Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" vagi nyergek ezzel szemben két, villás kápájukkal szinte lefogták a ló szabad mozgását. Az erdélyi nyergek tehát csak kápájuk, a nyergek feje formájában és díszítéseikben tértek el egymástól. Ilyen díszítés a caprag, vagy másképpen cafrang. Töltött sálya posztóból való, ezüstfonalas török cafrang elnevezések jönnek elő. Karmazsin angliai cafrangot is találunk, amelyen aranyozott fonálból négy virág ékeskedett.168 Az invent ár iumokb an szereplő nyergek: magyar nyereg zöld bársonnyal borított, ezüst kengyellel;169 török nyereg nemezestől (takaró)170 ; török nyereg szederjes posztóval borítva, kápája skófiummal varrott;171 román nyereg;172 murát nyereg;173 kurtány nyereg zöld bársonnyal borított kerek kápájú;174 ezüstös-aranyos cáfával borított kurtán nyereg. Az utóbbi veres angliai posztóval borított, a vánkos szélén ezüstös-aranyos fonállal, virágokkal varrott fiókkal,175 tatár nyereg.176 168 Jakó, i. m. 168. - Apor István Kolozsvárt levő egyet-másinak regestr. [i. h.]. 169 Kornis Gáspár és Csáki Mária asszony árvái Besztercén lévő letett portékái registruma [i. h.]. 170 Teleki Mihály levelezése. II, 190. 171 L. a 105. jegyzetet. 172 L. a 105. jegyzetet. 173 L. a 105. jegyzetet. 174 Apor István Kolozsvárt lévő egyet-másinak regestr. [i. h.]. 175 Apor István Kolozsvárt lévő egyet-másinak regestr. [i. h.]. 176 Haller István házánál Szebenben lévő egyet-mások a XVII. sz. végén [i. h.]. — A nyergekre 1. László Gyula, A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge: Archaeologia Hungarica, XXVII. 177 Lupaș, i. m. I, 370. 178 Erdélyi Országgyűlési Emlékek II. 71. Apor István Kolozsvárt lévő egyet-másinak regestr. [i. h.]. 179 Lupaș i. m. 371. A ló dísze a szügyelő. Ilyen is előfordul, máj cos török ezüstből arany boglárok rajta.177 Keleti származású a lovagláskor használt kengyel. Rendes kengyelvas, egypár ezüst-aranyos kálmán (kármány) kengyel szerepel. Az egyiken vastag karmazsin-szíj, selyemzsinór rajta, aranyos oldalbőrrel.178 A ló fékezésére szolgált a sarkantyú. Török ezüstből készült sarkantyúval találkozunk.179 Skófiumos patkóverő tokról is történik említés. A lovas katona járuléka a kard. Magyar formára csinált kard, lengyel kard sajátos kardmarkolattal voltak Apor tárgyai között. Lengyelországból általában élénk volt a fegyverbehozatal. I. Rákóczi György fejedelem 1640-ben embereit 316