Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1916
K_1971.1025.1.2
A Tanács a m. kir. minisztériumnak 1915. évi. december hó 27-én 4586/1915. M. E. szám alatt kelt rendelete alapján a következőket rendeli el: I. A liszt- és kenyérjegyeket ezentúl a folyó évi november 19-én tartott népesség- és készletösszeírás eredménye alapján kell kiosztani. A jövőben tehát liszt- és kenyérjegyeket csakis azon állandó budapesti lakosok részére szabad a házakban kiosztani, akiket a november 19-iki összeírás alkalmával mint liszttel el nem látottakat jelentettek be. 2 A háztulajdonos, illetőleg a lisztbizottságnál bejelentett megbízottja felelős azért, hogy a házban mindenkor csakis annyi liszt- és kenyérjegy osztassék ki, ahány arra jogosult állandó budapesti lakos a házban tényleg lakik és hogy a jegykiosztáskor felesleges jegyeket a lisztbizottságnak azonnal visszaadja. 3. Vendégek, menekültek és Budapestre érkező más idegenek, (akár vidékiek, akár külföldiek) akik nem szállodában, hanem magánlakásban, penzióban vagy bárhol másutt szállnak meg, liszt- és kenyérjegyért az illetékes lisztbizottságnál jelentkezni tartoznak és ott Törzslapot kell kiállítaniok. A Törzslapot, az abban foglalt adatok valódiságának igazolásául a háztulajdonossal kell aláíratni, aki azt sajátkezű aláírásával ellátni tartozik. A lisztbizottság e jelentkezők részére — naponkint és személyenkint 24 dekagramm lisztfogyasztás alapul vételével — legfeljebb egy hétre szóló jegyet adhat ki, még pedig személyenkint egy Pótjegyet és kiegészítésképen megfelelő számú Napi kenyérjegyet. Amennyiben az idegen egy hétnél tovább tartózkodik itt, további jegyet csakis a háztulajdonos újabb igazolása alapján kaphat. 4. A szállodákban megszálló vendégek az eddigi rendhez képest továbbra is naponkint egy darab Napi kenyérjegyet kapnak a szálloda tulajdonosa útján. A szálloda tulajdonosa felelős azért, hogy a szállodája részére rendelkezésre bocsátott kenyérjegyek kizárólag'csakis a tényleg megszállt vendégek részére használtassanak fel és naponkint és személyenkint csakis egy kenyérjegy osztassék ki. 5. A liszt- és kenyérjegyek legközelebbi kiosztásával kapcsolatban folyó évi december 2-án Ellenőrző-lapok osztatnak ki a házakban. Az Ellenőrző lapot és annak szelvényét a háztulajdonos azonnal kitölteni és sajátkezűleg aláírni tartozik. A jegykiosztó közeg az Ellenőrző lapot átvennni, az átvételt az Ellenőrző lap szelvényén aláírásával igazolni és ezt a szelvényt a háztulajdonosnak visszaadni köteles. Amennyiben a jegykiosztás alkalmával a háztulajdonos nem volna a házban, a jegykiosztó közeg az Ellenőrző lapot a háztulajdonos részére hátrahagyja, a háztulajdonos pedig tartozik az Ellenőrző lapot 24 éra alatt az illetékes iisztbizottsághoz kellően kitöltve és aláírva visszaküldeni. A lisztbizottság az átvételt a szelvényen a bemutatás alkalmával azonnal igazolja és a szelvényt a háztulajdonosnak visszadja. A háztulajdonos az Ellenőrző lap aláírását csak abban az esetben bízhatja a megbízottjára (házgondnokra, házfölügyelöre stb.) ha ő maga nem lakik a házban, vagy ha a háztulajdonos jogi személy (hatóság, testület, részvénytársaság stb.) 6. A liszt- és kenyérjegyeknek a házakban való átvételére ezentúl csak a háztulajdonos vagy a házban lakó megbízottja lesz jogosult^ aki e jogosultságát az Ellenőrző szelvény felmutatásával igazolja. 7. Az Ellenőrző szelvényt a háztulajdonos vagy megbízottja megőrizni és minden jegykiosztás alkalmával felmutatni tartozik. Ha a háztulajdonos vagy megbízottja személyében változás áll be, az új háztulajdonos (vagy az új megbízott) az Ellenőrző szelvényt az illetékes lisztbizottsághoz visszaszolgáltatni tartozik, mely az új tulajdonossal (új megbízottal) új Ellenőrző lapot állíttat ki. 8. Szabadságolt katonáknak a lakásukra nézve illetékes lisztbizottságnál kell jelentkezniük, ahol a szabadságlevelüknek felmutatása mellett az itt tartózkodásuk tartamára, de egyszerre legfeljebb egy hétre szóló jegyet kaphatnak és pedig személyenkint napi 24 dekagramm lisztfogyasztás alapul vételével, egy Pótjegyet és kiegészítésképen megfelelő számú Napi kenyérjegyet. 9. Aki Budapest területén lakását változtatja, az a régi lakásából való kiköltözést az ezen lakás szerint illetékes lisztbizottságnál az ott kapható Lakásváltozási bizonylat kitöltésével, valamint a rendőrségi kijelentő lap felmutatásával igazolni tartozik. A lisztbizottság az illető háztartást a kiosztási jegyzékéből törölni tartozik, a felet pedig összeíró ívének másolatával, valamint a lebélyegzett Lakásváltozási bizonylattal azon lisztbizottsághoz küldi, melynek területén az új lakás fekszik. Az új lakás szerint illetékes lisztbizottság ezen okmányok és az új bejelentő lap alapján nyilvántartásába felveszi a háztartást és a lakásváltozás bejelentésének megtörténtét a Lakásváltozási bizonylaton igazolja. Az új lakás szerint illetékes lisztbizottság senkit sem vehet fel nyilvántartásába, aki a régi lakásból való elköltözését a fenti módon szabályszerűen be nem jelentette. 10. Haláleset vagy vidékre költözés a lakás szerint illetékes lisztbizottságnak azonnal bejelentendő. A bejelentésre elsősorban a háztartás feje, másodsorban a háztartás felnőtt tagjai kötelesek. Ha a bejelentés elmulasztásáról a háztulajdonos vagy a házfelügyelő (házmester) tudomást szerez, úgy a bejelentésre ő köteles. II. Ezek a rendelkezések ez évi december 2-án lépnek életbe. 12. Aki a fenti rendelkezéseket megszegi vagy azokat kijátssza, ha cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kihágások elbírálása a kér. rendőrkapitányságok hatáskörébe tartozik. Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1916. — 1916. november 28. Vendégek és lakásváltozások bejelentése.
