Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyiek vásárlásai Konstantinápolyban

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

Ruhaneműkből kellett a legtöbb. Fosztán (ujjatlan köntös), csemelet (habos posztó), patyolat (fátyolszerű szövet), tafota (finom szövet), skarlát (veres posztó), kecse (köpeny), selyem, bársony, arany-ezüst skófium (fonál) lépten-nyomon szerepelnek. Selyem, öv, papucs, legyező, kendő, Velence (teveszőr takaró), veres karmazsin sólya (saru), türkizes, jáspisos botok, selyem kapcák, különböző ékszerek: rubint, gyöngyszem, gyémánt, smaragd, karvas (karperec) nagy tömegben jönnek elő.

Fegyverek: sisakok, elefántcsontból való puskapalackok, puskák, lófelszerelések: nyereghez való boglárok, cafrangra (nyereg alatt való takaró) való díszítések stb. sokszor keresett holmik. Egyéb fajta szükségletek: házfüstölő, vadászatra való madárhálók, sátrak, hintó-vánkosok, déli gyümölcsök, fűszerek, halak, török tyúkok, olajfélék szerepelnek. Megszerették az erdélyiek a török nemzeti italt, a serbetet is. Bornemisza Anna fejedelemasszony meghagyta, hogy az állandó követ a serbetkészítést tanulja meg s üstöt is vegyen a főzéshez.

A portáról sok ló is került Erdélybe. Bethlen, I. Rákóczi György különösen sokat járattak értékes lovak után. Mindkettő huzamosabban hadakozott, a háborúban mindkettőnek sok lova elpusztult, azért mindkettő tömegesebben vásárolt lovakat. I. Rákóczi György fiainak is a portán kerestetett egy-egy lovat. A követek a lóvásárlástól féltek legjobban, nehéz is volt a fejedelmek sokféle kívánságának eleget tenni.

367