Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István és Erdély. Születésének négyszázéves fordulója alkalmával
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" A német iskolák évenkint két iskolai színelőadást rendeztek. A jezsuita iskoladrámák látványosak voltak, közben fegyveres tanulók és parasztok is szerepeltek bennök. Főleg országgyűlések idején e darabokat igen sokan nézték végig, s a fejedelem is megjelent azokon udvarával együtt. így tehát az iskoladrámák szükségletet töltöttek be, és jelentőségük az általános művelődés előmozdításában tagadhatatlan. A jezsuitaiskolák keresettségére jellemző, hogy Kolozsvárott 16 protestáns pap fia tanult náluk, a görögkeleti püspök személyesen kérte és nyerte meg unokájának felvételét a szemináriumba. Ugyanoda kívánta fiát beadni egy zsidó is, hogy abból nyelvekben jártas diplomatát neveljen. A jezsuitáknak tisztán vallási szempontból nézett hatása is tartalmaz olyan mozzanatokat, amelyek országos jelentőségűeknek tekinthetők, így a Székelyföldön és egyéb helyeken a katolikusságban, tehát az ország lakosságának jelentékeny részében a vallásos érzés növekedett, ami erkölcsiségük emelését vonta maga után. Sőt a török hódoltság vidékéről, Temesvár, Nagyvárad környékéről 10—20 mérföldről is összesereglettek az emberek, hogy a jezsuiták szentbeszédeit hallgassák. Máskor ők jártak be 50—60 hódoltsági falut. A hitviták, kiadott vallási röpiratok, könyvek a másvallásúaknál nemtetszést is kelthettek, de az akkori kor szokásainak megfeleltek és a könyvirodalmat előbbre vitték. Könyvek magyarra fordításával főleg Szántó István jezsuita foglalkozott, megfigyelvén, hogy a könyvekkel a protestánsok sokkal jobban hatnak a katolikusokra, mint a beszédekkel. Báthory István katolikus nyomda felállításának tervével is foglalkozott, nem biztos azonban, hogy e szándéka sikerült. A jezsuiták működése nyomán fellendült vallásosság külsőleg az ünnepek megülésében, a szentbeszédeken és körmeneteken való tömeges megjelenésekben, a szentségekhez való járulásban, a szenthelyek tiszteletében nyert kifejezést. A jezsuiták a nép nyelvén beszéltek, ritkábban és megfelelő helyen latinul, németül, Lugos és Karánsebes vidékén románul is. Szónokaikat ugyanis nyelvismeretük szerint osztották be. Több erdélyi rendtag volt közöttük, egyesek meg itt tanultak meg magyarul. A fejedelem a katolikusoknak kívánt használni azzal a védőlevéllel, amelyet érdekükben 1583-ban kiadott. E levéllel őket kivette a református egyházi joghatóság alól. Nevezetesen elrendelte, hogy a jövőben a katolikusok az ő hely-94
