Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
MEGEMLÉKEZÉSEK - Szádeczky Kardoss Lajos
MEGEMLÉKEZÉSEK Egészen fiatalon feltűnt már Szilágyi Sándornak, aki a budapesti egyetemi könyvtárban támogatta őt. Irodalmi segítségnyújtása, nevelése, célkitűzése irányították az ifjút, aki készségesen követte a nagyhírű mester utasításait. Károlyi Árpád, akivel Szádeczky rokonságban állott, összeismertette őt Thallóczy Lajossal. Bécsi tanulmányai közben ezek mindketten mellette állottak s ismeretei gyarapításában közreműködtek. A magyar történetírás abban az időben a csodás fejlődés évtizedeit élte. A kritikai történetírás előretörése, a források tisztázása, bőséges feltárása és közlése, nagyszabású művek, korrajzok megjelenése méltán hozták forrásba a feltörő fiatalság lelki készségeit. E fiatalok közé tartozott Szádeczky is. Tanult, tartalmasodott, majd íráshoz fogott. Nem mozdult a források közeléből, könyvtárban maradt. Lengyel és román levéltárakban kutatott, tizenkilenc-húsz éves korában már mint a Magyar Tudományos Akadémia által kiküldött bizottság tagja, a Teleki-könyvtárban másolgatott. Itt jutott közelebbi ismeretségbe Szabó Károllyal, az egyetemi tanszéken elődjével s könyvtárigazgatóval. Ez ismeretség nagy hatással volt Szádeczky fejlődésére s gondolkozásmódja kialakítására. Szabó kritikai módszere, csodálatos jártassága az oklevelek olvasásában, megnyerő emberi tulajdonságai, humora és emberszeretete lekötötték az ifjú figyelmét. A város környékén, a Telekiek birtokaira tett kirándulások közelebb hozták őt Erdély földjéhez. S 1879. és 1880. év nyarára eső eme hat-hat heti itt tartózkodása egyre szorosabb szálakat fűzött köréje, aminek betetőzése 1884-ben végbement házassága lett. Farkaslaki Hints Mariskát vette nőül, akinek műveltsége, mindenki iránt megnyilvánuló jóindulata, kedvessége, háztartásban jártassága s gyermekeivel törődése kétségkívül sok gondot vettek le ura vállairól és sohasem lettek kerékkötői tudományos elfoglaltságának. E tudományos törekvés elismeréseképpen 1888-ban a budapesti egyetemen magántanári címet nyert, 1888-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. Közben már a Történelmi Társulatban másodtitkár volt, majd a Századok segédszerkesztője, 1891-ben meg a magyar nemzet történelmének előadására egyetemi rendes tanárrá nevezték ki. Ennyi méltánylás után valóban mindenki szép reményekkel tekinthetett jövő fejlődése elé. Jogosan várhatták tőle, hogy Szabó Károlynak méltó s al465
