Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István fejedelem

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

őket Erdélyből. E kiutasítás utóbb is megismétlődött. Elszegényedve, szegényes intézményeket fenntartva, a jezsuiták mindamellett Kolozsváron és Gyulafehérváron a fejedelemség egész kora alatt fennmaradtak, és a katolikus ifjúság nagyobb részét felnevelték. Ez iskolák fennmaradása tehát Báthory István fejedelemnek az érdeme, aki a jezsuitákat behívta, és velük Erdélyt megszerettette. Az erdélyi katolikus közoktatásügy és a jezsuita név a fejedelemség befejező korszakáig egy fogalom lett Erdélyben. A kolozsvári és gyulafehérvári iskolákhoz a fejedelemség idejében először az udvarhelyi jezsuita, utóbb a csíksomlyói (Csíkszeredái) ferencrendi és a kantai (kézdivásárhelyi) minorita középiskolák csatlakoztak.

Báthory István nevéhez fűződik, hogy intézkedéseivel az elgyengült erdélyi katolikusságba erőt öntött, és őket nagyobb szervezkedéshez segítette.

Bethlen Gábor fejedelem 1615-ben feledésbe ment országgyűlési végzést újított fel, amely szerint egy-egy helyen a templom és a hozzá tartozó vagyon a többségben lévő vallást illeti. E feledésbe merült törvény eredetét ugyancsak Báthory István uralkodására vezethetjük vissza. 1581-ben ugyanis törvényt hoztak arról, hogy vitás esetben a fejedelemtől kiküldött bizottság állapítja meg, hogy melyik vallás híveiből van több, mint a lakosság fele. Ugyancsak az ő uralkodása alatt lévő szellem alapján alakult meg halála után két évvel az a törvény, hogy a saját birtokaikon a katolikus főurak is tarthatnak papot. E két intézkedés lehetővé tette a katolikusok fennmaradását és vallásgyakorlatát, amiért az elismerés szintén Báthory Istvánt illeti.

76