Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István fejedelem
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" bennlakónak rendezték be. Possevino szerette volna az Óvárban lévő volt ferencrendi zárdával elcserélni, ahol akkor az unitáriusok tartottak fenn iskolát. A szeminárium a város falai mellett állott, valószínűleg az Óvár falai mellett, azért kérték helyette az óvári ferencrendi rendházat. A következő évben a jezsuita tartományfőnök jött Erdélybe, s vette kezébe a szeminárium elrendelésének ügyét. A városi tanács először kész volt arra, hogy az előző évben vett házat 300 tallér értékig 50 diák számára három évre berendezi, majd beleegyezett, hogy a jezsuiták a kollégiummal szemben fekvő házacskákat építés céljaira megvehessék. Meg is vették. A szeminárium szebb fekvésű lett, mint a kollégium, homlokzata délre nézett. A jezsuiták kiutasítása után az országgyűlés 1622-ben és 1638-ban a templomot, a ferencrendi- és apácazárdát, ezek épületeivel és egész telkével, úgyszintén a szemináriumét is a reformátusoknak adományozta. E helyeket ugyanis a jezsuiták kiköltözése után az államkincstár lefoglalta. Azóta nem tartoznak azon vagyontömeghez, amely jelenleg a gyulafehérvári rom. kát. egyházmegye tulajdona. Gyulafehérváron a mai katolikus gimnázium homlokzatának helyén állott az ún. Báthory-templom, amelyet a jezsuiták ez időben kaptak meg. Rendkívül szép csúcsíves templom volt. Hajdan a Domokosrendűek bírták a templomhoz épített zárdával együtt. E templomban temették el Báthory Kristóf fejedelmet, és ravatalozták fel a szerencsétlen véget ért Báthory Endrét, és innét vitték a székesegyház kriptájába. A rendházból ma is megvan egy rész, földszintje kápolnául szolgál. A jezsuiták a tanulók bennlakására nevelőotthont is rendeztek be, amelyhez a fejedelem évi segéllyel járult. Az iskolán kívül, amelyet a jezsuiták gyulafehérvári rendházukkal kapcsolatban tartottak fenn, magában a fejedelmi udvarban is volt kisebb iskola. A gyermek Báthory Zsigmonddal együtt ugyanis több főúri ifjút neveltek, akik tanuló és játszótársai voltak. Az ifjak részben magyarok, részben lengyelek voltak. Számuk 10-re ment fel. E fiúkat is a jezsuiták tanították az általános tanítási módszerük szerint.1 1 L. Bitay Árpád: Az erdélyi róm. kát. státus gyulafehérvári „Mailáth”főgimnáziumának megalakulása. Arad, 1930. 16. 62
