Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Gazdálkodó főnemes asszonyok és kézműves fejedelmek
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" kincstári jószágok bevételei, a fejedelmi udvartartásra fordított kiadások egyaránt előkerülnek e naplókban. A gazdasági rendeleteket maga a fejedelemaszszony adta ki, az elszámolás is neki történt. Gondosságát mutatja, hogy e gazdasági naplókban sajátkezű bejegyzései láthatók. Az államháztartásban azonban az ő gondos utánjárásai dacára sem találták meg az egyensúlyt. Ennek okát a régebben, a Bethlen és I. Rákóczi György alatt életben volt gazdálkodási rendszerről való letérésben is kereshetjük. A XVII. századbeli gazdálkodó főnemes asszonyok között kitűnt Bánffy Dénesné, sz. Bornemisza Kata, a fejedelemasszony testvére. Ugyanily neves gazdasszony volt a Bornemisza család más tagja, Bornemisza Anna, Teleki Mihály kancellár anyja. A gazdálkodás terén Teleki Mihály felesége, Veér Judit, szerzett legnagyobb nevet. A gyermekeivel törődő anya, a napi ezer gonddal bajoskodó háziasszony nehézségei, a gazdálkodással járó sok nyugtalankodás szólalnak meg az ő nagy tömegben meglevő leveleiben. Ez írásokban állandóan előhatol a vetések állása, a termés, az állatok állapota. Búsul, írta egyik levelében urának, mert nem győzi a sok költést és gondoskodást. Mindig abban fő a feje, mely nehezen kell az asztalt tisztességesen tartani. Búsulással van sok alkalmatlan cselédei miatt. Ha meg elküldi azokat, nem győzi azoknak elszállítását. Gondosan előkészíttette a túrót, tehénbőrt, hogy azokat a közelgő vásáron jó pénzen eladhassa. Tudatta urával, hogy küldeményeit: a citromot, gránátalmát, körtét, fogolymadarat, az aqua vitát (pálinkát), a lúdtojást megkapta. Hogy a különböző helyeken fekvő gazdaságokat ellenőrizze, azokban körüljárt. És akadt hely, ahol „kelletlen vendég” volt, mert ott üresen találta a raktárakat. Urának élelmiszereket, ruhaneműt küldött. Sok szó esett a levelekben a lovakról, mivel Teleki azokra gondosan ügyelt. Meghagyta, hogy lovainak napjában csak egyszer adjanak abrakot, a paripáknak, szekeres lovaknak kétszer is lehet, írásos utasítást adott felesége kezébe, amelyben a szükséges gazdasági teendők benne foglaltattak. Intette feleségét, hogy ez utasítást olvasgassa és a munkákat az előírt időben végeztesse el. A kertművelés nagy szerepet játszott Veér Judit teendői között. A vetemények idejében való megművelése, elültetése állandóan foglalkoztatta. Amikor kertésze megszökött és titkon a fejedelemasszony szolgálatába állott, urát elné356