Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István fejedelem

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" Idő múltán, János Zsigmond fejedelem uralkodásakor az erdélyi vezető em­berek közé emelkedett, világlátottsága, nyelvi ismerete révén többször követi megbízásokban járt el. A politikai események összevisszasága miatt felbosszan­kodott Ferdinánd király őt követküldése alkalmával Bécsben fogságba is vetet­te, és két évig abban tartotta. A politikai állásfoglalásban akkor nem volt könnyű az eligazodás. Erdély külön fejedelemség volt, a töröktől függött, és neki évi adót fizetett. A török viszont az országnak szabad fejedelemválasztási jogot biztosított, és belső ügyeibe nem avatkozott be. De a Magyar Királyság - amelytől Erdély a ma­gyar Nagy alföld török megszállása miatt elszakadni kényszerült - szintén jogot tartott Erdélyre. A két versengő hatalom között Erdélyország állandó gondok között hányódott. A törökbarátság keresztényietlennek tűnt fel, viszont a ma­gyar király a földrajzi helyzet miatt Erdély megvédésére nem vállalkozhatott. A hovacsatlakozás kérdésében az erdélyiek véleménye többször megoszlott. János Zsigmond fejedelem uralkodásának végén olyan szerződést kötött, amely szerint halála után az ország különállásáról lemondva, megint vajdaság­gá, a Magyar Királyság részévé lenne. Az ország többsége azonban a végrehaj­tást lehetetlennek tartotta, és kitartott a fennálló helyzet mellett. Báthory István is ezek táborába tartozott, és ezek összefogásából lett feje­delem. Az ellenállókat megtörte, vezetőjüket, Békés Gáspárt csatában legyőzte, és uralkodását megszilárdította. E nehéz helyzetben annyi bölcsességet, hoz­záértést és mérsékletet tanúsított, hogy cselekedeteiben az ország tetszésével találkozott. Hasonló okossággal hárították el az erdélyiek a veszedelmet, amely az or­szág szabadságát a pártfogó török részéről veszélyeztette. A török ugyanis a vá­lasztást megelőzve, Báthoryt úgy akarta kinevezni. Az erdélyiek látták a bajt, amely a kinevezés esetén reájuk vár, azért a kinevező iratot, helyes körültekin­téssel a végrehajtott választás után olvastatták fel. Báthory józan higgadtsága e kérdés megoldásában is lebilincselte az erdélyieket. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom