Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1915
LTSZN_0004
A tanács a m. kir. belügyminiszter úrnak 1915. íví december hó 31-én 156.077. szám alatt kelt rendelete olytán a m. kir. minisztériumnak alábbi rendeletét teízi közhírré: A m. kir. minisztériumnak 45H6/1915. M. E. számú rendelete a liszt- ás kenyérfogyasztásnak szabályozásáréi. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §. Az 1916. évi január hó 10. napjától kezdődőleg a 2. §-ban említett személyek kivételével, bárkinek naponkint és fejenkint búza-, rozs- vagy árpalisztből, vagy e gabona- nemüeK keverékéből előállított lisztből legfeljebb 24-0 grammot szabad fogyasztania. Ntihéz testi munkával foglalkozók részére a közigazgatási hatóság (8. §.) s úgy ezek, n,jnt olyanok részére, akiknél azt valamely más ok szükségessé teszi, a belügyminiszter az I. bekezdésben meghatározott naponkinti és fejenkinti mennyiséget legfeljebb 300 |ramm lisztre felemelheti. A hatóságnak az előbbi bekezdés alapján tett rendelkezését a belügyminiszter ~r':'-------^változtathatja. h rendelet szempontjából 7 gramm kenyeret 6 gramm lisztnek kel; számítani. 2. §. rr _ Őstermeléssel foglalkozók naponkint és fejenkint búza-, rozs- vagy árpalisztből, vagy e gabonaneműek keverékéből előállított lisztből legfeljebb 400 grammot használhatnak fel. 3- §Az I. és a 2. §. szerint felhasználható lisztmennyiséget mindenki elsősorban saját meglevő liszt- vagy gabonakészletéből köteles fedezni. 4- §. Búza-, rozs- és árpalisztet, valamint e gabonaneműek keverékéből előállított lisztet, továbbá az ilyen lisztneműekből előállított kenyeret az 1916. évi január hó 10-ik napjától kezdve csak a közigazgatási hatóság (8. §.) által kibocsátott liszt- és kenyérfogyasztási igazolványok ellenében szabad forgalomba hozni, elidegeníteni vagy vásárolni. Ezen rendelkezés alól a belügyminiszter a szükségnek megfelelőleg kivételeket engedhet. 5. §. A liszt- és kenyérfogyasztási igazolványokra vonatkozó közelebbi rendelkezéseket a közigazgatási hatóság (8. §.) állapítja meg. Ezeket a rendelkezéseket a belügyminiszter bármikor megváltoztathatja. A liszt- és kenyérfogyasztási igazolványok rendszeresítésével fölmerülő kiadásokat a törvényhatóságok fedezik. A belügyminiszter elrendelheti, hogy egyes törvényhatóságok egész területükre vagy annak egyes részeire vonatkozólag kölcsönösen érvényes liszt- és kenyérfogyasztási igazolványokat állapítsanak meg. 6. §. A közigazgatási hatóság (8. §.) köteles a liszt- és kenyérfogyasztási igazolványok életbeléptetéséhez szükséges adatok bejelentését a belügyminiszter utasítása szerint elrendelni. Liszt- és kenyérfogyasztási igazolványra csak annak és olyan mértékben van igénye, akinek és amilyen mértékben a tulajdonában levő liszt- vagy gabonakészlet az általa ezen rendelet értelmében fölhasználható lisztmennyiséget nem fedezi. Azok, akik rendszeresen ételeknek kiszolgáltatásával ipar- vagy keresetszerűen foglalkozó üzletekben, üzemekben, intézetekben, vállalatokban stb. étkeznek, csak kenyérfogyasztási igazolványra tarthatnak igényt. 7. §. Ételek kiszolgáLatásával ipar- vagy keresetszerűleg foglalkozó üzletek, üzemek, intézetek, vállalatok stb. kenyeret csak az általuk bevont kenyérjegy-szelvények ellenében az azokon feltüntetett kenyérmennyiségnek megfelelő mértékben szerezhetnek be. Liszttel pedig, amennyiben hatósági ellátásra igényük van, a hatóság előtt beigazolandó rendes vendégforgalmukhoz képest látandók el az I. §-ban megállapított rendelkezés által meghatározott arányban. 8. §. Az előző fokban említett hatósági rendelkezéseket vármegyékben és törvény- hatósági joggal felruházott városokban a törvényhatóság első tisztviselője, Budapesten a városi tanács teszi meg. A rendezett tanácsú városokra nézve az alispán előterjesztésére a b el ü gy mir is ZÍ6 P a polgármestert bízhatja meg az eljárással. 9- §• Akinek az I. és a 2. §. szerint 1916. évi augusztus hó 16. napjáig számítandó házi szükségletét, továbbá a fennálló rendeletek szerint 1916. évi augusztus hó 16. napjáig számítandó gazdasági szükségletét meghaladó gabona- vagy lisztkészlete van, az készletének a házi vagy gazdasági szükségletét meghaladó részét a közigazgatási hatóság (8. §.) fölhívására köteles a hatóságilag megállapított legmagasabb áron készpénz- fizetésért a lakosság lisztellátási céljára a hatóság rendelkezése szerint átengedni. Ez a rendelkezés nem érinti a 3.925/1915. M. E. számú rendelettel elrendelt igény- bevétel hatályát és az idézett rendelettel igénybe vett liszt- és gabonakészleteket ehhez képest a Hadi Termény-Részvénytársaság részére kell kiszolgáltatni. Gabonakészletek birtokosai a jelen rendelet I. és 2. §-ában meghatározott lisztszükségletük fedezésére annyi gabonát tarthatnak vissza, amennyi az illető lisztmennyiség előállításához az esetleg természetben kiszolgáltatandó őrlési díj, az elporlás, a korpa és a hulladék számbavételével szükséges. 10. §. Aki a jelen rendelet rendelkezéseit, vagy a hatóságnak a jelen rendelet alapján kibocsátott rendelkezéseit megszegi, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1914: L. t.-c. 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Arra a liszt- és gabonakészletre nézve, amelynek tekintetében a kihágást elkövették, a rendőri büntető eljárás során a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készletet a belügyminiszter által megjelölt közélelmezési célokra kell fordítani. Az elkobzott készlet értékéből a rendőri büntető eljárás során felmerült azt az eljárási költséget, amely a hatóságot terheli, ennek javára meg kell téríteni. Az I. bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. II. §. Ez a rendelet 1916. évi január hó 10. napján lép életbe. A belügyminiszter egyes rendelkezésekre vagy az ország területének egyes részeire nézve az életbelépés tekintetében másként rendelkezhetik. A rendelet hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki. Budapest, 1915. évi december hó 27. napján. Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. A fenti kormányrendelet végrehajtása tárgyában szükséges rendelkezéseknek közhírré tétele iránt a tanács külön fog intézkedni. udapesten, 1915. évi december hó 31-én. 0 kesfőváros T anácsa
