Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1917
K_1973.0587.1
1917. október* 7. igénybevétele és bejelentése. A Tanács a magyar királyi minisztériumnak 3382/1917. M. E. számú rendeletét a takarmány és alomkészletek zár alá vételéről, felhasználásáról és közszükségleti célokra való igénybevételéről a következőkben teszi közhírré: A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezés alapján a következőket rendeli: 1. §• Mindennemű természetes és mesterséges szálastakarmány, mindennemű szalma és mindennemű egyéb tömegtakarmány (törek és polyva tengeriszár és fosztár, cirokszár, lombtakarmány stb.) még pedig mindhárom takarmányféle tekintet nélkül a felhasználás céljára (a jelen rendeletben röviden takarmány és alomkészlet megjelöléssel) a jelen rendelet erejénél fogva zár alá vétetik. A zár alá vétel nem akadályozza a birtokost abban, hogy takarmánykészletét saját állatállományának ellátására felhasználja. A birtokos a zár alá vett készletét más célra fel nem használhatja, fel nem dolgozhatja, el nem idegenítheti és azzal csak a jelen rendeletben megszabott korlátok között rendelkezhetik. A birtokos köteles a zár alatt álló takarmánykészletek kellő megőrzéséről gondoskodni. 2. §• A törvényhatóság első tisztviselője köteles a jelen rendelettel zár alá vett összes takarmány- és alomkészletből a gazdasági szükségleten felül maradó készleteknek közszükségleti célokra való igénybevételét (rekvirálását) ezen rendelet értelmében haladéktalanul elrendelni és foganatosítani. 3. §. A törvényhatóság első tisztviselőjének a 2. §. alapján kibocsátott fölhívására mindenki köteles a birtokában vagy őrizetében levő takarmány és alomkészletet az eljáró hatóság előtt föltárni és a készleteknek gazdasági szükségletén fölüli részét a hatóság utasítása szerint a Takarmányforgalmi részvénytársaságnak a hatósági kiküldöttel együtt megjelent megbízottja részére közcélra átadni, vagy e megbízottnak utasításához képest a legközelebb eső vasúti vagy hajóállomásra vagy ennél távolabb eső raktározási helyre szállítani. Azt, hogy a tulajdonos a takarmány és alom készletéből saját gazdasági szükségletére mit tarthat vissza, a m. kir. földmivelésügyi miniszter által kiadott rendelet szerint s az állatállomány figyelembevételével az igénybevétel tárgyában eljáró hatóság állapítja meg. Az eljáró hatóság által gazdasági szükséglet címén megállapított mennyiség a zár alól mentesül, ellenben a közszükségleti célokra igénybevett felesleggel a birtokos nem rendelkezhetik, azt nem föl használhatja, föl nem etetheti, föl nem dolgozhatja, el nem idegenítheti, sem azon másnak jogot nem engedhet. 4. §. A jelen rendelet alapján igénybevett (rekvirált) készletekért a m. kir. földmivelésügyi miniszter által rendeletileg megállapított ár fog térítésül fizettetni. A térítés, ha a készletet a tulajdonosnál veszik át, az átadáskor, különben a készletnek a kijelölt raktárba vagy állomásra történt szállításakor fizetendő. Ha a készlet 30 napon belül a birtokos hibáján kívül eső okokból nem vétetik át, az említett 30 naptól kezdve az átvételig terjedő időre őrzési és gondozási díj címén minden hónapra, a megkezdett hónapot is egésznek számítva, métermázsánként 20 fillér jár. 5. §. A jelen rendelet alapján igénybevett készletek átvételének a községben történt és közhírré tett befejezte után a hatóság előtt fel nem tárt, elrejtett és eltitkolt készleteket a pénzügyőrség nyomozni fogja és az általa feltárt készletek a fennálló rendelkezések értelmében a kihágási eljárás során a törvény értelmében el fognak koboztatni. Az igénybevétel (rekvirálás) után betakarított készletekre és az állatlétszámban időközben történő csökkenés folytán előálló feleslegekre, ha azokat a tulajdonos a hatóságnál bejelenti, a jelen §. rendelkezései nem vonatkoznak. 6. §• A jelen rendelet alapján elrendelt igénybevétel végrehajtása körül eljáró hatóság kis- és nagyközségekben a főszolgabíró, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban, valamint Fiume városában és kerületében a polgármester, Budapest székesfővárosban a tanács. 7. §. Az átengedési kötelezettség felől panasz esetében elsőfokon a főszolgabíró, másod- és végső fokon a törvényhatóság első tisztviselője a takarmányozást intéző vármegyei bizottság meghallgatásával határoz. 8. §. A takarmány- és alomkészletek adásvétele iránt a jelen rendelet hatályba lépte előtt kötött és a jelen renedelet életbelépése előtt az árú átadásával még nem teljesített szerződéseket az eladónak csak a földmivelésügyi miniszter hozzájárulásával szabad teljesíteni s amennyiben a földmivelésügyi miniszter a hozzájárulást megtagadja, a szerződés hatályát veszti. A szállítási kötelezettség nem teljesítéséből vagy nem kellő teljesítéséből a jelen rendelet életbelépése előtt keletkezett igényeket a jelen §. rendelkezései nem érintik, a vevő azonban azok alapján teljesítést csak a jelen §. korlátái között követelhet. A jelen §. rendelkezései nem vonatkoznak azokra az ügyletekre, amelyeket takarmány- és alomkészletek adásvétele iránt a katonai igazgatás a jelen rendelet hatályba lépte előtt kötött. 9. §• A jelen rendelet alapján igénybevett takarmány- és alomkészletek átvételi és eladási árát a földmivelésügyi miniszter állapítja meg. 10. §. A törvényhatóság első tisztviselője az 1914: L. t.-c. 5. §-a és az 1915: XIII. t.-c. 2. §-a alapján a szükséghez képest bárkit kötelezhet az igénybevételnél való közreműködésre s az illetőket, valamint a 2841/1917. M. E. számú rendelet 2. §. alapján szervezett takarmányozást intéző vármegyei bizottság tagjait a 11. §. alapján befolyó összegből díjazza. A Takarmányforgalmi részvénytársaság bizományosainak, a bizományosok albizományosainak és mindezek ügynökeinek ezért a működéséért nekik szerződésszerüleg járó jutalékon felül külön terítés nem jár. 11- § A jelen rendelet alapján közszükségleti célokra átvett készletek után, amennyiben átvételük a községi vagy városi közegek közreműködésével történt, a Takarmányforgalmi részvénytársaság a törvényhatóság pénztárába métermázsánként 1 korona jutalékot fizet. Az e címen befolyó összeg elsősorban az igénybevételnél közreműködő és a 10. §. szerint díjazásra jogosult személyek díjazására fordítandó. Díjazásuk nem lehet kisebb, mint az a térítés, mely őket az 1914: L. t.-c. 6. §-a alapján megilleti. A fönmaradó többlet a törvényhatósági állattenyésztési alapra fordítandó. 12. §. « Aki a jelen rendelet, vagy a hatóságnak jelen rendelet alapján kibocsátott valamely rendelkezését megszegi' vagy kijátsza, vagy megszegésénél vagy kijátszásánál bármi módon közreműködik, az amennyiben cselekménye súlyosabb büntetető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán fölül a megállapított nyereség kétszeré- sével fölemelt összegig terjedhet. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a rendőri büntető eljárás során a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a följelentőt illeti, a többi része a fölmerült költségek levonásával a Hadirokkantak Segélyalapja javára fordíttatik. Nem lehet elkobozni azt a készletet, mely a birtokost a jelen rendelet értelmében a saját gazdasági szükséglet címén megilleti. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak, az államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Ez a rendelet f. évi október 3-án lépett életbe. Ehhez képest a Tanács elrendeli, hogy mindazon takarmány- és alomkészlet-tulajdonosok (állattartók, kereskedők, vállalkozók, üzemek, intézmények, intézetek, magánosok stb.), akiknek birtokukban a fenti rendelet I. §-ban felsorolt takarmány és alomféleségek bármily mennyiségben vannak, hogy összes készleteiket 1917. évi október hó 20-ig a közélelmezési ügyosztály takarmány alosztályában (V., Deák Ferenc-utca 14. I. em.) jelentsék be. A bejelentéshez szükséges űrlapokat a kerületi elüljáróságoknál díjmentesen lehet kapni. A kitöltött bejelentő űrlapok póstán ajánlva a takarmány alosztálynak a fenti határidőig beküldendők. Azt, hogy a takarmánytulajdonos a takarmány- és alomkészletéből saját gazdasági szükségletére mennyit tarthat vissza, a magyar királyi földmivelésügyi miniszter által kiadandó rendelethez képest az állatállomány figyelembevételével a Tanács fogja megállapítani. A takarmány- és alomkészlet tulajdonosa a gazdasági szükségleten felül maradó és a főváros Tanácsa által ezennel igénybevet ' takarmány-és alomkészletét más célra fel nem használhatja, fel nem dolgozhatja, el nem idegenítheti, hanem annak kellő megőrzéséről gondoskodni tartozik. A takarmány- és alomkészletben, vagy az állatállományban a bejelentés után történt változás, amely újabb beszerzés, avagy állatlétszám csökkenés folytán állott be, a takarmány alosztálynak haladéktalanul bejelentendő. Aki a jelen rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza, vagy megszegésénél vagy kijátszásánál bármily módon közreműködik, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntetés alá nem esik — kihágást követ el s hat hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A kihágás feletti bíráskodás a kerületi rendőrkapitányságok hatáskörébe tartozik. Budapest Székesfőváros Házinyomdája - 1917. A Székesfőváros Tanácsa.
