Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyiek vásárlásai Konstantinápolyban

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

41. Fiatal szász kereskedő a

XVII.

század végéről

Az ajándékadásból Erdély is kivette a maga részét. A török fennhatósága alá tartozott, évenként tízezer arany adót fizetett, hozzá a császárnak, fővezérnek, a divánülő pasáknak, a főhivatalnokoknak ajándékokat adott, amelyeknek összege körülbelül az évi adó összegének felelt meg. A császár rendesen tíz virágos aranykupát kapott, hozzá ezüst mosdómedencét korsóstul. A vezérek, főemberek összesen 23-31 ezüst kupát kaptak, melléje 2600-3400 ezüst tallért. A császárnak még évenként kijárt tizenkét pár betanított sólyom. Azonban az erdélyiek viszonzásul vajmi keveset kaptak. A fejedelemnek a császár rendszerint küldött két díszkaftánt, a fejedelmi tanács tizenkét tagjának is juttatott közben egyet-egyet, a portára küldött követ s kísérete is ajándék gyanánt megtartotta azt a kaftánt, amelyet a fővezérnél és a császárnál való kihallgatásnál rájuk adtak. Egy-egy kaftán értéke 30-60 tallérnak felelt meg. Az erdélyiek a kaftánból aztán legszívesebben paplant készíttettek.

Erdély és a török udvar kereskedelmi kapcsolatainak ez ajándékozások voltak a leggyakoribb alkalmai. Ugyanis ez ajándékozásokkal is erdélyi ipari 363