Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István és Erdély. Születésének négyszázéves fordulója alkalmával
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" lások pedig a fejedelemtől vártak segítségnyújtást. Ez alapon segített Izabella királyné, majd János Zsigmond a nagyváradi, kolozsvári, marosvásárhelyi, gyulafehérvári protestáns iskolákon. Az erdélyi 1579. október 21-24-én tartott országgyűlés megértvén a lengyel király leveléből, hogy az ifjúságnak tanítása végett a jezsuitákat behozta, azokat elfogadta, csak arra kérte a fejedelmet, hogy a jezsuiták ami végett, ti. tanítás végett behozattak, maradjanak meg a mellett. A betelepülés helyéül Kolozsvár külvárosát, Kolozsmonostort és Gyulafehérvárt jelölték meg. Mivel pedig a kolozsmonostori hajdan bencésapátsági épület, ahol a jezsuiták 1580. január 11-én iskolájukat megnyitották, a várostól távol volt, a rendtagok nagyobb része a Farkas utcában levő elhagyott ferencrendi zárdába költözött, és 1581 tavaszától itt folytatta működését. Amint a jezsuitáknak a kolozsvári kollégiumra vonatkozó, 1581-ben Vilnában kelt alapítólevele kifejti, két feladat van, amelyben a fejedelem ténykedése leginkább megnyilatkozik. Ezek közül az egyik az, hogy az Isten imádása övéi között helyesen és igazán történjék, mint ami az embernek a legfőbb célja; a másik az, hogy mindenkinek a joga adassék meg, ami az állami élet alapjául szolgál. Érdemes megfigyelni, hogy nemes elhatározása a krakkói síriraton ragyogó erényeiből: a vallásszeretetből és igazságosságból meríti erejét. E két fejedelmi feladatnál, folytatja az okirat, semmi más eljárás nem mutatkozott célravezetőbbnek, mint hogy más fejedelmek példájára az erdélyi fejedelem is tanult férfiakat hívjon Erdélybe, akiket jámborságuk és jó erkölcsük ajánl, hogy ezeknek tudománya és kegyes intézményei révén az igazi vallásosság régi helyére állíttassék vissza, és az ifjak az egyházi és világi ismeretekben kioktatva, egyesek az egyházi, mások a világi tudományok művelésére váljanak alkalmasabbakká. Ezért a jezsuitákat híván be, a fejedelem azt akarja, hogy a nekik tett alapítás a jövendő örök időkre fennmaradjon. Hogy pedig a kollégium a jogokat, címeket és magasabb fokozatokat tekintve semmiben hátra ne maradjon, a keresztény világban levő egyéb akadémiák szokása szerint rendeli a fejedelem, hogy aki a humanisztikus tudományokban, a zsidóban, görögben és latinban dicséretesen jártas, és azután a fakultások egyikének, akár a teológiának, akár a filozófiának legfelsőbb fokozatára a kollégium ítélete alapján feljutni akar, tudományáról előbb bizonyságot téve, a baccalaurátusi, magisteri és doktori fokozatot is el90
