Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1923
K_1973.0490.1.1
Ad. 173.903/923—VI. 1924. február hava A 121.100/1923. pénzügyminiszteri rendelettel életbeléptetett községi fogyasztási adók kezelése tekintetében intézkedő 173.903/923—VI. sz. tanácsi határozatból a tanács a következőket teszi közhírré: Aki a belterületen a vágóhídon kívül sertést, vagy marhát öl (kényszervágás), tartozik a fogyasztási adót bármelyik székesfővárosi községi fogyasztási adóhivatalnál, vagy kerületi elüljárósági pénztárnál lefizetni és az ölés bejelentésekor tartozik a nyert adóbárcát az illetékes kerületi állatorvosnak beszolgáltatni. Aki a belterületen mustot présel, tartozik ezt a körülményt a préselés megkezdése előtt 24 órával a fogyasztási adó kivetése végett a községi fogyasztási adóügyi igazgatóságnak bejelenteni. A belterületen termelt sör után az adót a sörgyáros fizeti meg és pedig: az ászokhordókba került sörmennyiség után, amiből levonható a gyárankint a gyári berendezésekhez képest megállapítandó °/o-os veszteség és az idegen határba elszállított mennyiség. Az adót a termelt sörmennyiségről készített kimutatás kapcsán minden hó l-én, 8-án, !6-án és 24-én utólag kell a központi pénztárba befizetni. A belterületen termelt szesz után a községi fogyasztási pótadót a szabadraktárból történő kivitel, illetőleg a szabadforgalomba történő kiadás előtt kell bármelyik székesfővárosi községi fogyasztási adóhivatalnál lefizetni. A belterületen termelt likőr után a szesz után már lerótt adó és a likőr adója közti adókülönbözetet a szesz bevételi és szesz Kiviteli árujegyzék alapján történő elszámolással a termelt likőr bejelentésével minden hónap l-én, 8-án, 16-án és 24-én utólag kell a termelőnek a székesfővárosi központi pénztárba befizetni. Az adókülönbözetet az 1923. évi október hó l-e óta gyártott likőr után 1924. évi február hó 16-ig, a gyártott likőr bejelentése mellett, kell a székesfőváros központi pénztárába befizetni. Azok a likőrgyárosok, akiknek a szeszre vonatkozólag a feltételes adómentességi kedvezményük megvan, a gyártott likőrről pótbárcát kaphatnak és a likőr után befizetett magasabb adót a kiszállítás igazolása esetén ezen pótbárca beszolgáltatása ellenében kapják vissza. A pótbárcát a központi számvevőség adja ki, a szesz és a likőr közti adókülönbözet lerovása ellenében. A belterületen gyártott szalámi után a gyárba beszállított hús és a gyártott szalámi után esedékes adókülönbözetet a beszállított hús és a gyártott szalámiról készített kimutatás benyújtása mellett minden hó l-én, 8-án, 16-án és 24-én a gyáros köteles befizetni a központi pénztárba. Levonható az igazoltan idegen határba szállított mennyiség után esedékes adó. Az 1923. évi október hó l-e óta gyártott szalámi után az adókülönbözetet a gyártott szalámi bejelentésével 1924. évi február hó 16-ig kell a székesfőváros központi pénztárába befizetni. Az adók visszatérítése a belterületen megadózott cikkek után az eddigi szabályok szerint történik, azzal a megszorítással azonban, hogy a kiléptetési nyilatkozaton, amennyiben a kilépést nem a pályaudvarokon, vagy a határon lévő fogyasztási adóhivatalok igazolják, a más adókörzetbe történt beléptetést is igazolni kell az illetékes helyi hatóság útján. A baromfi-, a hús- és a halnál 6 hónapra szóló letétbevételi bárca alapján a fogyasztási adó csakis a hűtőházi kirendeltségnél történő kiléptetés esetében téríthető vissza. A kültelki szőlősgazdák tartoznak szüretkor a kerületi fogyasztási adóhivatalnál szemleíven bejelenteni bortermésüket. A saját használatukra engedélyezett (3 hektoliter) bor után az adót azonnal, a többi bor után pedig a pincéből történő elszállításkor kell a kerületi elüljáróság pénztárába befizetni. Az elszállításkor befizetett adóról szóló nyugta alapján a bor aznap a vámvonalon át az adó újabb lefizetése nélkül beszállítható a belterületre. Az adónyugtát a vonali fogyasztási adóhivatalnál le kell adni. A külterületi bor nagy kereskedők (nagybani kimérők) az adójukat szemleív alapján fizetik a bornak a pincéből történt kiszállításától számított 24 óra alatt, a kiszállított bormennyiségnek bejelentési íven való bejelentése mellett az illetékes kerületi elüljárósági pénztárba. Minden, a pincéből kiszállított (saját használatra is) borról két példányban eladási bárcát kell kiállítani a kiadott bormennyiség és az azután járó adó feltüntetésével. Az egyik példány a borkereskedőnél marad és az ellenőrzéshez elszámolásul szolgál, a másik példány pedig a vevőnek adandó át annak igazolásául, hogy adózott bort vett. Az aznap kiállított eladási bárcának a vonali fogyasztás; adóhivatalnál való leadása ellenében a bor a vámvonalon át a fogyasztási adó újabb lerovása nélkül beszállítható a zárt területre. Ha a bort tételesen adózó kültelki üzletes vagy fogyasztó vásárolta, az eladási bárcával igazolhatja, hogy a bor már magadózott. Ez esetben a szemleíven ezt a körülményt fel kell jegyezni és igazolásul az eladási bárcát a szemleívhez kell csatolni és ezután a bor után az. adó újból nem vethető ki. Visszatéríttetik az adó az igazoltan idegen határba szállított bor után. Ez igazolható a vasúti fuvarlevéllel, vagy az eladási bárcán az illetékes helyi hatóság útján. A visszatérítést a tanácsnál kell kérelmezni. A kültelki szeszgyárosok, szesznagykereskedők és likőrgyárosok a községi fogyasztási adópótlékot a szeszbeviteli és szeszkiviteli árujegyzék alapján róják le a szesznek, vagy a likőrnek a gyárból (raktárból) való kiszállítástól számított 24 óra alatt a kiszállított szesz mennyiségének (hK-fok, illetőleg liter) bejelentési íven való bejelentésével az illetékes kerületi elüljárósági pénztárnál. Minden kiszállított szeszről, vagy likőrről (beleértve a saját fogyasztást is) két példányban eladási bárcát kell kiállítani. Az eladási bárcával kapcsolatos jogosítvány és kezelés ugyanolyan, mint a bornál. Visszatéríttetik az adó az igazoltan idegen határba szállított szesz, vagy likőr után. Ez igazolható a vasúti fuvarlevéllel, vagy az eladási bárcán az illetékes helyi hatóság útján. Visszatérítést a tanácsnál kell kérni. A kültelken gyártott sör után a fogyasztási adót a gyáros tartozik megfizetni és pedig a kiszállítástól számított 8 naponkint, minden hó I., 8., 16. és 24-én a kiszállított sörmennyiségnek bejelentési íven való bejelentésével a székesfőváros központi pénztárába. Minden, a gyárból kiszállított sörről két példányban, a kiszállított sörmennyiség és az esedékes adó feltüntetésével eladási bárcát kell kiállítani. Az eladási bárcával kapcsolatos jogosítványok és a kezelés azonos, mint a bornál. Visszatéríttetik az adó az igazoltan idegen natárba szállított sör után. Ez igazolható a vasúti fuvarlevéllel, vagy az eladási bárcán az illetékes helyi hatóság útján. A visszatérítést a tanácsnál kell kérelmezni. A kültelken gyártott szalámi után a fogyasztási adót szemleív alapján kell leróni, a szaláminak a gyárból történő kiszállítása után legkésőbb 24 óra alatt, a kiszállított szalámi mennyiségének bejelentési íven való bejelentésével az illetékes kerületi elüljárósági pénztárba. A szemleíveken mindig a gyárba beszállított húsmennyiséget kell bejelenteni, a bejelentési íven pedig mindig a kiszállított szalámit, vagy egyéb húst. A kiszállított szalámiról, vagy húsról két példányban eladási bárcát kell kiállítani. Az eladási bárcával kapcsolatos jogosítvány és kezelés ugyanolyan, mint a bornál. Visszatéríttetik az adó az igazoltan idegen határba szállított szalámi után. Ez igazolható a vasúti fuvarlevéllel, vagy az eladási bárcán az illetékes helyi hatóság útján. A visszatérítést a tanácsnál kell kérelmezni. A kültelken lévő húsraktárak (hütőházak) a beszállított húst szemleíven tartoznak a kerületi fogyasztási adóhivatalnál szabályszerűen bejelenteni. Az adót pedig a húsnak a raktárból történt kiszállítása után legkésőbb 24 óra alatt a kiszállított hús mennyiségének bejelentési íven való bejelentésével az illetékes kerületi elüljárósági pénztárnál kell befizetni. A kiszállított húsról két példányban eladási bárcát kell kiállítani. Az e’adási bárcával kapcsolatos jogosítvány és a kezelés azonos, mint a bornál. Visszatéríttetik az adó az igazoltan idegen határba szállított hús után. Ez igazolható a vasúti fuvarlevéllel, vagy az eladási bárcán az illetékes helyi hatóság útján. A visszatérítést a tanácsnál kell kérni. Azok a kültelki húsraktárak (hűtőházak), amelyek a húst kizárólag, vagy legnagyobb részt idegen határba szállítják, a főváros területére eladott hús után esedékes adót kérelmükre, üzleti könyveik alapján fizethetik. Az engedély feltételeit a tanács az engedély megadásakor esetenkint állapítja meg. A belterületi korcsmárosok külterületen lévő pincéikben bepincézett boraik után, ha a bornak nagybani eladására engedélyük nincs, a fogyasztási adót a vámvonalon át való beléptetésnél fizetik meg. Ezek a pincék azonban a kerületi fogyasztási adóhivatalok ellenőrzése alatt vannak a tekintetben, hogy pincéjükből nem szállítanak-e ki a külterületre megadózatlanul bort. Evégböl az ezen pincékbe bepincézett borról is szemleívet kell kiállítani. A tulajdonosok pedig tartoznak a belterületre történt beszállításnál kapott adóbárcájukat megőrizni és a pince ellenőrzése alkalmával , azt az adóellenőrnek beszolgáltatni annak igazolásául, hogy az előtalált hiány után az adót tényleg lerótták. Ha a belterületről kültelki tételes adózó megadózott húst visz ki, a vonali fogyasztási adóhivatalnál a szemleíven igazoltathatja, hogy a húst a belterületről vitte ki. Ez esetben ezután a hús után a fogyasztási adót a külterületen nem kell megfizetni. A kerületi pénztáraknál történő befizetésekhez szükséges nyomtatványok a kerületi elüljárósági számvevőségnél, a központi pénztárnál történő befizetésekhez szükséges nyomtatványok pedig a központi számvevőség IX. ügyosztályánál (Központi városház, III. emelet 361. ajtó) vehetők át. A Székesfőváros Tanácsa BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA 1924 — 108t>
