Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1916

K_1971.1022.1

A tanács a belügyminiszter úrnak 1916. évi március hó 5-én 22.601/1916. szám alatt kelt rendelete alapján a kenyér- és süteménynemüeknefc forgalomba hozatalát folyó évi szeptember hó 3-tól {vasár­naptól) kezdve a következőképen szabályozza: A rendes kenyér legmagasabb ára. 1. A buzakenyérlisztböl és esetleg burgonya hozzáadásával készült kenyér legmagasabb ára kilogrammonkint 52 fillér. f 2. A vendéglői, kávéházi és más étkezési üzletekben kiszolgáltatott kenyéradagok legmagasabb árai, és pedig 4 dekagrammos adag kenyér ára 3 fillér, 8 dekagrammos adag kenyér ára 5 fillér. Betegek fogyasztására szánt különleges kenyér. 3. Betegek fogyasztására szánt kenyeret, nevezetesen aleuronat kenyeret, vagy pedig Graham kenyeret, valamint általában a rendes barna búzakenyértől eltérő minőségű vagy elnevezésű bármilyen más kenyeret csakis a tanács előzetes engedélyével és ezen engedélyben kikötött föltételek mellett szabad készíteni, árusítani vagy egyébként forgalomba hozni. 4. Az aleuronat vagy a Graham kenyeret az engedélyes sütőiparos csakis saját elárusító üzleteiben és közvetlenül a fogyasztóközönség részére árusíthatja. Kávéház, vendéglő, buffet, egyesületi vagy más étkezde, penzió, kifőző, kávémérő vagy bármiféle más üzletben ilyen kenyeret árusítani, illetve kiszolgáltatni tilos. 5. Az aleuronat vagy a Graham kenyeret 16 deka súlyú egész cipókban kell árusítani, a cipó felső felületén pedig papírcímkét kell alkal­mazni, amelyen a kenyér neve (Aleuronat kenyér, Graham kenyér) és a sütőiparos cége meg van jelölve. 6. Aleuronat kenyér elnevezés alatt csakis olyan kenyeret szabad készíteni és forgalomba hozni, amely fehér búzalisztből és legalább 10% sikérliszt (a buzakeményítő gyártásánál nyert és aleuronatnak nevezett melléktermék) hozzáadásával állíttatott elő. Graham kenyér elnevezése alatt csakis olyan kenyeret szabad készíteni és forgalomba hozni, amely kizárólag Graham lisztből (a korparészek elkülönítése nélkül kiőrölt teljes búzalisztből) állíttatott elő. 7. Az aleuronat és Graham kenyér legmagasabb eladási árai a következők: 1 cipó 06 deka) aleuronat kenyér 30 fillér, 1 cipó 06 deka) Graham kenyér 20 fillér. 8. Az aleuronat vagy a Graham kenyeret kizárólag csakis a főváros által e célra kiadott és Budapesti betegek kenyérjegye elnevezésű kenyérjegy ellenében szabad árúsítani vagy vásárolni. 9. Ezt a különleges kenyérjegyet csak azok részére szabad kérni, valamint kiadni, akikre nézve gyomor- vagy cukorbajuk miatt ezen kenyér élvezete feltétlen életszükséglet. Az ilyen betegek a kezelő orvosuknak bizonyítványa alapján, melyet a beteg lakása szerint illetékes kerületi tisztiorvos igazoló záradékkal látott el, a lakásuk szerint illetékes lisztbizottságtöl megkaphatják a Budapesti betegek kenyérjegyét. Ez a jegy csakis a rendes liszt- és kenyérjegy visszaszolgáltatása ellenében adatik ki az orvosi bizonyítvány bevonása mellett, mely utóbbi állandóan a lisztbízottságnál marad, 10. Ha a Budapesti betegek kenyérjegyének érvénye korábban lejár, mint a mennyi időre a különleges kenyér használata az orvosi bizonyítvány szerint javasoltatott, úgy a lejárt jegy fejrészének és a már kiosztott új liszt- és kenyérjegynek beszolgáltatása mellett a lisztbizottság új jegyet ad ki. Amennyiben a beteg a régi jegy fejrészét nem tudná visszaszolgáltatni, csakis új orvosi bizonyítvány ellenében kaphat új jegyet. 11. A Budapesti betegek kenyérjegye napi 24 dkg. kenyérre szól. Ezzel a jeggyel együtt a beteg Pótjegyet is kap, mely naponkint 6 dkg liszt vásárlására jogosít. 12. Az orvosi bizonyítvány kiállításához használandó űrlapok a gyógyszertárakban vagy a lisztbízottságnál díjmentesen kaphatók. 13. A betegek kenyérjegyét csakis annak részére szabad fölhasználni, akinek részére az engedélyeztetett. 14. A Budapesti betegek kenyérjegye kizárólag betegek fogyasztására szánt kenyér vásárlására jogosít s ilyen jegy ellenében más kenyeret avagy pedig lisztet vásárolni vagy eladni tilos. 15. Aleuronat vagy Graham kenyér készítése céljára kiutalt lisztet más célra fölhasználni nem szabad. Az e címen kapott liszttel az engedélyes sütöiparos a központi liszthivatalnak (IV., Szervita-tér 8.) külön elszámolni tartozik. Élesztős tésztából készült sütemény tilalma. \ | 16. Élesztő hozzáadásával készült tésztából bármilyen süteményt, ideértve a kétszersültet és perecet is, tekintet nélkül arra, hogy a süte­ményhez mennyi liszt használtatik fel, közfogyasztás céljára előállítani, árúsítani, vagy egyébként forgalomba hozni tilos. 17.. Az élesztő nélkül készíthető cukrászsütemények közül is csak olyat szabad készíteni, árúsítani vagy egyébként forgalomba hozni, amelyben a liszt kevesebb, mint a sütemény tésztaanyagának 50%-a. A liszt mennyiségének megállapításánál a süteményhez használt töltelék és díszítő anyag (leöntés) figyelembe nem vehetők. Büntetések. 18. Aki a fenti rendelkezések ellen vét, vagy azokat kijátssza, kihágást követ el és az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján 2 hónapig terjedhető elzá­rással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kihágások elbírálására a kér. rendőrkapitányságok illetékesek. 19. A fenti rendelkezések ellen vétő sütő- vagy cukrásziparosnak a tanács lisztet nem fog utalványozni. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1916. — 1916. augusztus 29. forgalomba hozatalának újabbi szabályozása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom