Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1920

K_1973.0497.1.2

X

1920. szeptember 30.

98.965 1920—VI.

szám

szóló módosított szabályrendelet

A m. kir. belügyminiszter úr a pezsgőadóról szóló 133/1920. kgy. sz. módosított szabályrendeletet az 1920. évi szeptember 24-én 53.402/1920—IV. b. szám alatt kelt leiratával jóváhagyta.

A tanács a szabályrendeletet 1920. évi október hó 10-ével életbelépteti és azt a kővetkezőkben teszi közhírré:

Szabályrendelet

a pezsgőadóról.

1. Budapest székesfőváros a pezsgő- és habzóbor után adót szed.

2. Pezsgőadó fizetésére mindazok a természetes vagy jogi személyek kötelesek, akik a székesfőváros területére pezsgő- vagy habzóbort behoznak, illetve itt pezsgő- vagy habzóbort vásárolnak vagy tartanak.

3. Az adó a pezsgő- vagy habzóbor árának egyharmada.

Árnak kell tekinteni:

a) a viszontelárusító vagy fogyasztó által fizetett teljes vételárat;

b) a magánháztartások saját szükségleteire nem helyben beszerzett (a fővárosba behozott) pezsgővagy habzóbor beszerzési árát.

Viszontelárusítók az adózottan vásárolt pezsgőéi habzóborok után a beszerzési ár és az a) alatt meghatározott eladási ár közötti különbözet alapján terhelendők meg adóval.

4. A 2. §-ban megnevezett adókötelesek tartoznak a beszerzett pezsgő- vagy habzóbor mennyiségét, árát és egyéb adatait esetről-esetre 8 nap alatt az e célra kibocsátott bevallási lapok útján a székesfőváros központi számvevőségének bejelenteni és felhívásra záros határidőn belül a bejelentés adatait eredeti számlákkal igazolni.

Hasonló bejelentés alá tartozik a bejelentett eladási ár felemelése, vagy az, ha a bejelentett eladási árnál magasabb ár éretik el.

Nem esnek bejelentés alá azok a készletek, amelyeket a magánháztartások saját fogyasztásukra a főváros területén szereztek be.

A tanács külön kérelemre megengedheti a helybeli pezsgőgyáraknak, továbbá a nem helybeli pezsgőgyárak budapesti lerakatainak.és raktárainak, valamint a pezsgő- és habzóbor nagyban való árusításával foglalkozó cégeknek és ügynökségeknek, hogy az ezen szakaszban előírt bejelentési kötelezettségtől eltérően havonkint utólag és egyszerre tehessenek bejelentést. Ez a bejelentés minden hó 10. napjáig mutatandó be a székesfőváros számvevőségének az e célra kibocsátott nyomtatványokon.

5. A pezsgőadó fizetésére kötelesek — a magán- háztartások kivételével — tartoznak készletükről külön nyilvántartást vezetni, amelyben kitüntetendő a beszerzés idősorrendjében:

a) az egyes készletek mennyisége és beszerzési ára;

b) az eladó által megállapított eladási ár;

c) az eladott készletnek tényleges eladási ára.

6. Az adót a számvevőség veti ki és erről fizetési meghagyást bocsát ki.

A kivetett adó a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a székesfőváros központi pénztárába fizetendő.

7. A 6. §-ban megállapított határidő alatt le nem rótt adó, valamint a 11. §-ban foglaltak alapján megállapított pénzbírság közigazgatási végrehajtás útján közadók módjára hajtandó be.

8. A főváros területéről vasúton, hajón, vagy postán elszállított pezsgő- és habzóborok után lefizetett adó visszatérítendő. Ez a kérelem azonban a vasútra, hajóra vagy postáraadás napjától számított harminc nap alatt terjesztendő be a tanácshoz és az elszállítás a vonatkozó szállítási okmányok csatolásával igazolandó.

Pezsgőgyárosok (ezek képviseletei, lerakatai, raktárai) a törött és romlott pezsgők jogcímén adó- kedvezményben részesülnek, amely a mindenkor kivetett adó l°/o-a.

A pezsgő elajándékozása az adó törlésére vagy visszatérítésére jogcímet nem nyújt. Ajándékozás esetében, ha az adó még ki nem rovatott volna,

a mindenkori forgalmi ár szolgál az adókivetés alapjául.

9. A hatósági közegek jogosultak az adókötelesek helyiségeit, pezsgő- és habzóborkészleteit, az erre vonatkozó könyveket és okmányokat bármikor megvizsgálni és az adókötelesek tartoznak a kiküldött hatósági közegeket ezen tevékenységükben támogatni.

lü. A pezsgőadó kivetése, beszedése, betudása és visszatérítése, valamint a bírság kérdésében 1. fokon a székesfőváros tanácsa, 11. fokon a közigazgatási bizottság határoz. Az adó megállapítása, betudása és visszatérítése tárgyában hozott II. fokú véghatározat ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a értelmében a közigazgatási bírósághoz panasznak, a bírság kérdésében hozott II. fokú véghatározat ellen pedig az 1901. évi XX. t.-c. 1—3. §-aiban megállapított esetekben és módon a belügyminiszterhez intézendő felebbvitelnek van helye.

A jogorvoslati határidő minden esetben a fizetési meghagyás, illetve a véghatározat kézbesítésétől számított tizenöt nap.

11. Aki az ezen szabályrendeletben megállapított határozmányok ellen vét, a hatósági ellenőrzést megnehezíti, meghiúsítja, vagy a hatóságnak valótlan adatokat jelent be, az 100 koronától 10.000 koronáig terjedhető pénzbírsággal, ha pedig szándékos adó- eltitkolás vagy adómegrövidítés esete volna megállapítható, a tanács által megállapított adóösszegen felül annak egyszeres összegétől tízszeres összegéig terjedhető pénzbírsággal büntetendő.

12. A befolyt bírságpénzek a községi szegényalap javára számolandók el. Feljelentés esetén azonban a befizetett bírság egyharmada a feljelentőt illeti.

13. Ezen szabályrendelet végrehajtása iránt a tanács intézkedik.

A tanács egyidejűleg elrendeli, hogy — a magánháztartások kivételével — mindazok, akiknek 1920. évi október hó 10-én pezsgő- vagy habzóbor készleteik vannak, azokat 1920. október hó 18-ig a székesfővárosi számvevőség IX. ügyosztályában (Központi városháza III. emelet, 360. ajtó) az e célra kibocsátott bevallási lapon jelentsék be és a szabályrendelet 5. §-ában előírt nyilvántartóba vezessék be.

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA. - 1920. -