Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében i. Erdély földrajzi helyzete magával hozta, hogy a XVII. században is a közvet­len szomszédságnak közművelődési hatása alatt maradt. Többé-kevésbé Erdély minden nemzete merített ebből a művelődésből. Sőt Erdély nemcsak találko­zóhelye, hanem egyben tovább vivője is a műveltségnek, mint ahogy önmaga is messzebb terekről is kapott indítékokat és anyagot művelődése fejlesztésére. Ilyen módon tehát nemcsak a benne élő nemzetek kölcsönhatásának vált szín­terévé, hanem közelebbi-távolabbi országok és nemzetek felé is nyúltak a szá­lak, amelyek közművelődésére ható források felé vezetnek. Legerősebbeknek és legállandóbbaknak azok a hatások bizonyultak, amelyek politikai helyzetéből következtek. Csak az ingóság-összeírásokhoz (inventárium) közelebb álló adatokat véve figyelembe, politikailag nagyjelentőségű, hogy Erdély, akkor mint fejedelemség, összeköttetést tartott fenn közelebbi és távolabbi országokkal. így a nemzetkö­zi érintkezés formái benne gyakorlatilag is ismeretesekké váltak a külpolitikai tárgyalások, iratváltások, követfogadások, követellátások révén. A Szapolyai és a Báthory család alatt az olasz és majdnem minden fejedelem idején a lengyel összeköttetéseken kívül Bocskai, Bethlen, I. Rákóczi György magyarországi ki­támadásai, keleten a román fejedelemségekkel történő, Bethlen és Apafi alatt az oroszokkal való érintkezések az állami életet nemcsak állandó lüktetésben tartották, hanem Erdély közművelődési igényét is emelték. Az igény kielégítésének eredménye több város kiépítése (Várad, Szamosúj­­vár, főleg Fehérvár), a fejedelmi udvari élet kifejlesztése, Erdély tekintélyére való 286

Next

/
Oldalképek
Tartalom