Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyiek vásárlásai Konstantinápolyban
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK kívülük azok, akiknek arra a fejedelemtől engedélyük van. Megtörtént, hogy maguk a fejedelmek egyes árukat monopóliummá tettek s azzal ők kereskedtek. így Báthory István a bőrrel, Bethlen a lóval és bőrrel, I. Rákóczi György a mézzel, viasszal, szűrposztóval, II. Rákóczi György a viasszal s mézzel való kereskedést tette monopóliummá. Az erdélyi árukból legtöbb a sóból és kénesőből került a portára. A sót a Maroson és Belgrádon át szállították, a kénesőt a bejáró követek hatalmas társzekereken vitték, s benn nagyban-kicsinyben kiárusították. A határvámoknál történt feljegyzések szerint méz, viasz, bor, gálickő, ón, acél, gyapjú, fűszerek stb. is tekintélyes mennyiségben szerepeltek a bevitt áruk között. Amit viszont az erdélyiek a portán vásároltak, azt rövidesen összefoglalni szinte alig lehet. A vásárlók között első helyen állott maga a fejedelem, akinek legtöbb alkalma volt arra, hogy Konstantinápolyban vásároltasson. A követek megbízásokat kaptak a vásárlásra, a bennlakó állandó követnek meg a vásárlás rendes teendői közé tartozott. Máskor a fejedelem egyenesen azért küldött valakit a portára, hogy a szükséges dolgokat összevegye. Ezzel a megbízással aztán nem kicsiny feladat szakadt a vásárló nyakába. A fejedelem sokszor szigorú utasítást adott, hogy miből milyent vegyen. A fejedelemasszony meg egyenesen megoldhatatlan feladat elé állította a vásárlót, amikor ruhanemű vásárlását kívánta tőle. Nem csoda, hogy volt követ, aki váltig szabadkozott, hogy efféle bevásárlásokhoz nem ért, tapasztaltabb emberre kellene azt bízni. Mikor aztán a mentegetődzés mit sem használt, akkor nyakába vette a várost s az akadályokon átgázolva keresett a kívánt dolog után. Baja volt vele elég. Egyszer az árusok beérkezését kellett várnia, máskor az üzleteket ünnepek miatt hosszabb időre becsukták, közben kevés volt a pénz, vagy nem volt tolmácsa. S ilyenkor levelekben kellett megírnia, mennyi nehézség jött elő, hogy a keresett holmik között milyeneket látott. Nem egyszer újabb utasításokat kért. 365