Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1918

K_1973.0496.1.1

1918. január 29.

13.578

A m. kir. belügyminiszter január 15-én 146.073/1917=—IV. b) szám alatt kelt leiratával a törvényhatósági bizottság által az 1910. évi december hó 6-án tartott közgyűlésen 1259/1916. kgy. szám alatt a vigalmi adóról alkotott szabályrendeletet jóváhagyta.

A tanács eat a szabályrendeletei 1918* évi február hé IS®ón életbelépteti és annak rendelkezéseit a következőkben teszi közhírré:

Ä székesfőváros a mulatságok és szórakozások, valamint a kártyajáték és ezzel egy tekintet alá eső bármely más játék (dominó, sakk, billiárd, tekézés, gép stb.) után a jelen szabály- rendelet értelmében népjóléti és szegényügyi célokra fordítandó községi „vigalmi“ adót szed«

2. §.

Äz adókötelezettség a mulatságok és szórakozások után a 3. §-ban foglalt kivételek mellett a székesfőváros egész területén kitépjed mindazokra i

1. akik belépő- vagy más bármiféle elnevezésű jegyet azért váltanak, vagy szereznek, illetve akik dijat azért fizetnek, hogy annak ellenében

a) színi-, opera-, operett-, orfeum-, kabaré-, varieté, zene-, ének-, szavalat!- vagy bármiféle más előadáson, felolvasáson, dalos versenyen jelen lehessenek,

b) rajzolt, festett, vetített (mozgó, nem mozgó) képet (kinematograf színházat), élőképet, balettet, némajátékot, cirkuszi vagy bármiféle más mutatványt, látványosságot, kiállítást, vagy bármiféle versenyt megtekinthessenek,

c) bármiféle elnevezésű táncvigalomban, bálon, bazáron, ünnepélyen részt vehessenek,

d) szórakozó-, mulató-helyet, kertet vagy helyiséget látogathassanak.

Az a—d) pontok alatt felsorolt mulatságokon, szórakozásokon, előadásokon, ha azok belépődíj mellett rendeztetnek, a tisztelet-, szabad-, ingyen stb. jegyek is adókötelesek;

2. akik nyilvános helyeken (pl. kávéházakban, vendéglőkben stb), vagy valamely egyesület (kaszinó, kör, klub, társulat stb.) helyiségében kártyajátékot, vagy ezzel egy tekintet alá eső bármely más játékot (dominó, sakk, billiárd, tekézés, gép stb.-t) játszanak.

3. §.

Mentes a vigalmi adó alóli

1. a tudományos intézeteknek és társaságoknak, valamint iskoláknak kizárólag tudományos-, közművelődési-, oktatási vagy nevelési célokat szolgáló előadásain, felolvasásain és mutatványain, valamint a kizárólag iskolák (tanulóifjúság) részére rendezett előadásokon, felolvasásokon és mutatványokon való megjelenés,

2. az állam vagy a székesfőváros által fen- tartott múzeumok és képtárak látogatása,

3. az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, a Nemzeti Szalon, valamint más kormányható- ságilag jóváhagyott alapszabályok alapján működő kizárólag művészi társulatok által rendezett oly kiállítások látogatása, melyek képző- vagy ipar- művészeti termékek bemutatásán kívül más, egyébként adóköteles szórakozást nem nyújtanak,

4. a székesfőváros által fentartott állat- és növénykertnek látogatása, valamint — az állandó cirkuszt kivéve— az állat- és növénykert területén, nemkülönben a székesfőváros által fentartott gyógyfürdőkben rendezett mulatságokon, szórakozásokon való részvétel és az ott rendezett mutatványok megtekintése,

5. a Szt. Margitszigetre való belépés,

6. a városligeti és népligeti mutatványos telepek, valamint a vásárterek népies szórakozásain való részvétel, ide nem értve a cirkuszi, színházi és mozgóképelőadásokat; végül

7. mentesek a vigalmi adó alól azok, akik a m. kir. Operaház előadásain a 3 koronánál, a Nemzeti Színház, a Várszínház, a Népszínház és a Népopera, valamint a Vígszínház, Király- szinház és Magyarszinház előadásain a 2 K 50 f-nél,a „Fővárosi Nyáriszinház“ és a „Budapesti (városligeti) színház“ előadásain a 2 K-nál, az Urániaszinház előadásain az 1K 50 f-nél,egyéb kisebb színházak előadásain az 1 K-nál, a jóváhagyott alapszabályok szerint működő egyesületek által rendezett testnevelési sport- és vívóversenyeken és mutatványokon az 1 K-nál, hangversenyen a 2 koronánál olcsóbb jegy ellenében, cirkuszelőadásokon pedig, valamint a mozgóképek (kinema* szkeccsek) bemutatásain a kétféle legolcsóbb — de 80 fillérnél nem drágább — jegy valamelyike ellenében vesznek részt.

Azokra a szinházakra nézve, amelyek e szabályrendelet életbelépte után keletkeznek, az adóment esség mértékét a tanács állapítja meg.

Nem tartoznak vigalmi adó alá a hatóságok, hatósági közegek és a sajtó részére kiadott azok

a jegyek, melyek az illető hatóság, hatósági közeg, iiletve újság nevére állíttatnak ki, ameny- nyiben azokat a vállalkozás a székesfőváros tanácsánál előzetesen bemutatja s ez a mentességet elismeri.

4- §•

A vigalmi adó a belépőjegyek érának, illetve az ezt helyettesítő díjaknak desen 10 (iíz) százaléka.

A belépőjegy árának iö (íiáss) százalékát kell fizetni vigalmi adó fejében:

a) minden olyan mulatóhelyen, ahol a nézőtéren akár az előadás alatt, akár az előadás után ételeket, vagy italokat szolgálnak ki, vagy ahol dohányozni szabad, (Ide nem tartozik a nézőtértől teljesen elkülönített buffet.)

b) a lóversenyeken és ügetőversenyeken,

c) a bálokon és táncvigalmakon,

d) az idegen nyelvű színi,- opera- és operett előadásokon.

Húsz százalékos vigalmi adót keli

fizetni a 2. szakasz 2. pontjában említett kártyavagy ezzel egy tekintet alá eső bármely más játékért szedett használati díj, vagy bármi más címen szedett bevétel után.

Az egyesületek (kaszinók, körök, klubok, társulatok stb.) a kártya- vagy bármely más játékért bármily címen szedett összes évi bruttó bevételünk után a fentebb megállapított adón felül

a) 30.000 K-tól 50.000 K-ig 5 százalék,

b) 50.000 K-tól 100.000 K-ig 10 százalék,

c) 100.000 K-án leiül 20 százalék adót tartoznak még fizetni.

Az adóalapul veendő összes évi bruttó bevételből előbb le kell vonni:

a) az adóévben a kártyáknak a beszerzésére fordított költségeket, továbbá

b) a jelen szakasz harmadik bekezdésében említett 20%-os adót, amennyiben ez az összes bruttó bevételben benne foglaltatik.

Oly szórakozásoknál, melyek részben 10, részben 20 százalékos adó alá esnek, a magasabb adótételt kell alkalmazni.

Az adófizetési kötelezettség szempontjából belépődíjnak kell tekinteni az elővételi dijat, a ruhatári díjnak azt a részét is, amely kalap, bot, ernyő után a 10 fillért, kabát után a 20 fillért, meghaladja, sőt amennyiben a Programm, színlap, tárgymutató, ismertető stb. megvétele kötelező, úgy ezeknek az árát is, ha ezek darabonkint 20 fillérnél, hangversenyeknél 40 fillérnél többe kerülnek.

Az ú. n. tisztelet-, szabad- és ingyenjegyeket a minőségüknek megfelelő rendes-, illetőleg felemelt, vagy mérsékelt árú jegy értéke után kell vigalmi adó alá vonni kiadásuk előtt; az egész évre, vagy évadra szólókat azonban csak eseten- kint a használatbavétel előtt.

A vállalkozás tartozik minden adóköteles jegyen, programmon, szinlapon, tárgymutatón, ismertetőn stb.-n annak árát és az elővételi díjat feltüntetni,

A vigalmi adó fejében netalán lerovandó tized- fllléreket felfelé teljes fillérre kell kikerekítenl.

5. §.

A vigalmi adót az adófizetésbe

kötelezettel a székesfőváros részére az illető vállalkozás köteles beszedni még pedig:

a) a belépésre jogosító jegyre ragasztott városi adóbélyeg ellenében, vagy

b) a belépésre jogosító és a főváros által adópecséttel ellátott jegy ellenében, vagy

c) városi adójegy i llenében, vagy

d) városi adóbélyeg, illetve adójegy nélkül.

Az a) alatti módon kötelesek beszedni a

vigalmi adót általában azok a vállalkozások, melyek bármiféle adóköteles jegyet adnak ki.

A b) alatti módon kötelesek a vigalmi adót beszedni azok a vállalkozások, melyeknek adóköteles jegyeit a tanács az adónak készpénzben történt előzetes lefizetése folytán adópecséttel látja el. Az adóbeszedés, Illetve lerovásnak ezt a módját kötelesek igénybe venni a külföldi vállalkozások, melyek díjat csak jegy ellenében szedhetnek s amelyek a rendőri engedélyt kérő beadványaik kapcsán azt is Igazolni tartoznak, hogy a vigalmi adót adóköteles jegyeik után készpénzben már lerótták.

A c) alatti módon kötelesek leróni a vigalmi adót azok a vállalkozások, melyek a szórakozást

és játékot díjfizetéshez kötik ugyan, de a díj ellenében jegyet nem adnak ki. A vállalkozások a kártya és ezzel egy tekintet alá eső bármely más játékból eredő bevételeikről pontos feljegyzéseket kötelesek vezetni.

A d) alatti módon csakis a kormányhatósági jóváhagyással ellátott alapszabályok alapján működő egyesület, (kaszinó, kör, klub, társulat stb.) a kártyajáték és ezzel egy tekintet alá eső bármely más játék után szedi a vigalmi adót. Ezek kötelesek a kártyajátékból, iiletve az ezzel egy tekintet alá eső bármely más játékból folyó mindennemű bevételeikről pontos feljegyzéseket vezetni és ezen bevételeiknek 20%-át havonkint, mindenkor a hónap 10, napjáig, a 4. §. szerint a 20°/O*on felül fizetendő százalékos adót pedig évenkint minden év január havának végéig az egyesület (kaszinó, kör, klub, társulat stb.) vezetősége által aláírt hiteles kimutatás kapcsán és a vezetőség tagjainak személyes felelőssége mellett a központi pénztárba beszolgáltatni.

Úgy a városi adóbélyegeket, mint a városi adójegyeket az illető vállalkozás készpénzfizetés ellenében a székesfőváros központi vagy kerületi pénztáraitól köteles beszerezni.

A városi adójegyeket a székesfőváros tömbökben adja ki és ezek ellenében az adónak lerovása csak az esetben tekinthető megtörténtnek, ha az adóköteles az adót a tömbből előtte kitépett adójegy ellenében fizeti le.

A városi adóbélyeg ellenében a vigalmi adó lerovottnak csak akkor tekinthető, ha a vállalkozás az adóbélyeget a 6. §-ban foglaltaknak megfelelően

1. kettészakítással, vagy

2. a béiyegjegynek reníával, illetve tenta- irónnal való keresztülírása (a felragasztás "idejének rájegyzése) útján újból való felhasználásra alkalmatlanná tette.

A beszedett adó a főváros tulajdona, avval a vállalkozó mint sajátjával nem rendelkezhetik, azt a főváros javára csak beszedi, kezeli és beszolgáltatni köteles.

6. §.

Az adóköteles jegyeket, ideértve az adóköteles ruhatári jegyeket, tárgymutatókat, programútokat stb.-it is, kivéve az egész évre, évadra szóló tisztelet-, szabad- és ingyen jegyeket — eladásuk, illetve kiadásuk előtt kötelesek a vállalkozások a jegy árának megfelelően a 4. §-ban meghatározott mértékben városi bélyegekkel ellátni, kivé e, ha a tanács az adónak az 5. §. b) pontja értelmében történő lerovását a vállalkozás kérelmére megengedte.

Minden egyszeri használatra jogosító jegyet köteles a vállalkozó a szórakozásra szolgáló helyiségbe való belépés előtt akként kettészakítani, hogy ez által a városi adóbélyeg is kettészakíttassék és a jegy egyik részét, a csak adópecséttel ellátott jegyeknél pedig a jegynek pecséttel ellátott részét az adó lerovásának igazolhatása végett a jegy tulajdonosának visszaadni.

Az adóköteles ruhatári jegyek, tárgymutatók, programmok stb.-ken, úgyszintén a többszöri használatra jogosító jegyeken alkalmazott városi adóbélyeget kettészakítás helyett a vállalkozás akként köteles az újból való felhasználásra alkalmatlanná tenni, hogy azt tentairónnal keresztül írja. A többszöri használatra jogosító jegyeken alkalmazott városi adóbélyegre a felragasztás Idejét (óv, hó, nap), a többszöri használatra jogosító tisztelet-, szabad- és ingyenjegyeken alkalmazott városi adóbólyegre pedig abban az esetben, ha az ily jegyek tulajdonosukat egy és ugyanazon napon többször is jogosítják szórakozásra, a szórakozás kezdetének pontos idejét (év, hő, nap és óráját) kell feljegyezni.

Az adóköteles a neki visszaadott jegyrészletet, Illetve az adó lerovásának igazolására Is szolgáló ruhatári jegyet, tárgymutatót, programmot, szlnlapot, stb.-t, nemkülönben a városi adójegyet a szórakozás egész tartama alatt megőrizni s az ellenőrző hatósági közegnek kívánatra azonnal felmutatni tartozik.

A tanács egyes vállalkozások képeimére kivételesen a szabályoktól eltérő módozatokat állapíthat meg az adó beszedésére és beszolgáltatására nézve, esetleg az adónak átalánnyal való megváltását engedélyezheti és az átalány összegét végérvényesen megállapítja.

Az átalányozásnak a kávéházban folytatott játékért, valamint a ruhatári jegy, programm, szín- lap, tárgymutató, ismertető stb.-ért járó adóknál, egyébként azonban csak kivételesen, legfeljebb egy-egy évre és csak akkor van helye, ha a forgalomról megbízható adatok állanak rendelkezésre; ebben az esetben az átalányt a tényleges forgalomnak megfelelő összegben kell megállapítani.

Egyesületek^ (kaszinók, körök, klubok, társulatok stb.) részére az adónak átalánnyal való megváltása nem engedélyezhető.

7. §.

Az el nem adott, vagy visszváltott belépőjegyeken szabályszerűen lerótt adót az előadást követő köznapon a

központi számvevőség felülvizsgálata alapján a központi pénztár a jegyek beszolgáltatása ellenében készpénzben visszatéríti.

A ruhatári jegyen, tárgy mutatón, programmon, szinlapon lerótt városi adóbólyegeknek, valamint a jegytömbből már kitépett városi adójegyeknek ára nem téríthető vissza.

8. §.

A vigalmi adó beszedésének ellenőrzésére rendelt fővárosi közegeknek jogukban áll a jegyek kiadási helyén, valamint a vigalmi helyiségekben is az adó lerovásáról bármikor meggyőződést- szerezni, ott szemlét, vizsgálatot tartani, melynek érdekében a vállalkozó a nevezett közegeket az említett helyiségekbe bármikor és azonnal bebocsájtani, felhívásra a belépődíjaknak vagy egyéb adó alá eső kötelező díjaknak bevételeire vonatkozó könyveit, feljegyzéseit, a belépő- és adójegy készletét bármikor és azonnal rendelkezésükre bocsátani köteles.

A vállalkozások, valamint az egyesület (kaszinó, kör, klub, társulat stb.) kötelesek az 5. §. d) pontja szerint beszedendő adó lerovásának ellenőrzése céljából a főváros tanácsa által kívánt módon könyvei, számadásai, iratai megtekintését bármikor megengedni s e végből a főváros kiküldött közegeit helyiségeibe bármikor beengedni és a vizsgálat megtartását lehetővé tenni.

A városi közegek kötelesek a netalán észlelt vagy tudomásukra jutott visszaélésekről, mulasztásokról azonnal tényleírást felvenni s azt a tanácshoz beterjeszteni,

9. §.

Az adó ellen felmerült vitás kérdésekben I. fokon a tanács, II. fokon a közigazgatási bizottság dönt, ae utóbbinak véghatározata ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a értelmében a közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye.

10. §.

E szabályrendeletbe ütköző minden cselekményt, vagy mulasztást — amennyiben az nem bűntett vagy vétség — a szegényalap javára fizetendő 1 K-tól 1000 K-ig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni; amennyiben pedig a cselekmény, vagy mulasztás a székesfővárost adóbevételében megrövidíti, vagy a megrövidítés veszélyének teszí ki, a bírságon felül a vállalkozást a tényleg megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó 2—10-szeres összegének, minimálisan 20 K-nak, mint további pénzbírságnak megfizetésére is kötelezni kell.

Ha a megrövidített, vagy megrövidítés veszélyének kitett összeg pontosan meg nem határozható, úgy az összes helyjegyek értékét kell alapul venni.

A pénzbírság tekintetében í. fokon a tanács, II. fokon a közigazgatási bizottság határoz, a II. fokú véghatározat ellen az 1901. évi XX. t.-c.-ben megállapított felebbvitelnek van helye a m. kir belügyminiszterhez.

A kirótt pénzbírságot és a bármi okból be nem fizetett adót közigazgatási végrehajtás útján kell behajtani.

11. §•

Az ezen szabályrendelet életbeléptekor már forgalomban levő adóköteles bérlet (szezon) jegyeket első használatbavételük előtt köteles a vállalkozás a szabályrendelet hatálybaléptével esedékessé váló adónak megfelelően városi adóbólyeggel ellátni. Ezt az adót a bérletjegynek azon értéke után kell számítani, amelyet az a szabályrendelet életbeléptekor még képvisel.

Amikor a tanács ezeket közhírré teszi, egyúttal felhívja a színházakat, orfeumokat, mozgókép-színházakat, kávéházakat és más hasonló vállalatokat, hogy amennyiben az adónak átalány útján való megállapítását kívánják, erre vonatkozó kérelmüket mielőbb terjesszék a tanács pénzügyi ügyosztálya elé (Központi városháza I. em. 130.), ahol a kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatványok is átvehetők Azok a vállalatok, melyeknek kérelme saját késedelmük folytán február hó 15-ig letárgyalható nem lenne, kérelmük letárgyalá- sáig az adót a szabályrendelet 5. §. a), b) és c) pontjaiban meghatározott módon lesznek kötelesek beszedni és leróni.

Végül felhívja a tanács a kormányhatósági jóváhagyással ellátott alapszabályok alapján működő egyesületeket (kaszinókat, köröket, klubokat, társulatokat stb.), hogy február havi adóköteles bevételeik 20°/o-át március hó IO-ig, a jövőben pedig a 20°/o-os vigalmi adót minden hó IO-ik napjá:g, nemkülönben az 5, 10, illetve 20°/o-os többletadót minden év január havának végéig az előírt módon és minden újabb felszólítás bevárása nélkül annál is inkább szolgáltassák be a székesfőváros központi pénztárába, mert ennek elmulasz* tása a szabályrendelet 10. §-ában meghatározott jogkövetkezményekkel jár.

A Székesfőváros Tanácsa.

Budapest Székesfőváros Házinyomdája - 1913. -