Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1915
K_1971.1026.1
B. 28.649 1915—Vili. tan. szám. V: |Í Budapest székesfőváros tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy a m. kir. minisztériumnak 1915. évi február hó 17-én 649/1915. M. E. szám alatt a búza- és rozsliszt kímélése tárgyában kelt rendelete a m. kir. belügyminiszter úr 1915. évi március hó 15-én 31.002/1915—III. sz. a. kelt rendelete értelmében Kenyér, kenyérneműek, vagy más sütemények előállításával ipar- vagy keresetszerűen foglalkozó vállalatok, üzemek, üzletek vagy egyének az 5. §. rendelkezései alá nem eső kenyérnek, kenyérneműnek, vagy más süteménynek előállításához búza-, vagy rozslisztet vagy ezeknek árpaliszttel való keverékét csak úgy használhatják, továbbá a már elkészített tésztát meg- sütésre csak akkor fogadhatják el, ha a felhasznált lisztmennyiségnek legalább 50%-a tengeriliszt. 2. §. c >j /Olyjin kfsny^t, kenyérnemütvagy más ?ütemet,, amelynek. eft#U-, tásához búza- vagy rozslisztet az I. §-bán megái lapított aránynál nagyobb mennyiségben használtak fel, tilos forgalomba hozni, kivéve ha az 5. §-ban megállapított kivételek alá esik. Az I. §. rendelkezéseinek megfelelő arányú keverékből előállított kenyeret, kenyérneműt vagy más süteményt, ha súlya kisülve 50 grammnál nagyobb, csak a sütés befejezésétől számított 24 óra eltelte után szabad forgalomba hozni. 3. §. A belügyminiszter az I. és 2. §-ban foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg olyan helyekre nézve, ahol tengeriben hiány van. Ilyen esetben a kenyérhez, kenyérneműhöz, vagy más süteményhez a búza-: vagy rozslisztet oly arányban kell felhasználni, hogy az egész keverékben legalább 25°io burgonya legyen. 4- §• Az I. és 3. §-nak a búza-, rozs-, árpa- és tengeriliszt, valamint a burgonya keverési arányára vonatkozó rendelkezéseit a belügyminiszter a törvényhatóság első tisztviselőjének felterjesztésére — a törvényhatóság egész területén vagy egy részén — a magánháztartásokra is kötelezőknek állapíthatja meg. í .WJ ií,; 5 §Az I. és 2. §-ok rendelkezései alá nem esik: »J az a cukrászsütemény, amelyben az előállításához felhasznált összes anyagokból a liszt nem éri el az egész mennyiség 500|o-át; a búza-, rozs- vagy árpaliszt felhasználása nélkül előállított mindennemű sütemény; C) a pékiparban előállíttatni szokott vizes zsemlye; < vizes zsemlyét azonban naponkint csak egyszer abban az időben szabad előállítani, amelyet erre községekben a főszolgabíró, rendezett tanácsú és törvényhatósági jogú városokban, valamint Budapest székesfővárosban (éfá^Bume városában és kerületében a városi tanács — a község vagy város egész területére egységesen — megállapít; d> az a sütemény, amelyet kórházak, üdülőházak és gyermekeket vagy betegeket ápoló egyéb intézetek szükségletére vezető orvosaik határozott minőségben és mennyiségben megrendelnek; a katonai parancsnokságok által megrendelt sütemény. 6. §. Aki az I—5. §-ok rendelkezéseit megszegi, kihágást követ el és az 1914: L törvénycikk 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi m. kir. államrendőrség működésének területén az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 7. §• Ez a rendelet március hó 20-ik napján lép életbe. Hatálya Horvát- Szlavonors^ágokra nem terjed ki. E rendelet életbeléptével hatályukat vesztik a 8800/1914. M. E. számú rendeletnek ezzel ellenkező rendelkezései. A tanács a rendelet 5. szakaszának c) pontja alapján a vizes zsemlye előállítási idejét a főváros egész területére nézve esti 10 órától másnap délelőtti 10 óráig állapítja meg. $4 M 1 Budapest, 1915. évi március hó 18-án. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1915. — lép életbe. A rendelet a következő:
