Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" ló-rét volt Vicén: 4 darabban 111 napi kaszáló és 2 kisebb, közelebbről meg nem határozott füvelő hely. Bátonban 2 darabban 70 ember kaszáló, Kételben 3 da­rabban 121 napi kaszáló. Az összes háromnegyed hold napi munkával számítva 226 hold kaszálónak vehető. Ezeken kívül Malomban volt 10 darab ismeretlen nagyságú szőlő, Vízszilváson is két darabocska. A Vicéhez tartozó falvakban élt 77 jobbágy, 76 zsellér; fiaik száma 216 volt. Állatállományuk: 37 ló, 366 ökör, 253 tehén, 280 tinó, 382 juh, 218 kecske, 512 disznó, 66 kas méh. A 153 jobbágy-zsellér jobbágytelkét 10 holdjával számítva 1530 holdat kapunk. A majorkodási és a jobbágy holdak összege eszerint 2857 hold szántót, 227 hold kaszálót és 12 darab szőlőt tett volna ki. Ez is középbir­toknak felel meg. A Székelyföldön, az Aporok ősi földjén, az Alsótorjához tartozó jószágban benne foglaltattak: Alsótorja, Szárazpatak, Alsócsernáton, Ikafalva, Futásfalva. Alsótorján 107 darab majorkodási szántóföldbe 645 köböl, 18 véka gabonát ve­tettek el. Volt még ott 23 darab rét, összesen 162 és fél napi kaszáló. Az előbbi 972 holdnak, az utóbbi 122 holdnak felel meg. Szárazpatakon 9 napi kaszálót találunk, ami 7 holdat jelent. Alsócsernátonban 21 darab földbe 79 köböl, 2 véka gabonát vetettek, ami 118 holdat tesz ki. Ugyanitt a 21 napi kaszáló 16 holdnak felel meg. Ikafalván 5 darabba 27 köböl vetőmag került, ami 40 hold szántót jelent. Eszerint a szántók 1130 holdat, a rétek 145 holdat tettek ki. Az előbbi számítás alapján itt is középbirtokot kapunk. E jószágban volt 29 job­bágy és 2 zsellér, 44 fiúval. Ezek állatállománya: 29 ló, 73 ökör, 40 tehén, 51 tinó, 125 juh, 75 kecske, 119 disznó, 12 kas méh. A jobbágyság kicsiny számát az magyarázza, hogy a székelység között, ezek szabadsága miatt, jobbágysorba kevés jutott. Apor más jószágaiban hasonló volt a helyzet. Tekintélyesebb majorkodási földállományt Nagygalambfalván, Bögözön, Somlyón, Lázárfalván, Nyújtódon találunk. Sokfelé tekintélyesebb a kaszálók száma. E kaszálók egyes helyeken (Pálfalva, Csíkszentgyörgy) a havasokra estek. Szőlőket főleg a Küküllő megyei falvakban találunk. A majorkodási földek, rétek, szőlők arányát véve, Apor gazdaságában a szántóföld vezet. Ez a mezőgazdaság rendes menete ott, ahol a földművelésre alkalmas hely kínálkozik, és megfelelő munkaerő áll rendelkezésre. Az ő birto­268

Next

/
Oldalképek
Tartalom