Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyiek vásárlásai Konstantinápolyban

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK Ruhaneműkből kellett a legtöbb. Fosztán (ujjatlan köntös), csemelet (habos posztó), patyolat (fátyolszerű szövet), tafota (finom szövet), skarlát (veres posz­tó), kecse (köpeny), selyem, bársony, arany-ezüst skófium (fonál) lépten-nyo­­mon szerepelnek. Selyem, öv, papucs, legyező, kendő, Velence (teveszőr takaró), veres karmazsin sólya (saru), türkizes, jáspisos botok, selyem kapcák, különbö­ző ékszerek: rubint, gyöngyszem, gyémánt, smaragd, karvas (karperec) nagy tömegben jönnek elő. Fegyverek: sisakok, elefántcsontból való puskapalackok, puskák, lófelszere­lések: nyereghez való boglárok, cafrangra (nyereg alatt való takaró) való díszíté­sek stb. sokszor keresett holmik. Egyéb fajta szükségletek: házfüstölő, vadászat­ra való madárhálók, sátrak, hintó-vánkosok, déli gyümölcsök, fűszerek, halak, török tyúkok, olajfélék szerepelnek. Megszerették az erdélyiek a török nemzeti italt, a serbetet is. Bornemisza Anna fejedelemasszony meghagyta, hogy az ál­landó követ a serbetkészítést tanulja meg s üstöt is vegyen a főzéshez. A portáról sok ló is került Erdélybe. Bethlen, I. Rákóczi György különö­sen sokat járattak értékes lovak után. Mindkettő huzamosabban hadakozott, a háborúban mindkettőnek sok lova elpusztult, azért mindkettő tömegesebben vásárolt lovakat. I. Rákóczi György fiainak is a portán kerestetett egy-egy lovat. A követek a lóvásárlástól féltek legjobban, nehéz is volt a fejedelmek sokféle kívánságának eleget tenni. 367

Next

/
Oldalképek
Tartalom