő csonttal együtt külön nyomtaték nélkül 20 dkg szolgáltatandó ki. A húsjegy „B“ jelű szelvényeire: Csontnélküli marhahúsból (vesepecsnye, gömbölyű, hosszú felsál, fehérpecsenye, rekeszhús, lapocka, csontnélküli lábszárhús, fartő, kereszt-fartő, azonkívül nyakhúsból, tarjahúsból és gulyáshúsból) 10 dkg színhús és 2 dkg nyomtaték (összesen 12 dkg), vagy az utóbbi 3 húsféleségből a bennüklévő csontok­kal külön nyomtaték nélkül 12 dkg hús. Csontos marhahúsból (hátszín, rostélyos, tarja, szegy, csontos oldalas) 15 dkg szolgáltatandó ki. Lóhúsból ugyanolyan mennyiség szolgáltatandó ki, mint a fenti szarvasmarha húsféleségekből, 100 szá­zalék többlet hozzáadásával. Csontnélküli borjúhúsból (combszelet, felsál, fehérpecsenye, csipőfartő, lapocka, hashús, továbbá lábszárhús csont nélkül) egy jegyszelvényre 10 dkg színhús és 2 dkg nyomtaték, összesen 12 dkg szolgál­tatandó ki. Csontosborjúhúsból (borjúvesés, karaj, továbbá lábszárhús csonttal) külön nyomtaték nélkül 12 dkg, tarjából, szegyből, nyakból nyomtaték nélkül a benne- lévő csonttal együtt 15 dkg szolgáltatandó ki. Juhhúsból, kecskehúsból, (comb és lapocka) a bennelévő csonttal együtt 15 dkg, az összes egyéb hús­féleségekből 20 dkg (juhhús és kecskehúshoz tehát csontnyomtaték nem adható). Bárány és gödölyehúsból, az összes húsféleségek­ből a húsban lévő csontokkal együtt nyomtaték nélkül 20 dkg. Kolbászból, étkezési-szalonnából, nyerssonkából 10 dkg, virsliből, parizerből, szafaládéból, tepertőből vagy lóhúsból készült felvágottból 20 dkg, egyéb felvágott­ból 15 dkg. Főtthúsokból, oldalasból 10 dkg, sonkából és egyéb főzött húsokból 5 dkg szolgáltatandó ki. A hatósági hússzékből kiárusított párolthúsból 20 dkg, a csekélyebb tápláló és élvezeti értékű húsokból 15 dkg. Az elkobzott húsokból az illető húsféleségekre előírt mennyiségek szolgáltatandók ki. A húshoz a fentiek szerint járó csonton kívül csont jegy nélkül, csontárban korlátozás nélkül adható. A sertés-(malac-), marha-(bivaly-), borjú- (bivaly- borjú-), juh- (bárány-), ló- (csikó-) belsőségek, nyelv, tüdő., szív, vese, máj, velő, mirigy, pacal, vér és csont és ezek készítményeinek (hurka, disznósajt stb.) forgalma szabad marad és ezek a belsőségek ezután is jegy nélkül szolgáltatandók ki. A szükségből előre kiosztott húsjegyeken feltüntetett ezekkel ellentétes rendelkezések érvénytelenek. II. A húsjegyekkel kapcsolatos rendelkezések. 1. Általában. Az üzemek (hadiüzemek), vállalatok, gyárak, inté­zetek, intézmények stb. a sertésvágásokból kitermelt húsból, valamint a részükre kiutalt húsfélékből a fen­tebb felsorolt városokban és községekben csak a meg­állapított fejadagot (pótfejadagot) szolgáltathatják ki. Az üzemek a kiszolgáltatott húsfélék mennyiségéről a húsjegyekkel az Élelmiszerjegy-Központnak (III., Laj os-u. 34. sz.) — vidéken ennek kirendeltségeinek, az eddigi közellátási hivataloknak—kötelesek ugyan­azon szabályok szerint elszámolni, mint általában a hentesiparosok. Húst csak az első életévüket betöltött személyek kaphatnak. A húsjegyszelvényeket csak a jegy beváltására jogosított iparos (hentes, vendéglős, kereskedő stb.) vághatja le. Előre levágott jegyszelvényre árut kiszol­gáltatni nem szabad. A húsjegyeket átruházni tilos. Elveszett, ellopott húsjegyek helyett újabb húsjegyek kiadásának helye nincs. A húsjegyek csak annak a városnak, községnek területén érvényesek, illetőleg válthatók be, ahol azo­kat kiadták és azokra csakis az általam megállapított mennyiségű húsfélét szabad kiszolgáltatni. Kivételesen beválthatók a bárhol kiadott húsjegyek a fentebb felsorolt bármely város és község területén a) vendéglátóipari üzemekben, b) bármely húsiparosnál vagy kereskedőnél hús- készítményekre, a füstölt nyershús kivételével. Hús (húsos) konzervet csak a húsjegyek ,,különhús“ szelvényeire szabad kiszolgáltatni az: általam később közzéteendő intézkedések szerint. 2. Húsjegyek beváltása. A heti 5 darab húsjegyszelvényből a sertéshús­féleségek a fentiek szerint általában csak az „A“ jelű szelvényekre szolgáltathatók ki, azonban az általam a közélelmezési ügyosztály útján esetenként — főleg ujságközleményekben — közzéteendő rendelkezések szerint, ha a készletek lehetővé teszik, sertéshúsféleség kiszolgáltatása esetleg a később meghatározandó ,,B“ szelvényekre is történhetik. Azt, hogy a heti 5 darab (1 darab ,,A“ és 4 darab ,,B,, jelű) hússzelvényekből minden héten hány darab és hányas számú váltható be, a közélelmezési ügy­osztály útján esetenként— ugyancsak ujságközlemé­nyekben — közlöm. Az ujságközleményekben a közélelmezési ügyosztály útján közzétett ezeket a hivatalos rendelkezéseimet úgy a fogyasztók, mint az iparosok, kereskedők tudomásul - venni és követni tartoznak. Az engedélyezett számú heti húsjegyszelvények egyszerre és részletekben is beválthatók­Minden szelvény fele-fele része külön is beváltható. Ilyenkor a szelvényeket úgy kell kettévágni, ahogy a heti első ,,B“ jelű szelvényeken elő van nyomva. 3. Nehéztestimunkások, átutazók, szabad­ságos katonák, hajósok, szállodai utasok, stb. húsjegyekkel való ellátása. a) A nehéztestimunkások közül azok, akik nehéz- testimunkás kenyérpótjegyre igényjogosultak, hús- pótjegyet kapnak. Ezek részére a húspótjegyeket Budapesten az Élelmiszerjegy-Központ (III. kér., Lajos-utca 34. sz.) pótjegyosztálya, a vállalatok igény­lése alapján az eddigi szabályok szerint, Budapest- környékén pedig az Élelmiszerjegy-Központ kirendelt­ségei — az eddigi városi, községi közellátási hivatalok, körzeti jegyfiókok — havonként adják ki. A húspótjegy beváltására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a többi húsjegyekre. b) A szabadságos katonák, hajósok, egy hétnél hosszabb időre olyan helyről érkező és magánháztartás­ban megszálló személyek, ahol húsjegyet nem adnak ki, minden egész heti (7 napi) tartózkodásuk idejére az Élelmiszerjegy-Központ illetékes körzeti jegy­fiókjától, Budapestkörnyéki kirendeltségétől (az eddigi közellátási hivataloktól, körzeti jegyfiókoktól) hús­hetijegyet igényelhetnek. A szállodában, penzióban megszálló ilyen szemé­lyek a szálloda, penzió vezetőségétől kapnak hús­hetijegyet. A 3 havi időtartamot meghaladó idő óta szállodá­ban, penzióban lakó belföldi személyek az eddigi szabályok szerint rendes (3 havi időre szóló) hús­jegyekkel látandók el. Az egy hétnél hosszabb időre magánháztartásban megszálló személyek részére a húshetijegyet a ház­tartás feje a vidéki vendég rendőrségi bejelentőlapjá­nak bemutatása ellenében igényelhet. Egy hétnél rövidebb időre magánháztartásban megszállók hús­jegyet nem kaphatnak. Szállodában, penzióban egy hétnél rövidebb időre megszálló és olyan helyről érkező személyek, ahol a húsjegy bevezetve nincs, húsnapijegyet kapnak a szálloda, penzió vezetőségétől. Húsnapijegyekkel kell ellátni az egy hétnél rövi­debb időre érkező hajósokat, vasutasokat stb. is az Élelmiszerjegy-Központ illetékes kirendeltségei, körzeti jegyfiókjai útján. A szállodák, penziók húsheti- és napijegyekkel való ellátását és ezek elszámoltatását Budapesten az Élelmiszerjegy-Központ váltójegyosz­tálya (Budapest, III. kér., Lajos-utca 34. sz.), Buda- pestkörnyéken pedig az Élelmiszerjegy-Központ ille­tékes kirendeltségei (az eddigi vidéki közellátási hivatalok) végzik. III. Vendéglátóipari üzemekre, továbbá intézményekre, intézetekre vonatkozó intézkedések. A vendéglátóipari üzemekben (vendéglőkben, szállodákban, penziókban, kávéházakban, kifőzők- ben, kávémérésekben, korcsmákban, vállalati, közületi, tiszti, altiszti étkezdékben stb.) az étkezők kötelesek húsjegyükből érvényes és beváltható szelvényt átadni. A húsjegy ,,A“ jelű szelvényeit kell leadni akkor, ha olyan ^húsféleségből készült ételt szolgáltatnak ki, ami az I. fejezet szerint csak az „A“ jelű szelvényekre vásárolható. Egyébként az I. fejezet szerinti többi húsjegyköteles húsféleségekből felszol­gált ételek úgy a „B“ mint az ,,A“ jelű szelvényekre kiszolgáltathatok. Ha a II. fejezet b) pontja szerint a közélelmszési ügyosztály engedélye alapján valamely héten esetleg sertéshúsféleség ,,B“ jelű szelvényre is kiszolgáltat­ható, akkor ezekre a meghatározott számú ,,B“ jelű szelvényekre a vendéglátóipari üzem ugyancsak ki­szolgáltathat egyébként ,,A“ jelű szelvény leadásához kötött sertéshúsféleségekből készült ételeket. Vendéglátóipari üzemekben úgy a rendes hús­jegyek, mint a húshetijegyek és húsnapijegyek, vala­mint az Élelmiszerjegy-Központ által kiadott vegyes húsvásárlási igazolványok szelvényei egyaránt be­válthatók. A nehéztestimunkás húspótjegyek szelvényei ven­déglátóipari üzemekben nem válthatók be. Azt, hogy milyen kiszolgáltatható húsféleségek után és mennyi húsjegyszelvényt kell átadni, az ét­lapon is fel kell tüntetni. A vendéglátóipari érdekeltségek javaslatának figye­lembevételével vendéglátóipari üzemekben stb. a ki­szolgáltatandó húsféleségekért húsjegyszelvények az alábbiak szerint szedhetők: 1. 1 adag sertéshúsételért, sertéshúsból készült vagdalthúsért stb. vagy kocsonyahúsért 1 darab ,,A“ jelű szelvény. 2. 1 adag egyéb jegyköteles húsért 1 darab ,,B“ jelű (vagy ,,A“ jelű) szelvény, 3. főzelékfeltételnél, ha a feltétel sertéshúsból van és vagdalt hússal készült töltelékeknél (pl. töltött­paprika, töltöttkáposzta stb.) fél ,,A“ jelű szelvény, 4. főzelékfeltételnél, ha a feltétel egyéb húsból van és vagdalt hússal készült töltelékeknél (pl. töltött­paprika, töltöttkáposzta stb.) fél ,,B“ jelű, (vagy fél ,,A“) jelű szelvény, 1 adag főttsonkáért, főtthúsért, vagy 10 dkg kol­bászért, vagy étkezési szalonnáért, vagy 1 adag egyéb felvágottért 1 darab ,,B“ (vagy ,,A“) jelű szelvény. 10 dkg parizerért, szafaládéért, tepertőért, 1 pár virsliért stb. fél ,,B“ jelű szelvény. Belsőségekből, vadból, halból, szárnyasból készült húsféleségekért, hurkáért és disznósajtért húsjegyszel- vény nem szedhető. Mivel a vendéglői előírt húsadagok az egyes hús­szelvényre kiszolgáltatható mennyiséggel nem mindig egyeznek, ezért a vendéglátóipari üzemek részére az elszámolt húsjegyszelvények mennyiségének 20 száza­lékával nagyobb mennyiségre szóló húsvásárlási iga­zolványt kell kiadni. A vendéglátóipari üzemek az általuk beszedett jegyszelvényeket 10-es sorokban, 100 darabonkint külön az ,,A“ és külön a ,,B“ jelű szelvényeket — a fél szelvényeket egymás alá ragasztva — kötelesek az Élelmiszerjegy-Központnál, Budapestkörnyéken en­nek kirendeltségeinél (az eddigi közellátási hivatalok­nál) elszámolni. Az Élelmiszerjegy-Központ az elszámolt húsjegy­szelvények ellenében 20 százalék hozzáadásával hús­vásárlási igazolványokat ad ki, amelyek a húsiparo­soknál stb. éppen úgy válthatók be, mint a többi vásárlási igazolványok (utalványok). Az intézmények, kórházak, gyermek és egészség- védelmi intézetek, betegellátási célokat szolgáló gyer­meknevelő intézetek és általában olyan intézetek bent­lakói részére, akik húsjeggyel ellátva nincsenek, az Élelmiszerjegy-Központ, illetőleg vidéki kirendeltségei (az eddigi közellátási hivatalok) havi ellátmányként egy személy után 7 napra 5 szelvényt számítva hús­vásárlási igazolványokat ad ki. IV. Húsiparosok és viszontelárusítók húsellátása és elszámoltatása. A húsféléknek a húsiparosok között történő szét­osztásáról a közvágóhidak igazgatósága gondoskodik. A húsiparosoknak kiosztott, vagy általuk egyéb­ként megszerzett húsféleségről a húsiparos az Élelmi­szerjegy-Központnál, Budapestkörnyéken pedig ennek kirendeltségeinél (az eddigi közellátási hivataloknál) a húsjegyszelvényeket ugyanúgy, mint a vendéglátó­iparosok, papírlapra felragasztva tartoznak elszámolni. Az elszámolásnál minden húsjegyszel vény 1 pont­nak számít, a húsvásárlási igazolványok pedig annyi pontot érnek, amennyire ki vannak állítva. A húsiparos annyi ponttal köteles elszámolni, ahány ponttal őt az Élelmiszerjegy-Központ az egyes hús­féleség és húskészítmények értéke szerint megterheli. Az Élelmiszerjegy-Központ a húsjegyek és hús­vásárlási igazolványok elszámolása alapján elismervé­I nyékét ad ki, amelyek után történik a húsiparos további húsellátása. Az állatok minősítésén alapuló terhelés részletes szabályait a közvágóhíd igazgatósága az Élelmiszer­jegy-Központ igazgatóságával egyetértve állapítja meg. Húsféléknek (tartósított húsáruknak stb.) viszont- eladás céljára történő vásárlására a vevő az Élelmi­szerjegy-Központ húsosztályától Budapest környéken az Élelmiszerjegy-Központ kirendeltségeitől (az eddigi közellátási hivataloktól) húsvásárlási igazolványt igényelhet. A vásárlási igazolvány ellenében a húsféléket a kijelölt húsiparosoktól (húsüzemektől) lehet beszerezni A kiadott húsvásárlási igazolvány pontértékével az Élelmiszerjegy-Központ a viszonteladót megterheli és erről a mennyiségről a viszonteladó a fogyasztóktól beszedett húsjegyekkel köteles az Élelmiszerjegy-Köz­pontnál (annak vidéki kirendeltségeinél) elszámolni. Ugyanígy köteles elszámolni a kereskedő stb. készlete erejéig az általa forgalombahozott tartósított húsféleségekkel, konzervekkel, felvágottakkal köz­vetlenül az Élelmiszerjegy-Központnál (ennek vidéki kirendeltségeinél). Abban az esetben azonban, ha a viszontelárusító első ellátmányának és készletének ki­árusítása után viszonteladás céljából újabb húsfélét (húskészítményt) akar beszerezni, akkor az általa beszedett jegyek pontértéke erejéig további áruszük­ségletét valamely húsiparosnál (húsüzemnél) az általa beszedett jegyek átadásával beszerezheti. Ilyen esetben a viszontelárusítótól beszedett je­gyekkel és húsvásárlási igazolványokkal már a hús­iparos tartozik az Élelmiszerjegy-Központnál (annak kirendeltségeinél) elszámolni. A viszonteladó részére kiadott és általa beváltott vásárlási igazolvánnyal a vásárlási igazolványt be­váltó húsiparos (húsüzem) köteles az Élelmiszerjegy- Központnál (ennek kirendeltségeinél) elszámolni. V. Díjfizetés a kötött gazdálkodás költségeinek fedezésére. A húsfélék, vagy ezekből készült ételek árusításá­val, kiszolgálásával foglalkozó iparos (kereskedő, vendéglátóipari üzem stb.) a fentebb felsorolt városok és községek területén köteles az általa kiszolgál­tatott húsfélék (ételek) után húsjegyszel vényen kint (pontonkint) és a húsvásárlási igazolványok minden pontja után 1 fillért a fogyasztóknak felszámítani. Az e címen befolyt összeget a húsiparos (kereskedő) a 150.794 számú „Közellátási miniszter, kötött gaz­dálkodás költségeinek fedezése (hús) letéti számla, Budapest“ elnevezésű postatakarékpénztári csekk­számlára köteles befizetni. A vendéglátóiparosok, intézmények és mindazok, akik húsvásárlási igazolványt kapnak, ugyancsak kötelesek fizetni a húsvásárlási igazolvány minden pontja után 1 fillért annak a húsiparosnak, akinél a húsvásárlási igazolványukat beváltják. A húsiparos (kereskedő) az általa kiszolgáltatott áruk után beszedett húsjegyek és húsvásárlási igazol­ványok szelvényekinti és pontonkinti 1 fillért kitevő összegeinek befizetését igazoló postatakarékpénz­tári elismervényt a húsjegyek és a húsvásárlási igazolványok elszámolása alkalmával az Élelmiszer­jegy-Központnál (ennek vidéki kirendeltségeinél, az eddigi közellátási hivataloknál) köteles bemutatni. Ha a jegyeket elszámolásra posta útján küldik be, akkor a postatakarékpénztári elismervényt egy­idejűleg csatoltan be kell küldeni. Az Élelmiszerjegy-Központ (ennek] vidéki ki- rendeltségei) a bemutatott postatakarékpénztári el­ismervényt a húsiparos (kereskedő) nyilvántartási lap­ján feljegyzi és egyidejűleg az elismervényeket a bemutatás és a feljegyzés megtörténtének igazolásául lebélyegzi. A húsiparosok, kereskedők stb. újabb vásárlási igazolványt mindaddig nem kaphatnak, amíg esetleges díjbefizetési hátralékukat nem rendezik. VI. A hústalan napokra vonatkozó rendelkezések módosulása. A fentebb felsorolt városokban és községekben a 220/1942. M. E. számú rendelet 1. §ra 1. bekezdé­sének hatálya alá eső húst, nyers, tartósított, illetőleg elkészített állapotban árusítani, vagy vendéglátóipari üzemekben kiszolgáltatni csupán pénteken nem szabad. VII. Készletbejelentés. A hűtőházakban a fentebb felsorolt városokban és községekben friss, vagy tartósított állapotban el­helyezett húsfélék készleteit, úgyszintén a bárhol továbbeladás céljából raktározott, illetőleg tárolt hús (húsos) konzervkészleteket 1942. december 30-tól kezdődően zár alá helyezettnek kell tekinteni és ezeket a készle+eket a tulajdonos legkésőbb 1943. január 4.-ig, a tulajdonos nevének, lakhelyének, a tárolás helyének, a tárolt áru mennyiségének és minőségének felsorolásával, azonkívül a boríték első oldalán színes irónnal „húskészletbejelentés“ megjelöléssel írásban, ajánlott levélben az Ételmiszerjegy-Központ húsosztá­lyához (III., Lajos-utca 34. sz.) köteles bejelenteni. Vili. A hús szállítására vonatkozó rendelkezések. Húsfélét akár nyers, akár tartósított, állapotban a fentebb felsorolt városokba és községekbe csak a feladás' hely szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) által, annak aláírásával és pecsét­jével ellátott szállítási igazolvánnyal szabad szállítani, vagy szállíttatni. Közforgalmú vasutaknak, postának, hajózási vagy egyéb fuvarozási vállalatnak húsféléket fuvarozás vé­gett csak akkor szabad elfogadni, ha a feladó (szállít­tató) a községi elöljáróság (polgármester) által ki­állított szállítási igazolványt is átadja. A fuvarozási vállalatok a szállítási igazolványokat havonként össze­gyűjtve Budapesten az Élelmiszerjegy-Központ szállí­tási igazolvány osztályának (IV. kér., Harisbazár 5. sz.) Budapestkörnyéken az Élelmiszerjegy-Központ ki- rendeltségeinek (az eddigi közellátási hivatalok­nak) kötelesek megküldeni. A szállítási igazolványt az illetékes községi elöljáró­ság (polgármester) csak akkor állíthatja ki} ha a kérelmező vágási engedély bemutatásával, vagy más­ként igazolja, hogy a szállítandó húsmennyiség saját vágásból származik, illetőleg, ha a kérelmező az Élelmiszerjegy-Központ (annak vidéki kirendelt­ségei) által kiállított húsvásárlási igazolvánnyal iga­zolja, hogy a húsféleség szállítása viszonteladás céljára történik. A kiadott engedélyeket a községi elöljáróság (polgármester) nyilvántartja. A szállítási igazolvány a kiadástól számított 30 napig érvényes. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Magyar Állat és Állati Termékek Kiviteli Szövetkezete részére bármilyen mennyiségben feladott húskészítményekre, továbbá az 5 kg-ot meg nem haladó mennyiségű húsfélének kézipodgyászként való szállítására. IX. Büntető rendelkezések. Aki a hús forgalmára vonatkozó rendelkezéseket megszegi, a 114.070/1942. K. M.sz. rendelet 13. §-ában felsoroltak szerint büntetendő. Dr. Bódy László sk Felelős kiadó: Dr. Rosta János tanácsnok polgármester. Budapest székesfőváros házinyomdája — 28045 Felelős vezető: Skriván Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom