Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1920
K_1973.0492.1.1
V lzPf 1920. december 24. 9 föld- és MŰIM után járó általános jövedelmi pátadánál számításba veendő kamatterhek bevallása Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra a házbéradó alá eső házbirtokra az 1921. évre kivetett állami egyenesadónak 30 százaléka, b) a házosztályadó alá eső házbirtokra az 1921. évre kivetett állami egyenesadónak 40 százaléka, c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 százalék azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó címén az 1921. évre kivettetett volna, ha a föld- vagy házbirtok nem lett volna adómentes. A kölcsönnel terhelt ház- és föidtulajdonosoknak az 1883. évi XLVI. t.-c. 13. §-a által az a kedvezmény adatott, hogy 1. a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 10 százaléka, feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve, 2. hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára az az összeg vétetik, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik. Ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát (1883. évi XLVI. t.-c. 16. §). Az I. pont alatti intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapjául az az évi kamatösszeg szolgál, mely az adóévet megelőző év végén fenmaradt tökemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1920. évi január hónapban 100.000 koronát vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyanazon évi december 15-ig 60.000 koronát visszafizetett, a levonás alapjául az 1921. évre az 1920. évi december hó végén fenmaradt 40.000 korona tőkemaradék évi kamatának 10 százaléka veendő. Ez az eljárás azonban csupán az I. pont alatt említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a 2. pont alatt említett törlesztési kölcsönök világosan megkülönböztetendők. Ezekre az utóbb említett törlesztéses kölcsönökre nézve ugyanis az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál &&) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának a törlesztési idő egész tartamára változatlanul az az összeg vétetik, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik, bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe s így a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandók, melyek az adóév folyamán keletkeztek. (1891. évi 41.187. pénzügyminiszteri rendelet 1891. évi P. K. 13. sz) Itt megjegyeztetik, hogy az általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alatt az az összeg értendő, mely az eredetileg kölcsönvett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál nem vehető levonás alapjául. (1893. évi 28.058. pénzügyminiszteri rendelet 1893. évi P. K. 13. sz.) A bevallás 1921. évi január I—31-e közötti időben adandó be a kerületi elüljáróság adószámviteli hivatalánál. E határidő lejárta után, még pedig 1921. évi december 31-ig beérkezett bevallások az 1897. március 23-án kelt és a Pénzügyi Közlöny 10. számában megjelent 21.275. sz., illetőleg az 1920. évi 87.613. sz. (P. K. 23. sz.) rendelet szerint már csak igazolási kérvény útján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hiteltérdemlőleg igazoltatik, hogy a késedelem elháríthatatlan akadály miatt történt. A benyújtott bevallásról elismervény adatik, mely a bevallás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a 2. pont alatt említett esetek, mert azok az adózók, akik valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett a kölcsönkamatokra vonatkozó bevallások benyújtására kitűzött határidő letelte után vesznek fel törlesztéses kölcsönt, jogosítvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó bevallás alapján a rájok az adósság felvétele előtt már kivetett általános jövedemi pótadó mérvének helyesbítését az illetékes pénzügyigazgatóságnál kérni. Mindazok az adózók, akik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása céljából telekkönyvileg be nem kebelezett nem létező vagy a létezőnél nagyobb összegű adósságot, avagy a ténylegesnél magasabb kamatlábat vallanak be, az 1909. évi XI. t.-c. 93. (az 1013. évi 50.000. sz. hiv. összeállítás 201.) §-a értelmében büntetendő kihágást követnek el. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS házinyomdája. - uoo. A kerületi elüljáróság
