Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1917
K_1973.0549.1
ill/pot a 5235 1917—Vili. szám. búzadara árusításának 0S A vendéglői tészta fogyasztásának szabályozása. j .. * A Tanács a m. kir. minisztériumnak 1915. évi november hó 23-án 4207/1915. M Er szám alatt kelt rendelete alapján az alábbiakat rendeli el: 1. A búzadarát csakis fővárosi Liszt- és kenyér jegyekellenében és a jegyszelvényeken megjelölt liszt súlyának megfelelő mennyiségben szabad árusítani vagy egyébként forgalomba hozni és úgyanígy vásárolni. 2. Vendéglő, kifőző, korcsma, buffet, kávéház, kávémérő üzletekben és tejívócsarnokokban» egyesületi-, gyári-, vagy egyéb közös étkezőkben, valamint bármiféle más étkezési üzletben, nemkülönben a népkonyhákban és hasonló jellegű intézményekben főtt vagy sAlt tésztát csalcis fővárosi liszt- vagy kenyérjegy ellenében szabad kiszolgáltatni, árusítani vagy vásárolni. 3. Egy adag főtt vagy sült tésztáért a Liszt- és kenyérjegynek, avagy a Pótjegynek egy darab (6 deka lisztről szőlő) szelvényét, vagy pedig a Napi kenyérjegynek két darab egyenkint 4 deka kenyérről szóló szelvényét kell beszedni, illetve leadni. 4. A vendéglői étkezés szabályozása tárgyában 1916. évi október hó 24-én 90.859/1916. szám alatt kiadott tanácsi hirdetmény 5. és 7. pontjainak a tésztaadagokra vonatkozó rendelkezései akként változnak, hogy úgy a főtt mint a sült tésztaadagok súlya legalább 12 deka legyen. Az idézett hirdetmény egyéb rendelkezései változatlanul fenntartatnak. 5. A cukrászsüteményért, tortáért, felfujtért, valamint a húsételekhez adott tésztakörítésekért vagy tészta mellékletekért liszt- vagy kenyérjegyet nem szabad követelni. 6. A vendéglőkben étkezők részére eddig kiosztott Kenyérjegyek, valamint a szállodai vendégek eddigi Napijegyeinek érvénye ez évi január 2ö-án megszűnik és e naptól fogva minden fővárosi lakos napi 24 deka liszt, vagy 33 deka kenyér vásárlására jogosító Liszt- és kenyérjegyet, a szállodai vendégek pedig az eddigi három szelvényes jegy helyett négy szelvényes Napi kenyérjegyet Kapnak. 7. A tésztaételekérf beszedett jegyszelvényekkel az üzlet, illetve az étkező tulajdonosa a Központi liszthivatalnak (IV., Szervita-tér 8.) elszámolni tartozik, mert újabb lisztet csak az elszámolt jegyszelvények ellenében kap. 8. A vendéglőkben és egyéb étkezési üzletekben a rántás céljára szükséges lisztet ugyancsak a Központi liszthivatal utalja ki. 9. A vasúti pályaudvarokon lévő vendéglőkben tésztákat továbbra is jegy nélkül szabad kiszolgálni. 10. A fenti összes rendelkezések ez évi január 28-án fvasárnapj lépnek életbe. 11. Aki a fenti rendelkezések ellen vét vagy azokat kijátssza, az—amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esiK — kihágást követ el és az 1914. évi L. t.-cikk 9. § alapján 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágások elbírálása a kér. rendőrkapitányságok hatáskörébe tartozik. j" . • • . .. - - '. v"„ ■ ‘ ' Budapest Székesfőváros Házinyomdája — 191?. — A Székesfőváros Tanácsa. 1917. január 16.
