Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1918

K_1971.1074.1.2

1918. augusztus

106.050 1918—VI.

tan. sz.

Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok

kereseti adója, bányaadója és

hadi nyereségadója

kivetéséhez a vállalatok részéről adandó vallomások.

1. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójának és bányaadójának az 1918. évre, e vállalatok hadi nyereségadójának pedig az 1917. évre szóló kivetése elrendeltetvén, az ezen adónemek kivetéséhez a fennálló törvények és rendeletek alapján előírt, a vállalat törvényes képviselete által kiállított és

a) a kereseti adóban adóköteles üzleti nyereséget,

b) a bányaadóban adóköteles üzleti jövedelmet,

c) a hadi nyereségadóban adóköteles nyereségtöbbletet magukban foglaló vallomásokat, mind a három adónemre vonatkozólag egyszerre, 1918. évi augusztus hó 31-ig tartoznak a vállalatok benyújtani.

2. A nyilvános számadásra kötelezett vállalat úgy a kereseti adóra, mint a hadi nyereségadóra vonatkozó vallomását a kir. adófelügyelőhöz (IX. kér. Vámpalota) köteles benyújtani.

Eszerint kell eljárni a kereseti adó és az összes üzemekre vonatkozó hadi nyereségadó-vallomást illetőleg akkor is, ha a nyilvános számadásra kötelezett vállalat részben bányaadó, részben pedig kereseti adó alá tartozik, amikor a bányaadóra vonatkozó vallomás az alábbi 3., esetleg 4. pontban megjelölt helyeken adandó be.

3. Ha a vállalat kizárólag bányaadó alá eső bányavállalat és bányái több pénzügyigazgatóság területén feküsznek, a bányaadó és az összes üzemekre vonatkozó hadi nyereségadó vallomását benyújthatja:

a) a vállalat igazgatóságának (képviselőségének) székhelye szerint illetékes pénzügyigazgatóságnál, Budapesten a kir. adófelügyelőnél;

b) az 1875. évi XXVII. t.-c. 9. §-a utolsó bekezdésében foglalt rendelkezések szem előtt tartásával a bányaadó kiszámítási javaslat elkészítésére illetékes pénzügyigazgatóságok mindegyikénél.

A vallomás azonban az 1875. évi XXVII. t.-c. II. §-ában foglalt rendelkezésre való tekintettel e törvényszakaszban megjelölt községi elüljáróságoknál is beadható.

4. Ha a vállalat kizárólag bányavállalat és bányái egyazon pénzügyigazgatóság területén feküsznek, a bányaadó és az összes üzemekre vonatkozó hadi nyereségadó vallomását benyújthatja:

a) a vállalat igazgatóságának (képviselőségének) székhelye szerint illetékes pénzügyigazgatóságnál;

b) az 1875. évi XXVII. t.-c. II. §-ában megjelölt községi elüljáróságoknál.

5. A hadi nyereségadóra vonatkozó vallomást mindegyik vállalat kivétel nélkül tartozik beadni, tekintet nélkül arra, hogy a vállalat nyereségtöbblete az 1917. hadi üzleti évben az adómentes minimumot (10.000 K-t) meghaladja-e, vagy sem, vagy hogy ilyen nyereségtöbblete egyáltalán mutatkozik-e, vagy sem.

Ezen rendelkezések alól kivétetnek azok a belföldi nyilvános számadásra kötelezett vállalatok:

a) amelyeknek saját tőkéje az 1917. hadi üzleti évben nem haladta meg a 100.000 K-t, amennyiben mérlegszerűen kimutatott nyereségük a hadi üzleti évben nem volt 10.000 K-nál több;

b) amelyeknek nyereségtöbblete az 1917. hadi üzleti évben nem haladta meg a 10.000 K-t, amennyiben ezt az utóbbi körülményt a hadi üzleti évre vonatkozó mérlegeiknek (nyereség- és veszteségszámláiknak) a vallomásadásra kitűzött határidőig való bemutatása mellett, összes igazgatósági tagjaik aláírásával, az illetékes pénzügyigazgatóságnál (adófelügyelőnél) bejelentik.

A jelen a)—b) pontban említett belföldi nyilvános számadásra kötelezett vállalatok a hadi nyereségadóra vonatkozólag csakis akkor tartoznak szabályszerű vallomást adni, ha arra a kir. adófelügyelő részéről külön felhívatnak.

6. Azok a vállalatok, amelyeknél az adóköteles évi üzleti eredménynek kinyomozása és megállapítása nem a magyar szent korona országainak területén, hanem a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Ausztria) területén fennálló törvények szerint foganatosítandó, vallomást nem adnak és annak beadására egyáltalán nem kötelezhetők.

7. Az ingyen kiszolgáltatandó vallomási ívek a félnek hivatalból kézbesítve nem lesznek, hanem azokat a vállalat megbízottja a kir. adófelügyelőnél veszi át.

A vallomások átadójának kívánatára a vallomások benyújtásáról hivatalos elismervényt kell adni.

8. Ha valamely nyilvános számadásra kötelezett vállalat a kereseti adójára, vagy hadi nyereségadójára vonatkozólag a vallomást az előírt határidőben nem adja be, vagy a beadott vallomásnak hivatalosan megjelölt hiányait a kitűzött határidő alatt nem pótolja, vagy ha az adó kivetéséhez szükséges egyéb adatok beterjesztését a vállalat megtagadja, minden egyes esetben a kivetett kereseti adónak 25%-át, illetőleg a megállapított hadi nyereségadónak 10—25°/o-át fizeti pótlék fejében, melyet a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő), illetőleg az adókivetőbizottság a kivetési lajstromban egyidejűleg állapít meg.

Ezen felül az esetben, ha a hadi nyereségadó kivetése során a pótlék kivetése jogerőre emelkedett, a vállalat igazgatóságának (belföldi képviseletének) minden egyes tagjára a kir. adófelügyelö által 1000—50.000 K pénzbírság rovandó ki.

9. Jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a vállalat, ha a vallomásában, vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelmi forrást szándékosan elhallgat.

Büntetlen marad azonban a tettes, ha a feljelentés megtörténte, vagy — ha feljelentés nincs — a vizsgálat megindítása előtt nyilatkozatát illetékes helyen kijavítja, vagy kiegészíti, illetőleg az elhallgatott jövedelmet bevallja.

A hadi nyereségadóra vonatkozólag még jövedéki kihágást követ el a vállalat akkor is, ha az elrendelt könyvvizsgálatot megakadályozza, vagy meghiúsítja, végül ha az 1916. évi XXIX. t.-cikk 21. és 23. §-aiban foglalt rendelkezéseket megszegi.

'A kihágások megtorlására nézve az 1909. évi XI. t.-c. IX. fejezetében foglalt rendelkezések nyernek alkalmazást azzal a hozzáadással, hogy ha a jövedéki kihágás az által követtetett el, hogy valamely nyilvános számadásra kötelezett vállalat igazgatósága által a hadi nyereségadóra vonatkozólag beszolgáltatandó adatok nem feleltek meg a valóságnak, az 1909. évi Xl.t.-c.93.§-ában megállapított pénzbüntetésen felül minden egyes igazgatósági tag egyénileg külön-külön 2000 K-tól 100.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel is büntetendő, ha pedig a jövedéki kihágás a hadi nyereségadóra vonatkozólag elrendelt könyv- vizsgálat megakadályozása, vagy meghiúsítása, illetve az 1916. évi XXIX. t.-c. 21. és 23. §-aiban foglalt rendelkezéseknek a megszegése által követtetett el és az az összeg, amellyel a kincstár megkárosíttatott, nem állapítható meg, 1000 K-tól 50.000 K-ig terjedhető pénzbüntetésnek van helye.

A Székesfőváros Tanácsa.

Budapest Székesfőváros Házinyomdája - isis. -