Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

MEGEMLÉKEZÉSEK - Karácsonyi János tiszteleti tag (1858–1929) emlékezete

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

sa mellett különös adománya az, hogy a legapróbb, legelrejtettebb részleteket is észreveszi és ezzel néha a leghomályosabb kérdésekre is meglepő világosságot áraszt. Alig van cikke, amelyben ne lenne valami, amit a tudomány kisebb-nagyobb vívmányának ne tekinthetne, ami ismereteinket előbbre ne vinné. (Századok, 1897. 225.) Van azonban olyan olvasója is, aki elismerésének kiemelése mellett nem tud megbarátkozni a kevés anyaggal, amely az egyes források mellőzése után megmarad. Van, aki túlságosan aggodalmaskodónak tartja, mivel csak annak hisz, minek igazságában az ő szigorú mértéke szerint megnyugodhat. Más azt állítja, hogy a folytonos fürkészés közben elfárad és lényeges dolgot nem vesz észre. (Századok, 1897. 225-226; 1905. 755-756.)

Az ilyen olvasók véleménye arra jellemző, hogy tudós ember se várjon minden oldalról egyforma erővel felzúgó tapsot. Az elismerésben is mindig fokozat van, ami az írót gondolkodóba ejti, fegyelmezi és tanítja.

A tanulástól meg Karácsonyi sohasem idegenkedett. írói fejlődése a szakadatlan továbbképzés követendő példája. Kezdő dolgozatai a helyi történetekbe vonták. Az aradi prépostság történetével való foglalkozásból egész sereg értekezés keletkezett. Gyulán, mint földit, dolgozatokért ostromolják. Először kisebb, majd megbízásokra nagyobb műveket írt. Pályatételek kidolgozására vállalkozott. A magyar nemzetségek történetéből fokozatosan ment át a magyar nemzet történetére. Egyháztörténelmi írói fejlődésére Szent Gellért életének megírása nagy mértékben hatott. Ebben foglalkozott először Szent István okleveleivel és a Sylvester-bullával.

Fő művei: Békés vármegye története, I-III. k., A magyar nemzetségek a

XIV.

század közepéig, I

—III.

k., Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig, I-II. k. Tudományos szempontból legjobbak: Szent István oklevelei és a Sylvester-bulla; A magyar nemzet történeti joga.

Békés vármegye történetének megírásához a szülőföld szeretetétől áthatva fogott. Megindulással fog tollat - mondja -, hogy történetírója legyen a földnek, „amelynek porában vala játszadozó gyermek”. Mint nyolcéves fiú, 1867- ben kisgyermek társaival együtt játszadozva nézte végig a főispáni fogadtatás előkészületeit. Sem ő, sem más nem sejthette, csak a Mindenható tudhatta azt, hogy ő lesz az, aki a következő nap eseményeit Békés vármegye történetének lapjaira feljegyzi. Más író kísérletezése után magától ajánlkozott a feladatra és

446