Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1916
K_1973.0595.1.4
1916. november 28. 113.881 I9I6-VIII. tan. szám. Ä szappan és mosópor (szappanpori gyártása és forgalombahozatala. A tanács a m. kir. minisztériumnak 1916. évi november hó 17-én a szappan és mosópor (szappanpor) gyártása és forgalombahozatala tárgyában 3689/1916. M. E. szám alatt kibocsátott rendeletét az alábbiakban ezennel közhírré teszi. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: I. Szappan és mosópor (szappanpor) gyártása. 1. §. Szappant iparszerüleg előállitó vállalatok az 1916. évi november hó 26. napjától kezdve az Olaj- és Zsiradékügyi Bizottság (Budapest, V., Mária Valéria-utca 12. szám) külön engedélye nélkül csak a 2. §-ban megszabott minőségnek megfelelő szappant és mosóport (szappanport) állíthatnak elő és azt csak a jelen rendeletnek megfelelően hozhatják forgalomba. Másféle minőségű szappant és mosóport (szappanport) ezentúl a bizottság külön engedélye nélkül nem szabad sem előállitaniok, sem — a 12. §-ban emlitett készleteket kivéve — forgalomba hozniok. Bárki más csak a saját házi szükségletére állíthat elő szappant. Ehhez az Olaj- és Zsiradékügyi Bizottság engedélye nem szükséges, viszont azonban az iiyen szappant, még ha a jelen rendelet 2. §-ában megszabott minőségnek megfelelő is, csak az Olaj- és Zsiradékügyi Bizottság engedélyével és az általa megállapított feltételek mellett szabad forgalomba hozni. Ha az igy előállított készlet mennyisége 200 kg.-ot meghalad, a készletet haladéktalanul be kell jelenteni az emlitett bizottságnál. A szalonnának, zsirnak, vajnak és emberi élvezetre alkalmas más zsiradékoknak és olajoknak technikai célokra való felhasználásáról 1853 1916. M. E. szám alatt kiadott rendelet (1. a Budapesti Közlönynek 1916. évi juniushó 9. napján megjelent 132. számában) továbbra is hatályban marad. 2. §. Annak a szappannak, amelyet szappant iparszerüleg előállitó vállalatok az 1. §. első bekezdése szerint külön engedély nélkül előállíthatnak, friss állapotban legalább 30°|o és legfeljebb 36°/o elszappanositott zsírsavat, a mosópornak (szappanpornak) pedig, ha az zsákáruként kerül forgalomba, legalább 3°/o és legfeljebb 5°/o elszappanositott zsírsavat kell tartalmaznia. Dobozban vagy papircsomagolásban mosópor (szappanpor) csakis az előállitó vállalat eredeti csomagolásában hozható forgalomba. Ezen mosópornak (szappanpornak) azonban legalább 8% és legfeljebb 11% elszappanositott zsírsavat kell tartalmaznia. Az előállításhoz szükséges közelebbi útmutatást kérelemre a bizottság adja meg. Az Olaj- és Zsiradékügyi Bizottság meghatározhatja, hogy a jelen §-nak megfelelő szappan és mosópor (szappanpor) előállításához milyen minőségű töltő anyagot kell használni. Ennek bizottsági megállapításáig a töltőanyag szabadon választható. 3. S. A 2. §-nak megfelelően előállított szappant az eladás céljára % % vagy Vb kg.-os darabokra kell felosztani és minden egyes darabját „Hadiszappan“ felírással és az előállitó nevével, avagy az általa már előzőleg használt gyári jeggyel vagy védjeggyel kell ellátni. A szappant előállitó vállalat köteles a hadiszappan forgalomba hozatala előtt, abból egy mintadarabot az Olaj- és Zsiradékügyi Bizottságnak megőrzés végett beküldeni. 4. §. Kenhető nátron szappant készíteni tilos; káli szappant vagy a jelen rendelet 2. §-ában megszabott minőségtől eltérő minőségű mosószappant és mosóport (szappanport), továbbá borotvaszappant és illatosított (pipere) szappant csak az Olaj- és Zsiradékügyi Bizottság engedélye alapján szabad előállítani. II. Forgalombahozatal. 5. 8. A 2. §-nak megfelelő mosószappanért követelhető legmagasabb ár kilogrammonkint: a gyár részéről történő eladásnál.......................................3 K 80 f a részleteladásnál (a fogyasztóval való forgalomban) V2 kg.-os darabonkint............................................................... 2 „ 08 „ yy yy 1 „ 04- 52 A mosóporért (szappanporért) követelhető legmagasabb ár kilogrammonkint : a) zsákárunái: a gyár részéről történő eladásnál .....................................— K 80 f a részleteladásnál (a fogyasztóval való forgalomban) . 1 „ — „ b) az előállító vállalat eredeti doboz- vagy papircsomag*olásában: a gyár részéről történő eladásnál..................................... 1 K 50 f a részleteladásnál (a fogyasztóval való forgalomban). 2 „ — „ 6. §. Az Olaj- és Zsiradékügyi Bizottság az 5. §-ban megszabott árakat a szükséghez képest felemelheti vagy csökkentheti. A bizottság által megálla- ditott árakat a Budapesti Közlönyben közhírré kell tenni. 7. §. Az 1916. november 20. napjától kezdve az 1. §. első bekezdésében emlitett vállalatok szappant és mosóport (szappanport) csak azoknak adhatnak el, akikkel már az 1914. évben rendes üzleti összeköttetésben állottak. Hatóságoknak, közintézeteknek és kórházaknak, valamint fogyasztási szövetkezeteknek azonban az emlitett vállalatok akkor is szállíthatnak, ha velük előzetesen rendes üzleti összeköttetésben nem állottak. Ha a vállalat az ily rendelőknek a kívánt árut akár anyaghiány okából, akár más okból nem szállítja, köteles a megrendelőt figyelmeztetni, hogy megrendelésével az Olaj- és Zsiradékügyi Bizottsághoz fordulhat. 8. 8. Az I. §. első bekezdésében említett vállalatok kötelesek az 1916. évi december hó I. napján birtokukban levő hadiszappan mennyiségét a raktározás helyének megjelölésével az Olaj- és Zsiradékügyi Bizottságnál bejelenteni. Az 1917. évi január hónaptól kezdve pedig kötelesek minden hónapban a hónap I. napján meglevő készletüket bejelenteni. A bejelentéseket minden üzem és raktárhelyre nézve külön kell és pedig legkésőbb az illető hó 8. napjáig beterjeszteni. Postai beküldésnél a bejelentést legkésőbb a határidő utolsó napján kell postára adni. Az Olaj- és Zsiradékügyi Bizottság az előállító vállalatokon felül a szappanárusitó kereskedőket is — és pedig akár általában, akár közülök egyeseket — arra kötelezheti, hogy részletes kimutatást vezessenek arról, hogy hadiszappankészietükből 50 kg.-nál nagyobb mennyiségeket kiknek adtak el. 9. $ A jelen rendeletben foglalt rendelkezések megtartását az Olaj- és Zsiradékügyi Bizottság ellenőrzi. III. Vegyes és záró rendelkezések. 10. §. Törvényhatóságok, testületek, ipari vállalatok, amelyek alkalmazottaik részéra saját üzemükben szándékoznak mosószappant főzni, ezt csak az Olaj- és Zsiradékügyi Bizottság külön engedélyével tehetik; a gyártásnál és a szétosztásnál a bizottság utasításait pontosan megtartani kötelesek. 11. 8A 2. §-ban megszabott minőségtől eltérő mosószappant és mosóport (szappanport) csak 1916. évi december hó 31. napjáig bezárólag szabad forgalomba hozni. Az ilyen mosószappanért és mosóporért (szappanporért) követelhető legmagasabb ár 60°/o-os és ennél nagyobb zsirsavtartalomnál kiiogrammonkint 7 korona. Kisebb zsirsavtartalmu ily mosószappanért és mosóporért (szappanperért) csak aránylagosan kisebb ár követelhető. 12. §. Akinek 1917. évi január hó I. napján a 2. §-ban megszabott minőségtől eltérő minőségű mosószappanból vagy mosóporból (szappanporból) 50 kg.-ot meghaladó mennyiség van birtokában, feltéve, hogy ezen mennyiség saját háztartásának vagy üzemének félévi szükségletét — a háztartáshoz tartozó minden személy után fejenkint és havonkint 125 gramm szappant számítva — meghaladja, köteles feleslegét az Olaj- és Zsiradékügyi Bizottságnál legkésőbb 1917. évi január hó 15. napjáig bejelenteni. A készlet birtokosa köteles ezt a felesleget a II. §-ban megáliapitott legmagasabb árnak megfelelő ár mellett az Olaj- és Zsiradékügyi Bizottság rendelkezésére bocsátani. 13. §. A jelen rendelet hatálybalépte előtt kötött és e rendelet rendelkezésével ellentétben álló szerződések, amennyiben a jelen rendelet életbelépése előtt még nem teljesittettek, hatályukat vesztik. Azokat az igényeket, amelyek a szerződés nem teljesítéséből a jelen rendelet életbelépése előtt keletkeztek, az előbbi bekezdés hatálya rém érinti; a vevő azonban nem követelhet teljesítést, hanem csak kártérítést. Oly szerződéseknél, amelyeket részletekben kell teljesíteni, a jelen első bekezdésének hatálya csak azokra a részszolgáltatásokra vonatkozik, amelyeket a jelen rendelet hatályának ideje alatt kellene teljesíteni. 14. §. Szappant és mosóport (szappanport) nem postai polgári forgalomban, közforgalmú vasúton, vagy pedig hajón vagy gépkocsin vagy tengelyen a város vagy község területén kívül eső helyre, csak a kereskedelemügyi miniszter engedélyével (szállítási igazolvány) szabad szállítani. Közforgalmú vasúti és hajózási vállalatoknak szappant és mosóport (szappanport) fuvarozás vagy tárolás végett csak úgy szabad elfogadniok és átvenniök, ha a feladó a fuvarlevéllel együtt a szállítási igazolványt is beszolgáltatja. A szállítási igazolványt a fuvarlevélhez hozzá kell fűzni és az árút felvevő állomás annak jeléül, hogy az igazolvány szállításhoz használtatott és újból nem használható, köteles azt a feladási állomás keletbélyegzőjével lebélyegezni. A szállítási igazolvány kiállítását a Magyar Olaj- és Zsiripari Központ Részvény- társaság (Budapest, V., Vilmos császár-út 33. sz.) útján keli kérni. 15. § A kereskedelemügyi miniszter a jelen rendelet alól indokolt esetben kivételeket engedhet. 16. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1916. — Aki a jelen rendelet I—13. §-ainak valamely rendelkezését megszegi, vagy megszegésénél bármi módon közreműködik, továbbá az, aki szappant vagy mosóport (szappanport) e rendelet ellenére közforgalmú vasúton igazolvány nélkül fuvarozásra felad, vagy aki szappant vagy mosóport (szappanport) hajón vagy gépkocsin vagy tengelyen szállít vagy szállíttat, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el s hat hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért az alkalmazandó pénzbüntetés 2000 koronán felül a megáliapitott nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Azon készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a kihágási eljárás során a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egy ötödé a feljelentőt, többi része, a felmerült költség levonásával, a rokkant katonák segélyalapját illeti. Nem lehet elkobozni azt a készletet, amely a tettest vagy részest a 13. §. szerint házi szükséglet címén megilleti. ' E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországokban e kihágás miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el. 17. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe, Hatálya, amennyiben a rendelet a magyar szent korona országainak egész területére kiterjedő törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát-Szlavonországra is kiterjed. A Horvát-Szlavonorszá- gokra kiterjedő rendelkezéseket, amennyiben végrehajtásuk nem a központi kormányt illeti, a bán hajtja végre. Székeslöváros Tanácsa.
