Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1918
K_1973.0428.1.2
május 4 # TT és a polgári lakosság lábbeli szükséglete fedezésének szabályozása. A m. kir. kereskedelmi minisztérium 31.863/1918. szám alatt kelt rendeletével a polgári népesség* lábbeli szükségletének fedezése üg*yében, továbbá a cipőkészletek forgalmának szabályozása és az elosztás dolgában a következő intézkedéseket tette: A cipőkészítéshez és javításhoz szükségelt bőrt a bőrkereskedő a cipőkészítő üzemeknek és mestereknek folyó évi május 15-től kezdve csak bőrutalvány alapján adhatja ki. Május 15-től kezdve a székesfőváros területén akár új, akár ócska, de még használható állapotban levő cipőket, közvetlenül a fogyasztóknak csakis cipőutalvány ellenében szabad kiszolgáltatni. A cipőutalványok, a kiszolgáltatásának módját és a kiszolgáltatás kezdő időpontját külön hirdetményben közöljük a közönséggel. E rendelet folytán f. évi május hó 15-én Budapest székesfőváros területén a cipőgyárak, cipőkészítő üzemek, cipőkereskedők, cipészek beszerzési csoportok és zsibárusoknál levő cipőkészletek, a bőrkereskedőknél lévő bőrkószletek, valamint a magánosok cipőkészletei is összeírandók. Az összeírásra kétféle nyomtatvány szolgál. A fent felsorolt kereskedelmi és ipari készletek összeírására a megfelelő nyomtatványokat a Bőrbeszerzési r.-t., illetőleg a Népruházati Bizottság cipőosztálya fogja kiosztani és ugyanazok fognak a beszedésről megfelelően gondoskodni. A közönség cipőkészletének összeírására szolgáló nyomtatványokat a kér. elülj áróságok kézbesítő közegei, a lisztbizottságok házjegyzéke alapján május 11—14-ike között minden házban szétosztják. Minden ház egy gyűjtőborítékot és megfelelő számú összeíró ívet kap. A háztulajdonos kötelessége ezeket az összeíró íveket házának minden lakásában és egyéb lakott helyiségeiben, valamint az üzleti (irodai) helyiségekben szétosztani és a lakókat, illetve bérlőket az összeíróíveknek pontos és lelkiismeretes kitöltésére fölhívni. Ha valamelyik ház esetleg kevés összeíró ívet kapott volna, avagy a gyűjtő borítékot, vagy az összeíró íveket nem osztották volna ki, a háztulajdonos tartozik a hiányzó íveket a házára illetékes kerületi elüljáróságoktól azonnal beszerezni és kiosztani. Minden háztartás, valamint minden bejelentésre kötelezett kereskedő, vagy iparos tartozik a kiosztott összeíró íveknek minden pontját május 15-iki állapotnak megfelelően lelkiismeretesen kitölteni és a háztartás vezetője saját érdekében arra különösen ügyelni, hogy összes hozzátartozói, az albérlőket is ideértve, a készletek mennyiségét az íven pontosan kitüntessék. Katonai szolgálatot teljesítő személyek, valamint azok családtagjai, amennyiben a katonai ruhatárból cipő- vagy bőrellátást kapnak, az ív megfelelő rovatait, polgári foglalkozásuk bevallásával kitöltik, de cipőkészletüket nem vallják be, hanem a „Megjegyzés“ rovatba azt íxják „katonai ellátás“. Minden bőrből vagy bőralkatrésszel készült cipő bejelentendő. Nem vallandók be: teljesen fából készített cipők, fatalpú szandálok, papucsok bőr alkotórészek nélkü, cipők szalmafonatból, sárcipők, csecsemőcipők, fürdőcipők Aki ezidőszerint a fővárostól távol van, arra nézve a lakásbérlő, ha pedig a lakásbérlő távol van, a háztulajdonos az összeírási ív fejlapját kitölti azzal, hogy nevezett „távol van“. A háztulajdonos tartozik a kitöltött összeíró íveket május 16-án egybegyűjteni, azokat gondosan átnézni, ha az adatok tévesek, azokat a bérlő közbenj ötté vei helyesbíteni és ha azok kifogástalan állapotban együtt vannak, gyűjtőborítékba helyezni és a boríték rovatait kitölteni. A gyűjtőborítékokat f. évi május 17-től kezdődőleg a kerületi elülj áróság kézbesítői beszedik. Utalással a rendelet 19. §-ára, figyelmezteti a tanács a közönséget, hogy a bejelentések helyességét, a m. kir. belügyminiszter úrtól nyert fölhatalmazás alapján, a m. kir. államrendőrség ellenőrizni fogja. Aki az összeírási ívben valótlan adatokat közöl, vagy a rendelet bármely rendelkezése, avagy a rendelet alapján a székesfőváros tanácsa, vagy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter által kinevezett miniszteri meghatalmazott részéről kibocsátott utasítások ellen vét, azokat megszegi, vagy megszegésüknél közreműködik, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és 6 hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Arra a készletre nézve, amelynek tekintetében a kihágást elkövették, a rendőri büntető eljárás során a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a följelentőt illeti, a többi része pedig a fölmerült költség levonásával a rokkant katonák segélyalapja javára fordítandó. E kihágás miatt az eljárás a m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik. A Székesfőváros Tanácsa. Házinyomdája - i
