Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK bagaziával bélelve, alól keskeny galand prémmel; veres tarcenella (háromszorosan sodrott szálból nehéz selyem) szoknya.127 Egy ismeretlen kolozsvári nőnek három szoknyája közül egyik tengerszín virágos atlac vállastul, arany prémmel rajta; virágos kamuka vállastul, arany prémmel; zöld kanavác váll nélkül. Egyik Haller-leánynak szoknyája fehér virágos ezüstös tabit, gyenge arany prémmel. Más tabit szoknyája zöld virágos, arany prémmel, a válla zöld bársony. A szoknya előtt az előruha, azaz kötény fehér fátyol skófiummal varrott, hollószín kamuka. 127 Apor István Kolozsvárt lévő egyet-másinak regestruma [i. h.] - A szárhegyi udvarháznál lévő boltokban vadnak [i. h.]. - Lupaș, i. m. I. 373. 128 Névtelen összeírása Kolozsvárt stb. [i. m. II, 302]. 129 A szárhegyi udvarháznál lévő boltokban vadnak stb. [i. h.]. 130 Teleki Mihály levelezése. IV, 262. - Néhai Csáki Mária, asszony., clenodiuminak invent, [i. h.]. 131 Apor István, Kálnoky Sámuelnek, Kece, 1700. március 29. [Leveles könyve, i. h.]. 132 Néhai Csáki M. asszony.. clenodiuminak invent, [i. h.]. - Inventarium universorum bonorum.. circa curiam nob. Ozd. Sz. Peteriensem, etc. [i. h.]. Apor I. Kolosvárt lévő egyet-másinak regestr. [i. h.]. A női ruhadarabok között a szoknya lévén a legfontosabb, az inventáriumok ezt írják le legrészletesebben. Amennyiben a szoknya volt a leginkább divatálló, a XVII. század második felének ruhaízlését is szemlélteti. Anyáról leányra öröklődött, így a családi értékállománynak jelentős része, különösen, ha drága díszekkel volt felékesítve. A szoknya mellett említendők a kék gránát galléros menték,128 az aranyezüst skófiummal varrott és fekete bársony nyusztos női kozáksüvegek.129 A süveggel takart haj már nyugati mintára is formálódott. így Teleki Mihály Anna leányának német kontyáról történik említés. A vendéghajak (paróka) sem hiányoztak.130 Általában a nemzeti ruhahordás rovására a század végén már a nyugati nemzetközi ruha is fel-feltűnik. Apor István épen Apor Péter elsőszülött leányának kerestet Bécsben ruhát: gyermeknek való német öltözetet.131 A folyamat tehát megindult s a következő században már a nők között is erősen tért hódított. Ennek jele már most az ezüstös nyelű „árnyéktartó” (napernyő) és a legyező. A szobai legyezésre szolgáló szalma és lófark legyezők mellett szerepelnek a kerekded fára feszített festett vászon, az ezüstbe foglalt női legyezők. Zsidó legyezővel is találkozunk.132 Csáky Mária egyik ezüst legyezőjében szerecsen 307
