Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1916
K_1971.1062.1
1916. november 14 105.184 1916—Vili. szam* A Tanács a m. kit. minisztériumnak 1915. évi november hó 24-én a-4207/1915. M.JE. szám alatt kelt rendelete alapján a főváros népességének, valamint a fontosabb élelmicikkek, névszerint a liszt, bab, borsó, lencse; rizs,.cukor, kávé, zsír, vaj és egyéb ételzsír, burgonya, úgyszintén a szappan és petróleum készleteknek folyó évi november hó 19-én (vasárnap) történő összeírását elrendeli. Az összeírás és bejelentés kötelezettsége kiterjed úgy a háztartási, valamint az ipari és kereskedelmi üzletek és vállalatok készleteire. A petróleum készletek összeírása a háztartásokra nem terjed ki. Az összeírásra szolgáló nyomtatványokat a kerületi elüljáróságok kézbesítő közegei november hó 16., 17., 18-án minden házban szétosztják. Minden ház egy gyűjtőboritékot és megfelelő mennyiségű fehér színű (háztartási) és szürke szinű (üzleti) osszefréfvet kap. A háztulajdonos kötelessége ezen összeíróíveket házának minden lakásában vagy egyéb lakott helyiségeiben még aznap kiosztani és a lakókat az összeíróíveknek pontos és lelkiismeretes kitöltésére felhívni. Ha valamely ház esetleg kevés összeíróívet kapott volna, avagy gyűjtőboritékot és összeíróívet nem osztottak volna ki, a háztulajdonos tartozik a hiányzó íveket a házára illetékes lisztbizottságtól azonnal beszerezni és kiosztani. Minden háztartás, valamint minden bejelentésre kötelezett kereskedő és gyáros vagy iparos tartozik a kiosztott összeíró ívek minden pontját a november 19-én (vasárnap) déli 12 órakor fennállott állapotnak megfelelőig lelkiismeretesen kitölteni és saját érdekében különösen arra ügyelni, hogy a háztartási összeírásból a lakásban állandóan lakó egyének közül senki ki ne maradjon, másrészt, hogy a háztartási és üzleti készletek mennyiségét az íven pontosan kitüntessék. A Tanács a bevallások helyességét úgy a magánháztartásokban, mint az üzletekben és egyéb helyeken ellenőriztetni fogja. A háztulajdonos tartozik a kitöltött összeíróíveket november hé 20-án begyűjteni, azokat gondosan átnézni, szükség esetén helyesbíttetni és ha azok kifogástalan állapotban együtt vannak, a gyüjtőboritékba helyezni és a boríték rovatait kitölteni. A gyűjtőboritékokat a kézbesítők november 21-én és 22-én beszedik. A népesség összeírása. A népesség összeírása fehér összeíróíven történik. Az összeírás kötelezettsége csakis az állandó budapesti lakosokra vonatkozik. Minden lakásban külön összeíróívet kell kiállítani a főbérlőről, minden egyes albérlőről és minden egyes ágyrajáróról. A főbérlő családtagjait a főbérlő ívén, az albérlők családtagjait az illető albérlők ívein, az ágyrajárók családtagjait az illető ágyrajárók ívein kell kimutatni. A menekülteket, valamint a magánlakásokban és intézeti háztartásokban lakó vendégeket az összeíróívekbe fölvenni nem szabad. Intézetek (árvaházak, nevelőintézetek, szegényházak stb.) tagjait az intézet vezetője névszerint tartozik az összeíróíven felsorolni. Kivételt csak a kórházak képeznek, amelyek számokban tüntetik fel az intézeti tagok létszámát. Az intézeti épületekben lakó alkalmazottak magánlakásairól! mint pl. igazgatói, gondnoki, orvosi, szolgai stb. lakás, külön-külön összeíróivet kell kiállítani s ezen csakis az illető magánháztartáshoz tartozó egyéneket és ezeknek élelmicikk-készleteit kell kimutatni. Szállodákban és penziókban csakis ezeknek bennlakó alkalmazottjai, továbbá a szállodában és penzióban állandóan lakást bérlő budapesti lakók és családtagjaik írandók össze és pedig az ellátásban részesülő alkalmazottak egy közös összeíróíven, a külön háztartást folytató alkalmazottak, valamint az állandó lakást bérlő lakók mindegyike külön íven írandók össze. A megszálló idegenek (vendégek) az összeírásba nem veendők fel. Katonai épületekben, melyek állandóan katonai célokra szolgálnak, az összeíróívek a katonai térparancsnokság útján osztatnak ki. Oly polgári jellegű épületekben, melyek csak a háború tartamára, tehát csak ideiglenesen szolgálnak katonai célokra, mint p. o. katonai kisegítő kórházzá vagy laktanyává átalakított iskola, gyári vagy más épületek, az összeíróíveket az illető kerületi elüljáróság osztja szét, de csakis az ezen épületekben lakó polgári egyének <p. o. bennlakó iskolaigazgató, gyári gondnok stb.) részére, ellenben az ezen épületekben elhelyezett katonai népesség (katonák, betegek stb.) részére nem kell összeíróíveket szétosztani. A háztartási készletek bejelentése. Úgy a magán, mintáz intézeti háztartásoknak a bejelentés kötelezettsége alá eső cikkekből meglévő készletei a fehér (háztartási) íven jelentendők be. Ha e készletek a rendes háztartási szükséglet mérvét meghaladják, akkor azokról külön (szürke) összeíró ív állítandó ki. Üzleti készletek összeírása. Mindazok az üzlettulajdonosok, iparosok és gyári vállalatok, amelyeknek saját vagy alkalmazottaik céljára az elől felsorolt cikkekből vagy petróleumból készleteik vannak, vagy e cikkek valamelyikének előállításával, feldolgozásával vagy forgalomba hozatalával közvetve, vagy közvetlenül foglalkoznak: készleteiket az e célra szolgáló szürke (üzleti) összeíró íven tartoznak bejelenteni és azt annak a háztulajdonosnak átadni, akinek házában laknak, tekintet nélkül arra, hogy üzletük ugyanabban a házban avagy másutt a főváros területén van-e. Akinek bejelentendő készlete nincsen, tartozik ezt a körülményt az összeíró ív megfelelő rovatában feltüntetni. Aki nem kereskedő, gyáros vagy iparos, de a házi szükségletet meghaladó készlete van, ezt a készletét egészében az üzleti készletek bejelentésére szolgáló (szürke) íven tartozik bejelenteni. Az összeíró íven egyenkint, a hely megjelölésével, sorolandók fel mindazon üzleti és egyéb helyiségek, melyekben a bejelentő félnek bejelentés alá eső készletei vannak, vagyis a főváros területén bárhol elhelyezett készletei egy összeíróíven tüntetendők fel és a bejelentett készletek helyiségenkint a mennyiségek megjelölésével részletezendők. Azon épületekben, ahol olyan üzletek, raktárak stb. vannak elhelyezve, amelyeknek tulajdonosa nem lakik ugyanott, a háztulajdonos tartozik gondoskodni arról, hogy ezen üzletek, raktárak stb. után is egy-egy szürke (üzleti) összeíróív állíttassék ki. Ezen összeíróíven azonban csakis az üzlet fekvése és tulajdonosának neve, továbbá a tulajdonos lakása tüntetendő fel, vagyis az összeíróív I. 2. pontjai töltendők ki. A háztulajdonos felel azért, hogy a házban lakó üzletemberek nemcsak fehér összeíróíven magán háztartásuk készleteit jelentsék be, hanem szürke összeíróívet is töltsenek ki, mely az üzleti készleteik bejelentésére szolgál. A szürke (üzleti) összeíró íven ki kell mutatni azokat a készleteket is, amelyeket a főváros utalványozott ki az illető üzlettulajdonos részére árusítás avagy feldolgozás illetve felhasználás céljából. Társas cégek a közös üzlet készleteiről csakis egy szürke (üzleti) ívet tartoznak kiállítani, a készlet bevallásáért azonban a társas cég valamennyi tagja egyetemlegesen felelős. Részvénytársaságok készleteinek a bevallásáért a társaság ügyvezető igazgatója (vezérigazgató) felelős. A malmok, a fővárosi közraktárak, valamint a vasúti- és hajózási vállalatok csakis a saját, vagy alkalmazottaik tulajdonát képező készleteket tartoznak (szürke íven) bejelenteni. Büntető határozatok. Aki a fenti rendelkezések ellen vét, vagy azokat kijátssza, továbbá aki a hatóságot hamis adatok bevallásával félrevezeti, vagy az adatok bevallását megtagadja, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a értelmében 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. E kihágások elbírálására a m. kir. államrendőrség illetékes. h Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros Házinyomdája — i9i6. —
