Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1925-1939

K_1971.1074.1.1

1926. január 29.

az 1926. évre szóló általános kereseti adóbevallások, továbbá

a jövedelem- és vagyonadóbevallások beadására.

Az 1926. év február hónapjában be kell adni az 1926. évi általános kereseti adóra, továbbá az 1926. évi jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó bevallásokat.

i.

ii.

Az általános kereseti adó kivetése céljára bevallást kell adni a következő jövedelemforrásokról:

1. az ország területén folytatott ipari és kereskedelmi üzletről, az ország területén folytatott bányamívelésről, továbbá a márvány-, kő-, kavics-, murva-, homok- és földbányáknak s más, a bányatörvény alá nem tartozó bányaterületek anyagának kiaknázásáról és forgalombahozataláról; mesterséges halastavakról;

2. az ország területén folytatott bármilyen szellemi és bármi más haszonhajtó foglalkozásról, ha az szolgálati viszonnyal nem kapcsolatos;

3. az ország területéről származó járadékokról, tekintet nélkül arra, hogy azokat belföldön vagy külföldön lakó egyének élvezik-e. A külföldről származó járadékokról is bevallást kell adni abban az esetben, ha azokat az ország területén lakó egyén élvezi;

4. azokról a járadékszerű visszatérő szolgáltatásokról, amelyeknek teljesítése törvényen, bírói ítéleten vagy szerződésen alapszik, de nem ered szolgálati viszonyból;

5. a találmányok és a találmányi szabadalmak használatáért, valamint a szerző halála után az örökösökre átszállód szerzői jogért (1921 : LXIV. t.-c.) fizetett díjakról;

6. a gyógyszertárak, iparüzletek, bányaművek és egyéb — föld- vagy házadó alá nem tartozó — tárgyak vagy dolgok használatáért járó haszonbérekről vagy más szolgáltatásokról, a bányamíveléshez szükséges beleegyezésért fizetett ellenszolgáltatásokról, termelési jutalékokról, valamint általában a szolgalmakért járó haszonvételekről;

7. arról a jövedelemről, amely az örökbérből, az 1896. évi XXV. törvénycikkben tárgyalt zsellérbirtokok és az ezekhez hasonló természetű birtokok haszonvételéért fizetett évi szolgál- mányból, illetőleg megváltás esetében a váltságtőke kamatából és az eféle — földadó alá nem eső — haszonvételi jogok (örökváltságok) után fizetett évi tartozásoknak a kamatokra eső részéből származik;

8. arról a jövedelemről, amely a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó 1920: XXXVI. törvénycikk 61. §-a alapján alkotott járadéktelkek után fizetett járadékokból származik;

9. a külföldi munkaadótól származó szolgálati illetményről vagy munkabérről abban az esetben, ha azt nem valamely itteni pénztár, illetőleg a külföldi munkaadónak itteni állandó megbízottja fizeti ki.

Nem tartoznak bevallást adni:

1. az általános kereseti adóra nézve azok a jogi személyek, amelyek társulati adót kötelesek fizetni;

2. azok akisiparosok, akik az 1925. évben háromnál több segédmunkaerőt — ideértve a segédet, a tanoncot és a darabszámra otthon dolgozó segédet is — egyszer sem alkalmaztak, végül az állandó üzlethelyiség nélkül működő utcai, piaci árúsok.

A bevallás beadásának helye.

A bevallást a községi elüljáróságnál (városi adóhivatalnál, kerületi adószámviteli osztálynál) kell beadni és pedig abban a községben (városban, közigazgatási kerületben), amelyben az adózó a helyhez kötött foglalkozást folytatja. Helyhez kötött foglalkázás az, amely üzleti teleppel kapcsolatos. Ilyen üzleti telep például az üzlethelyiség, a raktár, a műhely, az elárusító iroda, az ügyvédi iroda, az orvosi rendelő stb. Akinek több helyen van üzlete (fióküzlete), az minden egyes üzletről (fióküzletről) külön-külön bevallást tartozik beadni.

A helyhez nem kötött foglalkozásról ott kell a bevallást beadni, ahol az adózó állandóan lakik, ha pedig több állandó lakóhelye van, akkor ott kell a bevallást beadni, ahol a jövedelemadóra vonatkozó bevallás beadandó.

A bányavállalkozó abban a községben (városban) köteles a bevallást beadni, amelyben a bányavállalat vagy üzem van. Ha a bányaösszlet több község területén fekszik, akkor az összjövedelemről abban a községben kell a bevallást beadni, amelyben a bányamű külszinberendezésének főrésze fekszik.

Az építési és a közlekedési vállalatról a központi iroda helyén, ilyennek hiányában a vállalkozó lakóhelyén kell a bevallást beadni.

Az ügynöki díjak kimutatása.

Minden biztosító intézet és minden más vállalat vagy vállalkozó február hónap végéig köteles a székhelyére nézve illetékes pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek) kimutatni azokat az ügynöki díjakat, amelyeket az előző évben azoknak kifizetett. Nem kell azonban kimutatni az ügynöki minőségben alkalmazottaknak kifizetett és az alkalmazottak kereseti adójával már megadóztatott ügynöki díjakat). A tisztviselőknek kifizetett oly ügynöki díjakat (szerzési díjakat) tehát, amely után a kereseti adó az 1925. évben nem lett leróva, ki kell mutatni. A kimutatásnak tartalmaznia kell az ügynök nevét, lakóhelyének pontos megjelölését (községet, utcát, házszámot) és a kifizetett vagy jóváírt ügynöki díj összegét.

A jövedelem- és vagyonadó kivetése céljára bevallást kötelesek adni a természetes személyek, amennyiben személyes adómentességben nem részesülnek, továbbá a jövedelem- és vagyonadó alá tartozó jogi személyek.

Ezek közül sem tartoznak azonban bevallást adni a jövedelemadóra nézve:

a) azok, akiknek az 1925. évben csupán adómentes jövedelmük volt, adóköteles jövedelmük azonban nem volt;

b) azok, akiknek az 1925. évben szerzett összes adóköteles és adómentes jövedelmük együtt a 800 aranykoronaértéket nem haladta meg, vagy ha meg is haladta a 800 aranykoronaértéket, az adóköteles jövedelem az 500 aranykoronaértéket nem érte el;

c) a kisbirtokosok abban az esetben, ha azoknak és a velük együtt adózó családtagoknak csupán a lakóhelyükön van oly birtokuk, amely együttesen 50 kataszteri holdnál nem nagyobb és más községben sem ingatlan, sem ingó vagyonuk nincs, az állandó lakóhelyükön pedig a föld- és a házbirtokon, valamint a g) pontban meghatározott kisipari és elárusítói foglalkozáson, vagy esetleg a szolgálati viszonyon kívül más jövedelemforrásuk nincsen;

d) a házbirtokosok abban az esetben, ha csupán az állandó lakóhelyükön van házbirtokuk és ezen, valamint az 50 katasz- leri holdat meg nem haladó földbirtokon s esetleg a szolgálati viszonyon kívül más jövedelemforrásuk nincsen;

e) az általános kereseti adó bevallása adása alól felmentett kisiparosok és az utcai, piaci árúsok abban az esetben, ha a c) vagy a d) pontban meghatározott ingatlanokon kívül más jövedelemforrásuk nincs;

f) azok az egyházi javadalmasok és a magánszolgálati alkalmazottak, akiknek az 1925. évi mindennemű szolgálati járandóságuk a 2.400 aranykoronaértéket nem haladta meg és ezenkívül más jövedelmük nem volt, vagy más jövedelmük is volt ugyan, de ez a jövedelem az 500 aranykoronaértéket nem haladta meg;

g) azok az állami, törvényhatósági, községi (városi) alkalmazottak, akiknek az 1925. évben a közszolgálati illetményükön kívül más jövedelmük nem volt, illetőleg más jövedelmük is volt ugyan, de ez a jövedelem az 500 aranykoronaértéket nem haladta meg.

A vagyonadóra nézve nem tartoznak bevallást adni:

a) azok, akiknek az 1925. év utolsó napján adóköteles vagyontárgyuk nem volt;

b) azok, akiknek az 1925. év utolsó napján volt ugyan adóköteles vagyontárgyuk, de az adóköteles vagyonuk értéke a 4000 aranykoronaértéket nem haladta meg;

c) a jövedelemadóra vonatkozó bevallása beadásának kötelezettsége alól a fenti c), d), e) pontok értelmében felmentett kisbirtokosok, házbirtokosok, kisiparosok, utcai és piaci árúsok abban az esetben, ha az említett földbirtokon és annak felszerelésén, a házbirtokon és az ipari üzemi tőkén, illetőleg az üzleti tőkén kívül más adóköteles vagyonuk nincs;

d) az előbbi c) pontban említettek abban az esetben, ha az ugyanott említett vagyonúkon kívül van ugyan más adóköteles vagyonuk, de az összes adóköteles tiszta vagyonuk 1925. évi december hó 31-én a 4000 aranykoronaértéket nem haladta meg.

A bevallás kiállítására nézve a következők az irányadók:

A bevallásokat a gyámság vagy gondnokság alatt álló

természetes személyek, valamint a jogi személyek nevében a törvényes képviselő adja be, aki ezeknek az érdekeit a továbbiak során is képviseli.

A bevallásban a férjével közös háztartásban élő feleség, gyermekek és családtagok vagyonát és jövedelmét be kell vallani, a következő eseteket kivéve:

a feleség jövedelmét, ha a házastársak között a házassági életközösség megszűnt és a nő vagyonát már nem a férj kezeli;

a háztartáshoz tartozó gyermekek és egyéb családtagok

szolgálati illetményeit és azt az egyéb keresetet, amely fejenkint az 500 aranykorona értéket nem éri el és végül

a háztartáshoz tartozó gyermekek és egyéb családtagok

oly jövedelmét, amelyről beigazolást nyer, hogy az nem kerül a családfő rendelkezése alá. Ezek a jövedelmek nem számíthatók a családfő jövedelméhez, — ezeket tehát a gyermekek, valamint a családtagok külön kötelesek bevallani.

Az egyes jövedelemforrásokból származó 1925. évi jövedelmet papírkoronában kell bevallani. A papírkoronában bevallott jövedelmet a pénzügyi hatóságok számítják át aranykoronaértékre. Abban az esetben, ha az adóköteles hiteles módon a jövedelmét havonkint részletezni tudja, úgy bevallásában kérheti, hogy az egyes hónapok jövedelmeinek átszámításánál az a kulcs alkalmaztassák, amelyet az illető hónapra a pénzügyminiszter megállapított.

Az 1925. évi átszámítási kulcsok a következők:

1925. jan. hóban

1 aranykoronaérték 17.000 papírkorona volt

1925. febr.

1

17.000

yy

19

1925. márc. „

] * „

17.000

yy

ff

1925. ápr. „

1

17.000

»

19

1925. máj. „

1

17.000

W

yy

1925. jún. „

1

17.000

r>

yy

1925. júl. 14-ig „

1

17.000

yy

yy

1925. júl. 15-től „

1

14.500

yy

yy

1925. aug. „

1

14.500

»

yy

1925. szept. „

1

14.500

yy

yy

1925. okt. „

1

14.500

yy

yy

1925. nov. „

1

14.500

yy

yy

1925. dec. „

1

14.500

yy

yy

Az egyes vagyontárgyaknak az 1925. évi december 31-én volt átlagos forgalmi értékét kell bevallani és pedig papírkoronában, tekintet nélkül arra, hogy az illető vagyontárgy mikor és mily árban került az adóköteles birtokába. A vagyontárgyak értékét aranykoronaértékre a pénzügyi hatóságok fogják átszámítani.

A munkaadók adatszolgáltatási kötelezettsége.

Minden munkaadó köteles azokról az alkalmazottairól, akiknek az összes illetménye 1925. évben 2400 aranykoronát meghaladta, az 1925. évről készített névjegyzékeket és illetményjegyzékeket 1926. évi február hó 28-ig az alkalmazottak adóztatási helye szerint illetékes községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak, kerületi adószámviteli osztálynak) benyújtani. Az illetményjegyzékben nemcsak a fizetést, lakbért, családi pótlékot kell kimutatni, hanem bármilyen néven nevezett mindenféle más járandóságot (pl. segélyt, rendkívüli pótlékot, külön munkadíjat, tiszteletdíjat stb.) ki kell abban mutatni. A természetbeni járandóságokat meg kell nevezni, annak mennyiségét és a kiszolgáltatás idejében volt tényleges forgalmi értékét is fel kell tüntetni. A természetbeni járandóságok közé tartozik az az értékkülönbözet is, amely a kedvezményes áron kiszolgáltatott ebédeknél, élelmezési, ruházati, tüzelő-, világítószereknél, részvényeknél stb. a kedvezményes és a valóságos forgalmi érték között mutatkozik. Aki ezeket az adatokat kellő időben be nem adja vagy azokban valótlanságokat ad elő, annyiszor büntetendő 100 aranykoronaértékig terjedhető rendbírsággal, ahány adóalanynál ezt a mulasztást vagy cselekményt elkövette.

A biztosítási intézetek adatszolgáltatási kötelezettsége.

Minden élet- és járadékbiztosítással foglalkozó intézet köteles 1926. évi február hó 28-áig kimutatni azokat a biztosítási ügyleteket, amelyekre a felek az 1925. évben legalább is 30,000.000 papírkoronát egyszersmindenkorra szóló díj fejében vagy előzetes díjfizetésül befizettek. Ez a kötelezettég a külföldi biztosító intézetek magyarországi fióktelepeire és képviseleteire is kiterjed. Ezek a fióktelepek és képviseletek a Magyarországon szerzett olyan ügyleteket is kötelesek kimutatni, amelyekre nézve külföldön állíttattak ki kötvényeket. A biztosító intézetek kimutatásai a székhelyükre illetékes pénzügyigazgatóságnál, Budapesten a székesfővárosi adófelügyelőnél nyújtandók be.

III.

Bevallási nyomtatványok.

A bevallás céljára kétféle hivatalos nyomtatvány van. Az egyik az általános kereseti adó céljára, a másik a jövedelem- és vagyonadó céljára szolgál. Ezt a nyomtatványt hivatalból senkinek sem kézbesítik, hanem az előállítási költség megtérítése mellett azt bármely községi elüljáróságnál (városi adóhivatalnál, kerületi adószámviteli osztálynál) meg lehet szerezni.

Ha az adózónak a bevallási ív kitöltésének módjára nézve kétségei lennének, úgy szóbeli kérésére a bevallás átvételére illetékes községi (városi) hatóságnál vagy bármelyik m. kir. adóhivatalnál (kerületi adófelügyelőségnél) a szükséges útbaigazításokat díjtalanul megkaphatja.

A bevallások lezárt borítékban is beadhatók, ebben az esetben a nevet és a lakást, valamint azt a körülményt, hogy a zárt boríték a bevallást tartalmazza, a borítékon fel kell tüntetni.

A hatóságok a bevallás átadójának kívánságára a benyújtott bevallásról hivatalos elimervényt adnak.

IV.

Büntető rendelkezések.

A valótlan adatok bevallását az áltatános kereseti adónál mint adócsalást, a jövedelem- és vagyonadónál mint jövedéki kihágást büntetik.

A bevallás beadásának elmulasztását vagy késedelmes beadását, az adóalap 1— 3%-ig terjedő bírsággal büntetik.

Egyúttal közhírré teszem, hogy a pénzügyminiszter úr az 1925. évi XXIII. t.-c. 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a jövedelemadó tételeit 1926. évi január l-től kezdődő hatály- lyal le fogja szállítani. Az új adótételek az adózókra lényegesen kisebb terhet rónak és az eddig a 200.000 összegű arany K értékű jövedelemnél alkalmazott 40%-os maximális kulcs csak 1,000.000 K jövedelemnél nyer alkalmazást.

Székesfővárosi m. kir. adófelügyelő

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA 1926. - 1478.