Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1920

K_1971.1074.1.3

60.300/1920. szám.

a fényüzési forgalmi adóról szóló 1920. évi XVI. t.-czikk. 13. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettség foganatositása tárgyában.

Mindazok a belföldi keresetüzők vagy belföldi képviselettel biró külföldiek, akik a belföldön az idézett törvényczikk 5. §-ának 1—33. pontjaiban meghatározott fényüzési tárgyaknak átruházásával (eladásával) a kiskereskedelemben foglalkoznak, kötelesek ezt a körülményt folyó évi augusztus hó 14-éig az illetékes m. kir. pénzügyigazgatósághoz (székesfővárosi m. kir. adófelügyelő-helyetteshez) az alább körülirt módon bejelenteni.

A bejelentési kötelezettséget nem érinti, ha az átruházó a kereseti tevékenységet csak mint segéd- vagy mellékfoglalkozást folytatja vagy azt nyereségszerzésre irányuló szándék nélkül gyakorolja.

A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a kereseti tevékenységet valamely nyilvános testület űzi.

Az egyesületek, társulatok és szövetkezetek bejelentési kötelezettség alá esnek akkor is, ha kizárólag tagjaik részére árusítanak.

A kiskereskedelemben (detail elárusitás körében) létrejöttnek kell tekinteni minden olyan eladást, amelynél a fényüzési tárgy nem azzal a czélzattal szereztetik meg, hogy az

— akár állagváltoztatás nélkül, akár előzetes feldolgozás, el- vagy kikészítés után — kereset- szerüen tovább eladassék. Ebből kifolyólag bejelentési kötelezettség alá esik az a kereskedő is, aki ugyan rendszerint csak nagyban (en gros) árusít, de kivételesen akár kisebb, akár nagyobb tételekben olyanoknak is ad el, akik a fényüzési tárgyakat nem továbbeladás ezéljaira vásárolják.

A bejelentési kötelezettség terheli tehát azt a gyárost és iparost is, aki fényüzési tárgyak előállításával, átalakításával vagy feldolgozásával foglalkozik és azokat a közvetlen fogyasztóközönség számára adja el.

A bejelentést ahhoz a in. kir. pénzügyigazgatósághoz (adófelügyelő-helyetteshez) kell ‘intézni, amelynek illetékességi területén az az üzlethelyiség (telep) fekszik, ahonnan az eladás (szállítás) történik.

Minden egyes fő- vagy fióküzletet, elárusitóhelyiséget ♦ az illetékes pénzügyi hatóságnál még abban az esetben is külön-külön kell bejelenteni, ha valamennyi ugyanazon városban (községben), illetőleg Budapesten ugyanabban a közigazgatási kerületben fekszik.

A bejelentést Írásban vagy szóval lehet megtenni. A szóval tett bejelentést az annak elfogadására illetékes hatóság jegyzőkönyvbe foglalja.

Az írásbeli bejelentések, valamint a szóval tett bejelentésekről felvett jegyzőkönyvek az illetéki díjjegyzék 14. tételének p) pontja értelmében illetékmentesek.

Azok a fényüzési tárgyak, amelyeknek kiskereskedelmi forgalma az 1920. évi XVI. t.-ez. 5. §-a szerint adóköteles, a következők :

1. gyöngyök és drágakövek, úgyszintén ezeknek utánzatai, továbbá a mesterséges drágakövek és féldrágakövek; az ezekből a tárgyakból készült, vagy velük szoros (mechanikai) összeköttetésbe hozott anyagok:

2. nemesfémek (arany, ezüst, platina); ékszerek és az ékszerész iparnak vagy az arany- és eziistmfives iparnak egyéb termékei, evőszerek és evőedények, óra- és dohányzó- eszköz-foglalatok, ha ezek a tárgyak egészben vagy részben nemes fémekből készültek vagy aranynyal lemezeltettek (doublée); egyéb díszítési (ékitési) vagy használati tárgyak, amelyek egészben vagy részben nemes temekből, borostyánból, tajtékból, elefántcsontból, gyöngyházból vagy tekuősbékahátból készültek vagy aranynyal lemezeltettek (doublée), amennyiben vételáruk 200 K-át meghalad: azonban a nemes fémből készült szemüveg- foglalatok és a testi hibák kiegyen ütésére szolgáló készülékek nem fényüzési tárgyak;

3. a szobrászat, festészet és graphika eredeti művei, amennyiben a műtárgy vételára

— az egyidejűleg szállított keretek (foglalatok) figyelmen kívül hagyásával — 1.000 K-át meghalad és amennyiben a tárgyat nem olyan művész alkotta, aki az átruházás idejében élt és magyar állampolgár volt, vagy pedig az átruházás idejét közvetlenül megelőző öt éven belül halt el: karczolatok (radirozások), fa-, réz- és aozélinetszetek eredeti műveknek számítanak;

4. régiségek (antikvitások) és egyéb valamely régiségkereskedő (antikvár) által kereseti tevékenysége körében átruházott áruk. Azonban a nyomdai termékek csak akkor esnek ezen rendelkezés alá, ha kötetenkénti (darabonkénti) vételáruk 50 K-át meghalad és a művet 1850. előtt nyomták; ha az évszám nincs feltüntetve vagy az sem a mű tartalmából, sem más egyéb körülményből ki nem derül, úgy 1850. előtti nyomtatási (előállítási) időt kell vélelmezni;

5. autogrammok és kéziratok, ha vételáruk 200 K-nál nagyobb; pergamentminiatürök; olyan tárgyak, amelyeknek elsősorban történelmi, művelődés-vagy műtörténelmi becsük van:

6. faragott fából, üvegből, csontból, vagy bronzból készült kép- és tükörkeretek, ha vételáruk 200 K-nál több;

7. egészbőrből vagy selyemből készült könyvkötések és ha egyidejűleg ruháztatnak át, az egészbőrbe vagy egészen selyembe kötött könyvek is; a nyomdai iparnak különleges papíron korlátolt példányszámban készült termékei;

8. hangszerek, ha vételáruk 4.000 K-nál több, továbbá vételárukra való tekintet nélkül a zenedarabok mesterséges előadására szolgáló készülékek (grammophonok, orchestrionok, pianolák, phonolák stb.), továbbá a beszélőkészülékek (phonographok). a diktaphonok, úgyszintén ezeknek alkatrészei és tartozékai (lemezek, hengerek stb.);

9. az iparművészeti műtárgyak;

10. azok a tárgyak, amelyek különös használati őzéi nélkül pusztán helyiségek díszítésére szolgálnak;

11. lakás és háztartás berendezésére szolgáló tárgyak, ha egészben vagy részben értékes anyagból (ritka fanemekből, bőrből, selyemből, bársonyból, csipkéből, brokátból, bronzból stb.) állanak;

12. kárpitok, ha nem papírból készültek;

13. szőnyegek, ideértve a faliszőnyegeket is, ha vételáruk négyzetméterenként 200 K-át meghalad;

14. a következő ruházati tárgyak és az előállításukhoz szükséges anyagok:

aj ruhák, takarók, átvetőkendők, lábzsákok, karmantyúk és más hasonló tárgyak, ha egészben vagy részben szőrméből, valódi csipkéből, selyemből vagy bársonyból készültek vagy finomabb, nem közönséges szőrmével avagy selyemmel béleltettek, ha csak nem pusztán a hozzávalók használtattak a megnevezett anyagokból, b) selyem alsóruhák, ej selyemből készült fehérnemű, dj a szolgaszemélyzet formaruhái (livréé), " ■- ej a társas szórakozásra szolgáló jelmezek.

Budapest, 1920. évi julius hó 26.

f) kalapok, amelyek disztollakkal, szőrmével, vagy bársonnyal vannak díszítve, ha vételáruk 1.000 K-nál nagyobb,

gj lakkczipők és lakkcsizmák, selyemczipők és finomabb nem közönséges szőrmével bélelt czipők,

hj selyem- vagy finomabb, nem közönséges szőrmével bélelt keztyük, i) valódi csipkék, • kJ bársonyszövetek,

IJ az aj és ej pontok alatt megjelölt tárgyak előállítására alkalmas bőrök.

Az a) pontban említett takarók, ha közönséges birka-, bárány-, kecske-, tengerinyul- és hörcsögbőrökből vagy közönséges, avagy vadbőrből készültek, nemkülönben általában a közönséges bőrből vagy vadszőrméből készült tárgyak nem fényüzési tárgyak;

15. legyezők, sétabotok, napernyők, ha vételáruk 200 K-át meghalad; esernyők, ha vételáruk 1.000 K-nál több;

Ifi. utazóládák, utazótáskák és utazókosarak, ha toilettetárgyakkal, evőeszközkészletekkel és más hasonló tárgyakkal vannak felszerelve;

17. látszerészeti készülékek, a szemüvegek kivételével;

18. fényképészeti kézi készülékek, ezeknek alkatrészei és tartozékai; fényképek megtekintésére alkalmas készülékek;

19. csiszolt üvegből készült használati tárgyak (tükrök, tálak, tányérok, ivópoharak, korsók, világítótestek stb.);

20. tükörablaküveg;

21. kézi lőfegyverek, ezek alkatrészei és tartozékai, ideértve a töltényeket is;

22. tekeasztalok és tartozékaik,

23. személyszállításra szolgáló és motorerővel hajtott szárazföldi, vizi és légi jármüvek a tartozékaikkal együtt;

24. a hátaslovak, a versenylovak és a ponnyk;

25. a 24. pont alatt "említett lovak számára készült nyergek és szerszámok:

2fi. a nem hasznos élő vadak és a kutyák;

27. az éneklő- és díszmadarak;

28. játékkártya;

29. játékszerek, amelyek gyermekek vagy felnőttek oktatására, foglalkoztatására és szórakozására szolgálnak, ha vételáruk 200 K-át meghalad;

30. postaértékczikkek, a belföldi postaforgalomban érvényesek kivételével, ha tételenkénti (daiab, sorozat, csomag) vételáruk 10 K-át meghalad; bélyegalbumok és bélyeg- gvüjtemények ;

31. virágok, ha a vételár, ideértve a tartókért és egyéb hozzávalókért fizetett megtérítést, 100 K-át meghalad;

32. illatszerek és pipereczikkek:

33. ezukrászipari termékek.

Annak a kérdésnek eldöntésénél, vájjon a 2., 3., 4., 5., fi., 8., 13.. 14./), 15., 29., 30. és 31. pontok alatt megjelölt értékhatárok meghaladtattak-e vagy sem, rendszerint az egyes tárgyakra vonatkozólag megállapított vételár, mig azoknál az együttesen eladott tárgyaknál, amelyek a forgalmat illetőleg megnyilvánuló közfelfogás szerinl egy egységet alkotnak, a megállapított összvételár az irányadó.

Az 1920. évi XVI. .t.-ez. 5. §-ának 34. pontjában említett fényüzési, illetőleg különleges fényüzési vállalatokra a bejelentési kötelezettség nem terjed ki. Önként értetődik azonban, ha ezek a vállalatok más okból pl. azért esnek bejelentési kötelezettség alá, mert a 33. pontban említett ezukrászipari termékeket árusítanak, úgy a bejelentési kötelezettség reájuk is kiterjed.

A bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia :

1. A vállalat vagy üzlet ezégszerü megnevezését. Azok, akik a kereskedelmi cégjegyzékekbe nincsenek bejegyezve azt az elnevezést vagy nevet kötelesek bejelenteni, amely alatt az üzletet folytatják.

2. Annak megjelölését, hogy a vállalat vagy üzlet telepe (irodája, raktára stb.), ahol az eladás történik, a városnak (községnek,) mely közigazgatási kerületében, mely utcza, ház- szám alatt fekszik. Külön és határozottan meg kell jelölni, ha

aj az adófizetésre kötelezett állandó üzlettelep mellett vagy anélkül vándorkereskedést (házalást) folytat;

bj állandó üzlettelep mellett vagy anélkül, vagy a vándorkereskedéssel (házalással) kapcsolatban az eladást országos- vagy hetivásárokon, nyílt piaczokon, utczán, vagy bármely más módon is gyakorolja.

3. Annak megemlítését, hogy a bejelentés fő- vagy fióküzletre vonatkozik-e? Ha a bejelentés főüzletre vonatkozik, úgy még a bejelentés elfogadására illetékes m. kir. pénzügy- igazgatóság (székesfővárosi m. kir. adófelügyelő-helyettes) illetékesség? területén kívül fekvő összes többi fióküzletek is felsorolandók. Fióküzleteknél viszont meg kell jelölni a főüzletet.

4. A vállalat vagy üzlet tulajdonosának, több tulajdonos esetében az összes tulajdonosok nevét és város (község), közigazgatási kerület, utcza és házszám szerint megjelölt lakását. Részvénytársaságok és szövetkezetek az intézet igazgatójának és igazgatósági tagjainak, egyesületek, állami és községi közüzemek pedig felelős vezetőiknek neveit és lak- czimeit kötelesek bejelenteni. Ha a vállalat, vagy üzlet tulajdonosa olyan külföldi kereset űző, aki nem lakik vagy tartózkodik állandóan a belföldön, úgy a bejelentésben a belföldi üzletvezető vagy megbízott nevét és lakását is be kell jelenteni.

5. Annak megjelölését, hogy a vállalat vagy üzlet forgalma az 1920. évi XVI. t.-ez. 5. §-ána,k 1—33. pontjaiban csoportosított fényüzési tárgyak mely csoportjaira terjed ki.

fi- Megjelölését annak, hogy a fényüzési tárgyakat nemcsak a kiskereskedelemben, azaz a közvetlen fogyasztók részére árusítja, hanem azokkal nagyban (továbbeladók számára) is kereskedik. *

7. Egy hónap leforgása alatt megközelítőleg hány tételben bonyolítja le a kérdéses üzlet vagy vállalat a fényüzési tárgyaknak kiskereskedelmi forgalmát.

A bejelentési kötelezettség a bejelentési kötelezettség teljesítésére kitűzött határidő lejártával létesülendő vállalatokra és üzletekre is kiterjed, még pedig mindenkor a vállalkozás megkezdése előtti időpontban.

Ugyancsak fenforog a bejelentési kötelezettség akkor is, ha a vállalat kiskereskedelmi forgalma a bejelentésre kitűzött határidő lejárta után utólag olyan fényüzési tárgyak eladására is kiterjesztetik, amelyekkel előbb nem foglalkozott és amelyekre vonatkozólag a

bejelentési kötelezettséget még nem teljesítette.

^ .

A m. kir. pénzügyminister helyett:

])r. Vértesy Sándor &

államtitkár.

M. kir. állami nyomd». Budapest. 1920. — 1990.