Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1919
K_1971.1029.1.5
1919. márcus 4. 39.041 1919—VIII. tan. szám. FORGALOMBA HOZATALA. y . A Tanács az Országos Közélelmezési Hivatalnak 175.098/1918. szám alatt kelt rendeleté folytán és a magyar minisztériumnak 4207/1915. M. E. szám alatt kelt rendelete alapján az ez évi izraelita húsvéti ünnepek alkalmából engedélyezett pászkának a fővárosban való forgalomba hozatalára nézve a következő rendeleteket adja ki: 1. Pászkát, (laskát, maceszt) kizárólag* csakis március—április hónapra szóló fővárosi liszt-és kenyérjegyek (illetve pótjegyek) ellenében s a budapesti izraelita hitközségek igazolványainak bevonása mellett szabad árusítani és vásárolni. A hitközségi igazolványon fel kell tüntetve lenni a pászka vásárlására jogosított fél nevének, lakásának és az engedélyezett pászkamennyiségnek. 2. Pászkát március 16-tól kezdve április 14-ig szabad árusítani vagy vásárolni; hogy emellett a pászkát vásárló közönség kenyérhez és liszthez is juthasson, a Tanács kivételesen megengedi, hogy a pászka vásárlása alkalmával az e célra szükséges szelvények a liszt- és kenyérjegyekről az előírt eljárástól eltérően necsak széltében, hanem hosszában is levágassanak olyanformán, hogy a pászka vásárlására szolgáló szelvények több 10 napi időszak szelvény csoportjából egyszerre vágassanak le. 3. A pászka az izraelita hitközség kívánságának megfelelően 2, 4 vagy 6 kg. súlyú csomagokban kerül forgalomba; 2 kg. pászkamennyiség a liszt- és kenyérjegyek 11 darab szelvényének felel meg, melyeknek mindegyike 20 dekagramm lisztről vagy 28 dekagramm kenyérről szól; 4 vagy 6 kg. pászkamennyiségért 22, illetve 33 darab jegyszel vényt kell leadni. 4. Azok a háztartások, melyek liszttel teljesen, vagy részben el vannak látva és így liszt- és kenyérjegyet vagy egyátalában nem, vagy pedig kevesebbet kapnak, mint amennyi az őket megillető pászkamennyiség beszerzésére szükséges, a lakásuk szerint illetékes lisztbizottságnál a pászkajogosultságot igazoló hitközségi igazolvánnyal jelentkezni tartoznak; a lisztbizottság megállapítja, hogy a háztartásnak lisztjeggyel nem rendelkező tagjai a pászka beszerezhetése céljából mennyi fehér (tészta vagy főző) lisztet tartoznak beszolgáltatni s erről a háztartásnak tanúsítványt állít ki. A fél ezt a lisztmennyiséget a Központi liszthivatal lisztátvételi osztályában (IV., Szervitatér 8., I. emelet 7. ajtó) március 31-től április 10-ig (délelőtt 8—1-ig és délután 4—6 óráig) beszolgáltatni tartoznak, ahol a beszolgáltatott lisztmennyiségnek megfelelő Pótjegyeket vesz át. A beszolgáltatott liszt árát a Tanács VIII. ügyosztályának könyvelősége posta útján fogja megküldeni. 5. A pászka árusításával megbízottak és pedig akár a hitközségek saját közegei, akár a hitközségek által megbízott más árusítók, a beszedendő jegy szel vény eket és igazolványokat gondosan gyűjteni és naponta a Központi liszthivatalhoz (IV., Szervita-tér 8. sz.) beszolgáltatni tartoznak; kötelesek továbbá a liszt- és kenyérjegyekre vonatkozólag fennálló egyéb hatósági rendelkezéseket pontosan betartani. 6. A hitközségek a Központi liszthivatalnak bejelenteni tartoznak, hogy az általuk megbízott pászka árusítóknak mennyi pászkát, illetve lisztet adtak át; tartoznak továbbá az árusítókat a pászka árusításra vonatkozó hatósági rendelkezésekre nézve kioktatni; amennyiben pedig valamely pászka árusító szabályellenesen jár el, vagy bármilyen visszaélést követ el, úgy a büntető rendelkezések következményein kívül, attól a pászkasütési és árusítási engedélyt azonnal megvonni kötelesek. 7. Rituális vendéglők és kávé mérések részére az illetékes hitközségek a megállapított forgalmuknak megfelelő pászkamennyiségre nézve a Központi liszthivatal utalványait adják ki és az illető vendéglősök, vagy kávémérők ezek ellenében szerzik be a pászkát. A rituális vendéglők és kávémérések pászkát csakis liszt- és kény érj egy- szelvények ellenében szolgáltathatnak ki s a beszedett jegyszelvényeket az illetékes hitközségeknek tartoznak beszolgáltatni, amelyek viszont a jegy szel vényekkel a Központi liszthivatalnak kötelesek elszámolni. 8. Katonai kórházakban ápolt izraelita vallású egyének pászkaszükségletét az illetékes hitközségek látják el és az ekként jegy nélkül kiadott pászkamennyiségről a Központi liszthivatalnak elszámolni tartoznak. 9. Az intézeti háztartások (polgári kórházak, árvaházak, stb.) is csak kenyérjegyeik és az illetékes hitközségek igazolványai alapján szerezhetik be pászkaszükségletüket. 10. Aki a fenti rendelkezéseket megszegi, vagy kijátssza, kihágást követ el és az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A kihágások elbírálására a kerületi rendőrkapitányságok illetékesek. A Főváros Tanácsa. BUDAPEST FŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA 1919.
