Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1917
K_1973.0536.1
1917. december 6. >23.275 >917—Vili. tan. szám. A Tanács az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető m. kir. miniszter úr ez évi november 12-én 123.622/1917—II. szám alatt kelt leiratának végrehajtásaképen és az 1915. évi november 23-án 4207. M. E. szám alatt kelt kormányrendelet alapján ez évi december hé fl-re (kedd) rendeli el. Az összeírásra szolgáló nyomtatványokat a kerületi elöljáróságok kézbesítő közegei december 8., 9. és 10-én minden házban szétosztják. A háztulajdonos kötelessége még a kézbesítés napján a ház összes lakásaiban vagy egyéb lakott helyiségeiben az összeíró-íveket szétosztani. Minden főbérlő tartozik a lakásában állandóan lakó minden egyént (felnőtt vagy gyermek, családfő vagy családtag, cseléd, albérlő stb.) az összeíró-ívben név- szerint felsorolni. Albérl6ky kik külön háztartást vezetnek (külön főznek), külön ívet tartoznak kitölteni. Csakis azokat szabad az összeírásba fölvenni, akik állandó budapesti lakosok és akik december ll-én a lakásban tényleg laknak. Vendégeket, avagy húzamosabb ideig Budapestről távollevőket az összeíró-ívbe fölvenni nem szabad. Intézetek (árvaházak, nevelő intézetek, szegényházak stb.) tagjait névszerint kell az összeíró-iven felsorolni. Kórházak ápoltjainak létszámát csak számokban kell feltüntetni. A kórházban lakó orvosi, ápoló és szolga (cseléd) személyzet azonban az összeíró-íven névszerint sorolandó fel. Az intézet vagy kórház épületében lakó alkalmazottak magánlakásairól, mint pld. igazgatói, gondnoki, orvosi, szolgai stb. lakás, egyenkint külön összeiró-ívet kell kiállítani s ezen íven csakis az illető magánháztartáshoz tartozó egyéneket kell kimutatni. Szállodákban és penziókban csakis ezeknek bennlakó alkalmazottjai, továbbá a szállodában és penzióban állandóan lakást bérlő budapesti lakók és családtagjaik írandók össze és pedig az ellátásban részesülő alkalmazottak egy közös összeíró-íven, a külön háztartást vezető alkalmazottak, valamint az állandó lakást bérlő lakók mindegyike külön íven írandók össze. A megszálló idegenek (vendégek) az összeírásba nem veendők fel. Katonai épületekben, melyek állandóan katonai célokra szolgálnak, az össze- író-ívek a katonai térparancsnokság útján osztatnak ki. Oly polgári jellegű épületekben, melyek csak a háború tartamára, tehát csak ideiglenesen szolgálnak katonai célokra, mint p. o. katonai kisegítő kórházzá vagy laktanyává átalakított iskola, gyári vagy más épületek, az összeíró-íveket az illető kerületi elöljáróság osztja szét, de csakis az ezen épületekben lakó polgári egyének (p. o. bennlakó iskolaigazgató, gyári gondnok stb.) részére, ellenben az ezen épületekben elhelyezett katonai népesség (katonák, betegek stb.) részére nem kell összeíróíveket szétosztani. Az összeíró-íveket a december fll-iki állapot szerint lelkiismeretes pontossággal és a valóságnak megfelelően kell kiállítani. A Tanács az összeírások helyességét a helyszínén eljáró közegei átján ellenőriztetni fogja. Ha valamely ház esetleg kevés összeíró-ívei kapott, a háztulajdonos tartozik a hiányzó íveket a kerületi elöljáróságtól azonnal beszerezni és kiosztani. A kitöltött íveket a háztulajdonos köteles december 12-én összegyűjteni, felülvizsgálni, a bejelentett háztartási tagok számát aláírásával igazolni, a ház összes összeíró-íveit a házi gyűjtő borítékba elhelyezni és ez utóbbinak rovatait megfelelően kitölteni. Az elüljárósági kézbesítők az összeíró-íveket december 13. és 14-én fogják beszedni. A Tanács által később megjelölendő naptól kezdve kedvezményes árú élelmicikkekre, amelyeket a hatóság esetleg forgalomba fog hozni, a háztartás egész havi jövedelmét az összeíró-íven a valóságnak megfelelően jelentsék be, de csak abban az esetben, ha a háztartás egész havi jövedelme a 400 koronát nem haladja meg. De nem kell jövedelmét bevallania annak, akinek egész havi jövedelme 400 koronát meghalad vagy pedig aki a kedvezményre nem tart igényt. Büntető rendelkezések. Aki az összeírás alkalmával nem állandó budapesti lakost, vagy nem létező, elhalt, elköltözött, avagy távollevő személyt jelent be, továbbá, aki olyasvalakit bejelent, aki más összelró-lvbe már felvétetett, nemkülönben, aki az összeírás helyességét vagy sikerét egyébként kijátssza, illetve veszélyezteti, úgyszintén az a háztulajdonos vagy megbízottja, aki az összeíró-íveknek kiosztása, felülvizsgálása, összegyűjtése és a hatóság részére való átadása iránt tett fenti rendelkezéseket megszegi, kihágást követ el és — amennyiben cselekménye súlyosabb elbírálás alá nem esik — az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A kihágások elbírálására elsőfokon a kerületi rendőrkapitányságok illetékesek. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁjA — 1917. A Székesfőváros Tanácsa. a népesség összeírását jk ír rí JT SS • ^ ^ _ p le" t* a fogyasztók körzeti beosztása (rayonálása) fog életbe lépni. E beosztás napjától kezdve a jegyrendszerhez kötött közszükségleti cikkeket csakis abban az üzletben lehet bevásárolni, amelyet a háztartás előzetesen választott és amelyhez ennek alapján a háztartás be lesz osztva. Ecélból a Tanács fölhívja a közönséget, hogy az összeírás alkalmával minden háztartás jelentse be azt az üzletet, ahol az új rendszer életbeléptével a jegyhez kötött cikkeket vásárolni akarja. Ezek a cikkek az összeíró-ív 3-ik oldalán hat csoportba vannak foglalva. Minden csoportra külön üzletet lehet választani; ha azonban valamely üzletben több csoportbeli cikk is kapható, úgy mindezekre ugyanazt az üzletet lehet választani. A Tanács figyelmezteti a közönséget, hogy az összeírás alkalmával lehetőleg azokat az üzleteket jelentse be, ahol eddig is rendszeresen vásárolt. Más üzlet bejelentése előtt ajánlatos az illető üzletben tudakozódni, hogy a kérdéses cikkek árúsltásával foglalkozik-e. A Tanács figyelmezteti továbbá a közönséget, hogy a szalonnát és zsírt ezentúl nemcsak a községi élelmiszerárusító üzletekben és a községi lóhússzékekben fogják árusítani, hanem azonkívül még 125 hentesnél is, akiknek névjegyzékét a Tanács külön hirdetményben teszi közhírré. Továbbá a kávét ezentúl minden cukorárusító üzletben is lehet vásárolni, a cukrot pedig minden kávéárusítónál. > Bevásárló üzletként a kereskedők (fűszeresek, szatócsok stb.), a községi élelmiszerárusító üzletek, a községi lóhússzékek, továbbá a tejcsarnokok fiókjai nemkülönben a fogyasztási szövetkezetek, valamint a hivatalok, gyárak vagy más vállalatok beszerzési csoportjai jelenthetők be, azonban mindig csak azokra a cikkekre, amelyeknek árusításával az illető kereskedő, szövetkezet stb. tényleg foglalkozik. A liszt és a kenyér nem tartozik az új körzeti rendszerbe, hanem azok továbbra is úgy vásárolhatók, mint eddig. Azok a háztartások, amelyek igényt tartanak azokra a
