Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdély XVI–XVII. századi kereskedelmének történetéhez
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" A belső kereskedelem sokat szenvedett a rossz pénzek elszaporodása miatt. Részint sok silány idegen pénz került be Erdélybe, részint meg benn is készültek rossz pénzek. A régebbi erdélyi pénzek szintén forgalomban maradtak, és a sokféle pénz együttes használata különféle visszaélésekre adott alkalmat. Mindez gátolta a kereskedelmet. A fejedelmek, főleg Bethlen, jó pénz veretésével igyekeztek a nehézségeket eloszlatni. A folyó pénznemek értékét az országgyűlés időnként meghatározta. Ugyanígy zűrzavar volt a kereskedelem nem csekély kárára a súly- és űrmértékek körül. Vidékenként ugyanis más-más mértékkel mértek. Az országgyűlés külön végzéssel próbált rendet teremteni, így 1588-ban a megyékben és a Partiumban a kolozsvári köbölt és ejtelt, a székelyek és szászok a szebeni köbölt és a kolozsvári ejtelt, Várad vidékén a váradi böcsüt és a pintet tette kötelezővé. Utóbb is, főleg Bethlen idejében történtek ezen a téren módosítások. A kereskedelemmel kapcsolatos visszaélések közül néhányat felemlíthetünk. így egyesek rabokkal kereskedtek. II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata során tatár rabságba került erdélyieket saját pénzükön kiváltották, viszont háromszor-négyszer akkora összeget követeltek rajtuk. Mások azzal próbálkoztak, hogy a jó pénzt kivitték az országból, s értéktelenebbet hoztak be helyébe. Akadtak olyanok is, akik úgy vittek ki lovakat a határon, hogy rájuk ültek, mintha azokon utaznának, ott künn aztán kereskedtek velük. Némelyek a szükségesnél több lovat fogtak be szekerükbe, s ott künn eladták őket. Mások saját céljukra való használat ürügyével a Partiumba vittek ki gabonát, s ott eladták. A kereskedelembe olykor a megszálló német katonák szintén bekapcsolódtak. így Basta György emberei olcsón vettek marhát, s aztán ezt meg az elfogdosott kóbor marhát pénzen adták el. A fejedelemség utolsó éveiben bejött katonák a nekik kiosztott borral, sörrel meg egyéb éléssel kereskedtek. Kenyerüket eladták, s szállásadó gazdájuk kenyerét ették. Külső helyeken bort vettek, és azt a városban szabadon árulták. Az osztrák megszállók megjelenésével Erdély új korszak határához érkezett. A török visszaszorítása után az eddiginél is fokozottabb mértékben Bécs lett az erdélyi kereskedelem legfőbb beszerzőhelye. Ezzel azután új összeköttetések, új szokások kora következett el a kereskedelemben is. 332
